Megjött a munkaerőpiaci fordulat

Míg áprilisban százból csupán négy cég vezetője várt javulást a következő fél évben, addig most már minden második vállalat optimistán tekint a jövőbe. Jelenleg minden ötödik cég távmunkában dolgozik továbbra is, minden másodiknál pedig hosszú távon megmarad a home office lehetősége - derül ki a Profession.hu friss, 750 hazánkban működő cég helyzetét vizsgáló felmérésének adataiból.
Szabó Dániel, 2020. július 31. péntek, 11:53
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel

A koronavírus-járvány elején és a vele kialakult gazdasági válság közepette az ügyvezetők nagyon borúlátók voltak a jövőt illetően: a Profession.hu első felmérés a válság berobbanásakor, míg az utolsó a járványügyi intézkedések feloldása után készült. Ez utóbbiban már látszik, hogy most már inkább optimisták a piaci szereplők, mint amennyire tartanak a válságtól.

Márciusban a cégek negyede még csak enyhén érezte a negatív hatást, míg harmaduk már a legrosszabb forgatókönyvet, a cég tönkremenetelét vizionálta. Áprilisban már tízből kilenc vállalat üzleti tevékenységét érintette kisebb (62 százalékban) illetve nagyobb (32 százalék) mértékben a válság. Utóbbi hét százaléka teljes mértékben leállította működését. Az üzleti szférát, illetve az egymilliárd forint árbevételű cégeket kisebb, míg a kereskedelmi szektort, és az ötmillió forint alatti árbevételű vállalkozásokat nagyobb mértékben érintette a helyzet.

Június végére már szinte nem maradt cég, amire ne lett volna hatással a járvány okozta válsághelyzet. A több mint 750 válaszadó 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kisebb mértékű korlátozással, de működnek. További 17 százalékuk nagymértékű korlátozásokat vezetett be, 3 százalékuk pedig teljesen leállította működését. Utóbbi válasz a szolgáltatói szektorban működő cégek, az egyéni vállalkozók, az ötmillió forint alatti árbevételű cégek esetében felülreprezentált - akár tíz százalékot is elér körükben.

Míg áprilisban a cégek 67 százalékának csökkent az átlag havi árbevétele a válság kirobbanása óta (csak 13 százalékuk tudott jobb eredményeket felmutatni), addig június végére javult a helyzet, és a cégeknek már csak 58 százaléka számolt be havi árbevételének csökkenéséről, míg megduplázódott azok száma, akik legalább már 20 százalék nyereséget tudnak termelni.

"Míg áprilisban elvétve találtunk céget, aki a következő hat hónaptól javulást várt volna (100-ból csupán 4 munkáltató mondta, hogy javulni fog a cég helyzete), addig most már minden második cég bízik ebben" - emeli ki Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási szakértője. A szolgáltatói szektorban azonban magasabb a továbbra is romlást vizionálók aránya.

Csökkent az elbocsátások száma is: áprilisban és júniusban is a cégek ötöde jelezte, hogy nem került sor semmiféle költségcsökkentő intézkedésre. Ahol igen, ott is csak minden tizedik esetben volt ennek a leépítés az eszköze. Az intézkedések mértéke is jelentősen enyhült: a beígért részmunkaidős foglalkoztatást mégsem vezették be sok helyen, de minden más megszorításra vonatkozó terv (pl. kényszerszabadságok, fizetéscsökkentés) is jelentősen csökkent.

Áprilisban még a cégek fele jelezte, hogy eddig sem volt és nincs is tervben munkavállalók elküldése, június végén viszont már a cégek 67 százaléka nyilatkozott úgy, hogy végül nem került sor elbocsátásra, és mindössze 6 százalékuk jelezte, hogy kisebb mértékű elbocsátás várható lenne.

Az elbocsátások az üzleti szférát és a kereskedelmi szektort érintették eddig, míg az építőipari cégek felkészülnek rá, hogy a következő fél évben elbocsátásokra lehet szükség. A közigazgatásban, egészségügyben és oktatásban eddig sem volt jellemző, és a későbbiekben sem várhatók elbocsátások, míg a szolgáltató szektor cégvezetői bizonytalanok a helyzetükben.

Ezzel párhuzamosan pedig beindultak a toborzások is: ennek első jele, hogy június végére már 27 százalékra csökkent az új munkatársak keresését jelentősen vagy teljesen leállító cégek aránya. A válság hatására minden negyedik-ötödik cég kezdett el új eszközöket, platformokat használni a munkavállalók keresésére: állásportálokon, közösségi oldalakon kezdtek hirdetni, illetve adatbázisokban keresnek. A személyes interjúk helyett a telefonos, vagy videóinterjús előszűrés került előtérbe.

A válaszadó cégek 33 százalékának alkalmazottai heti 5 napot dolgoztak otthonról 2020 tavaszán - minél nagyobb egy cég, annál magasabb volt a folyamatos távmunka aránya. A vállalatok 44 százalékának dolgozói egyáltalán nem maradhattak otthon (jellemzően egészségügyi dolgozókról van szó), heti 1-2 napos home office-t a cégek 7 százaléka, heti 3-4 napos távoli munkavégézést pedig a cégek 16 százaléka rendelt el a veszélyhelyzet idején.

A cégvezetők 57 százaléka úgy látta, hogy alkalmazottai ugyanúgy teljesítettek otthonról dolgozva, mint korábban, az irodában (500 fő feletti cégek esetében ez az arány jelentősen magasabb, 70% feletti), 18 százalékuk szerint kifejezetten javított a vállalat hatékonyságán a home office. Hatékonyság csökkenésről 26 százalékuk számolt be - egyéni vállalkozók és saját tulajdonú cégek vezetői nyilatkozták ezt jellemzően.

HOZZÁSZÓLÁSOK