Problémás lehet a kerti kút fúrása - zavart okozhat a törvénymódosítás

A vízgazdálkodásról szóló törvény módosításáról szóló javaslat második változata kapcsán is alapvető problémákat lát a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete, amely szerint a tervezet egy, a vízgazdálkodási szakmához nem értő mezőgazdasági lobbi túlterjeszkedése.
NAPI, 2013. augusztus 10. szombat, 09:02
Fotó: Napi.hu

A vízgazdálkodásról szóló törvény második módosítási változatát az első változathoz hasonlóan Győrffy Balázs és Jakab István kormánypárti képviselői önálló indítványként nyújtották be az Országgyűlésnek május végén. Ebben a javaslatban már kiküszöbölték a módosítási javaslat és az indoklás közötti eltéréseket a szakmai egyesület szerint. Ezzel együtt, a tervezet egy a vízgazdálkodási szakmához nem értő mezőgazdasági lobbi túlterjeszkedése, diszkriminatív, a vízkészlet-gazdálkodás alapjait ássa alá és sok probléma forrása lesz, ha elfogadják - ismerteti Kumánovics György elnök a szervezet álláspontját.

A Magyar Vízkútfúrók Egyesülete szerint problémás, hogy nincs kész, vagy legalábbis nem férhető hozzá az a külön jogszabály, ami a bejelentés befogadásáról és az esetlegesen szükséges meg nem engedésről, vagy a megszüntetésről intézkedne. A törvénymódosításban nincs is szándék arra, hogy a módosítás hatálya essen egybe az úgynevezett külön jogszabály megjelenésével - enélkül a törvénymódosítás nagy zavart és károkat fog okozni. A tervezett módosítás hatályba lépése előtt az ügyekben eljáró vízügyi hatóságoknak fel kellene készülni a bejelentések fogadására, de a "külön jogszabály" nélkül ez lehetetlen.

A második változatból kikerültek az ivóvízbázisok védőterületei a tiltó feltételek közül, valószínűleg azért, mert ezeket általában csak az illetékes hatóság ismeri. Kérdés, hogyan teljesülnek ezek a tiltások, miközben vannak olyan hidrogeológiai védőterületek, ahol nem megengedett a talajvizek igénybevétele sem.

Gyorsabb, olcsóbb lehet
A Magyar Vízkútfúrók Egyesületének javaslata szerint a kis kút kategóriában, akár százméteres mélységhatárig egységesen lényegesen olcsóbbá kell tenni a hatósági engedélyezést - és nem csak a mezőgazdasági célú vízkivételekre - , továbbá az engedély kiadásának átfutási idejét célszerű lenne 15-20 napra mérsékelni. Ebben az esetben törvénymódosításra sem lenne szükség, a szaktárca rendeletével és kormányrendelet módosítással a kérdés rendezhető lenne.

A tervezet kettős feltételt állít, "talajvízre és 50 méter talpmélységet meg nem haladó kútról" szól. Az 50 méteres feltétel meghatározása a szervezet szerint értelmetlen, mert a talajvíz mélysége szinte mindenütt más. A talajvíz megnevezés mellé tehát az 50 méter mélységet megadni értelmetlen és nagyon zavaró, amiből sok vita fog származni. Megszokott az engedély nélküli kútfúrásoknál, hogy az első, vagy a második rétegvíztartót veszik igénybe. A hatóságok általában nem ellenőriznek. Az engedély kérése helyett a bejelentés lehetőségének megteremtése esetén még fontosabb lenne a kutak építésének ellenőrzése. A szakmában is bizonytalanság van egy-két nagyobb vastagságú vízadó esetében, hogy milyen mélységig talajvíz a talajvíz. A talajvizes vízadókból történhet a mélyebb vízadók utánpótlódása, ezért a talajvizekbe történő beavatkozások ismerete, esetleges szabályozása fontos vízgazdálkodási kérdés.

A megrendelők a mostani tervezet feltételeit nem tudják értelmezni, mert általában nem tudják például azt sem, hogy mi a rétegvíz, vagy a parti szűrésű vízadó. Ezért aztán tervező-szakértő felkérése, vagy a hatóságnak a kérdésekre való felkészítése lenne szükséges. Ez utóbbi kérdést a vízügyi hatóságoktól ma csak előre bejelentkezve és pénzért lehet feltenni, aztán vagy kap érdemi választ, vagy sem. A megrendelő csak úgy lesz biztonságban, ha a tervezett vízkivételi helyszínre szakembertől, vagy az illetékes hatóságtól megfelelő eligazítást kap. A problémás esetekben az eljáró hatóság lehetetlen helyzetbe kerülhet, ami vagy megalkuváshoz vezet, vagy nemzetgazdasági károkat fog okozni a szakmai szervezet szerint. Noha meg kellene előzni, a törvénymódosítás éppen, hogy a forrása ezeknek a helyzeteknek, a jelenlegi engedély nélkül épített és működtetett kutak terén pedig tovább rontja a jogkövető magatartás kialakításának esélyét.

HOZZÁSZÓLÁSOK