"Szerte a világon látványos programokkal ünneplik történelmük jelentős eseményeit a nemzetek. Július 14-én Bastille-ostromára, a francia forradalom sikerére emlékezik Franciaország, az amerikaiak július 4-én ünneplik a függetlenségi nyilatkozat kihirdetését, március 17. pedig Szent Patrik napja, az írek nemzeti ünnepe. Augusztus 20-án Magyarország születésnapjára, az államalapításra, a több mint ezeréves történelmünkre emlékezünk, amely szintén megérdemli, hogy méltó módon, többnapos eseménysorozat keretében megünnepeljük" - ezzel a válasszal indokolta meg a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a hvg.hu-nak, hogy bár társadalmi kezdeményesekben már felmerült, mondják le az államalapítás ünnepére tervezett eseménysorozatot a koronavírus-járvány miatt, mégis drága állami ünnepségre kerülhet sor.

Miközben a kormány sem tagadja, hogy a koronavírus-járvány nyomában kialakult válság mélypontra lökte a magyar gazdaságot, több tízezer ember vált munkanélkülivé, kitartanak az állami szervek az augusztus 20-i tűzijáték megtartása mellett. Tavaly összesen csak maga a petárdázás és a fényjáték közel 230 millió forintba került, az azt kísérő rendezvénysorozat pedig még emelt a költségeken. Akkor viszont volt esély arra, hogy a külföldi turisták költekezése visszahozza a rendezvénysorozat többmilliárdos költségeit, idén viszont ez teljesen valószínűtlennek tűnik. Éppen ezért jött a kezdeményezés lakossági oldalról, hogy a kiadást inkább a válság egészségügyi vagy gazdasági kezelésére csoportosítsák át, az erről szóló legismertebb petíciót - amely a szabad.ahang felületén jelent meg, kedd estig már több mint 76 ezren írták alá.

A Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a 18 évesnél idősebb magyarok túlnyomó többsége egyáltalán nem kér a tűzijátékból: a válaszadók 83 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy idén ne legyen augusztus 20-án látványos ünneplés Budapesten, költsék inkább a pénzt másra a járványhelyzetben, még ha a petíciót nem is írták alá.

Pulzus

Az arányok pedig akkor sem nagyon változnak, ha nemek vagy korcsoportok szerint vizsgáljuk a társadalmi támogatottságot: a férfiak 79, a nők 86 százaléka szerint kellene másra fordítani az ünnepségre költött adóforintokat.

Pulzus

Ugyanígy korosztályok szerint sincs igazán megoszlás. A 18-39 évesek 81, a középkorúak 83, a 60 évesnél idősebbek 84 százaléka szerint idén le kellene mondani a drága ünnepségről. Erről egyébként az MTÜ azt közölte, hogy Európa leglátványosabbja lesz, és akár a koronavírus-járvány utáni újrakezdést is szimbolizálhatja.

Pulzus

Ha a válaszadók véleményét az iskolai végzettségük alapján vizsgáljuk, akkor sem látszódna különösebb réteg, amelyre támaszkodhatna a kormány a budapesti tűzijáték támogatására: az alapfokú végzettségűek állnak ki a legjobban az esemény mellett, de közülük is csak 21 százalék szeretné, hogy megtartsák a fővárosi tűzijátékot. A középfokú végzettséggel rendelkezők 87, a felsőfokú képesítéssel bírók 85 százaléka inkább másra költené az állami pénzeket.

Pulzus

Talán érthető módon, a fővárosiak között a legkevésbé elutasított az esemény budapesti megrendezése, de közöttük sem beszélhetünk tömegtámogatásról, mert alig 20 százalék szeretne a jelen helyzetben is petárdázással ünnepelni. A megyeszékhelyeken élők 86, a városiak 83, a községben lakók 83 százaléka véli úgy, hogy másra kellene költeni inkább az erre szánt pénzeket.

Pulzus

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

Orbán Viktor miniszterelnökként nem először szembesül azzal, hogy egy alulról jövő társadalmi kezdeményezés egy nehéz helyzetben éppen az augusztus 20-i tűzijátékon szeretne spórolni: 2010-ben rég nem látott árvízhullám ment végig a magyarországi folyókon, ami miatt a Facebook hazai történetének első valamire való csoportos kezdeményezése vetette fel a kormánynak, hogy engedjen az ünneplésből. Néhány hét alatt több mint 275 ezren csatlakoztak a Mondjunk le a tűzijátékról az árvízkárosultak javára! című oldalhoz, ami célt is ért, mert a szokásos összeg felét, 150 millió forintot költötték csak el az ünnepségre, a maradékot az árvíz sújtotta térség közintézményeire fordították. Akkor egyébként - ahogy azt a Napi.hu is megírta - a kisebb települések is inkább a szerényebb ünneplés mellett döntöttek.