Csütörtökön Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kapta azt a hálátlan feladatot, hogy bejelentse: a romló járványügyi adatok fényében a kormány arról döntött, szigorít az eddig érvényben lévő járványügyi korlátozásokon. November eleje óta már kijárási tilalom érvényes este 8 óra és hajnali 5 óra között, az egész országban szinte minden közterületen kötelező a maszkviselés, a boltok csak este hét óráig lehetnek nyitva.

Hétfőtől viszont már jön az ország bezárkózása: leállnak az óvodák és általános iskolák április 7-ig, két héten nem nyithatnak ki az üzletek, kivéve az élelmiszerboltok, a patikák, a drogériák és a benzinkutak, erősen ajánlott lesz a home office, még szigorúbb lesz a szabadtéri maszkviselési szabály.

QP | Quality Placement

A döntés a levegőben lógott, miután először Kásler Miklós emberminiszter születésnapi interjújában beszélt arról, hogy szükség lehet a további szigorításokra. Később viszont Merkely Béla, a SOTE rektora, de Szlávik János infektológus és Müller Cecília tisztifőorvos is ilyen tartalmú kijelentéseket tett.

A romló járványügyi adatok látszódnak is az alábbi grafikonon: egész Európában az egyik legnagyobb a magyar napi esetszám 1 millió lakosra vetítve, de előzzük az Egyesült Államokat, sőt Indiát is:

 

A halálozási mutatók alapján is dobogósak vagyunk, ha egymillió emberre vetítjük a napi adatokat:

Jogosultsága van, csak nem erre készültünk?

Az adatok felől nézve a kijárási tilalmak mellett bevezetett szigorításoknak járványügyi indoka már hetek óta volt. Viszont ettől még a kormány által kezdeményezett nemzeti konzultáció jelenleg is tart, melynek főtémája - és címe - is épp az, hogy miként történjen az újranyitás. Tehát ebben a környezetben visszásnak hathat a lakosság egy részének, hogy mégis szigorítások jönnek. A kettősség pedig ki is rajzolódik a Napi.hu és a Pulzus Kutató közös reprezentatív felmérésének eredményeiből.

A kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

A felnőtt lakosság 47 százaléka igényelt valami hasonló lépést, míg 9 százalék a teljes lezárás szükségességét vallja, eközben 28 százalék elégségesnek tartotta a jelenlegi intézkedéseket, míg 16 százalék azért nem igényelte a korlátozásokat, mert csak az oltások felpörgetésében lát megoldást. Tehát 56 százalék akart valamilyen plusz korlátozást, míg 44 százalék elzárkózott ettől.

Pulzus

A férfiak és a nők között ebben a kérdésben kis véleményeltérés látszik csak: a férfiak 44 százaléka akart valamilyen szigorítást, a nőknél ez az arány 50 százalék. De épp a férfiak 10 százaléka mondta azt, hogy teljesen le kell zárni az országot, és ugyanígy náluk vannak többen (20 százalék), akik csak az oltásban láttak megoldást. Ehhez képest a nők 30 százaléka véli úgy, hogy elégségesek voltak az eddigi korlátozások.

Pulzus

A generációs különbségek viszont élesebbek: a fiataloknál csak 38 százalék erősített volna az érvényben lévő szabályokon, 9 százalékuk rakott volna lakatot az egész országra, 34 százalékuk tartotta elégségesnek az intézkedéseket, 19 százalék pedig vakcináktól várta a megváltást. Ehhez képest a már az oltási terv szerint most sorra került 60 évesnél idősebb lakosság 16 százaléka vélte úgy, hogy a vakcina lenne a kulcs a járványkezelésben, és 62 százalékuk teljes mellszélességgel kiállt az újabb korlátozások mellett, nem meglepő hát, hogy csak 13 százalékuk érezte úgy, hogy az eddigi szabályok jók voltak. A 40-59 éves korcsoportnál 36 százalék tartotta jónak az eddigi korlátozásokat, 14 százaléka oltáspárti, 42 százalékuk vélte úgy, hogy valami szigorítás azért szükséges.

Pulzus

Furcsa vetületet ad a társadalomról, ha az iskolai végzettség alapján nézzük a preferenciákat: az alap- és felsőfokú végzettséggel bírók többsége (51 és 57 százalék) volt szigorításpárti, míg előbbi csoport 17, utóbbinak csak 11 százaléka vár a vakcináktól szabadulást. A középfokú végzettséggel bíróknak csak 36 százaléka várt el új korlátozásokat, míg pont ugyanennyien közülük úgy vélték, hogy jók voltak az eddigi intézkedések.

Kép: Pulzus

Ha a lakóhely szerinti bontást vizsgáljuk ennyire éles különbségek nem látszódnak: a fővárosiak lógnak ki annyibban a sorból, hogy náluk a legmagasabb az oltásban bízók tábora (21 százalék), de 50 százalékuk így is elvárt szigorításokat. Az eddigi korlátozásokban pedig a megyeszékhelyeken élők bíztak: 34 százalékuk voltak ezek elégségesek.

Pulzus

 

A mostani kutatás eredményei egyébként nagyjából egybeesnek a február 9-én készült Napi.hu-Pulzus Kutató közös felmérésének adataival: akkor a kijárási tilalom lazítása kapcsán az látszott Magyarország teljes felnőtt lakosságán belül 38 százalék hagyott volna mindent úgy, ahogy van, de 62 százalék vagy teljesen eltörölte, vagy rövidebb időszakra csökkentette volna azt. Összesen 27 százalék mondta azt, hogy megszüntetné a korlátozást, míg 23 százalék este 10 óráig adott volna kimenőt az embereknek, míg 12 százalék szerint elegendő lenne, ha este 9-kor kezdődne csak.

Legyél Te is véleményvezér, csatlakozz Te is a Pulzushoz!