Rábeszélés nélkül senkinek sem kellenek a magyar részvények?

Amíg a privátbanki ügyfelek régebben szinte bármit hajlandóak voltak megvenni, amit kínáltak nekik, addig mostanra sokkal jobban megfontolják, mibe fektetik a pénzüket – derült ki a III. Magyar Privátbankári Konferencia első kerekasztal beszélgetésén. Egy biztos: magyar részvényt jelenleg senki sem vesz szívesen.
Dzindzisz Sztefan, 2012. július 19. csütörtök, 13:44
Fotó: Napi.hu

A jelenlegi piaci környezet a kihívásokról szól, így nem szabadna senkinek meglepődnie, ha csökkentő hozamokról hall - mondta Ocsenás Zoltán, az Allianz Investmentbank igazgatója, aki hozzátette, hogy külföldön - igaz kényszerből - már elfogadják a negatív hozamú kötvényeket. Szerinte itthon ehhez képest jó a helyzet, ám így is el kell fogadniuk a szolgáltatóknak, hogy várhatóan csökkenni fog a bevétel. De nem ez lesz az egyetlen változás, hiszen átalakul az eszközállomány, aminek következtében új kitörési pontokat kell találni, ami Ocsenás szerint az ügyfélközpontúság lehet.

Abban gondolkodunk, hogy a termékváltás során minél erőteljesebben törekedjünk a biztonságra - jelentette ki Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája, aki hozzátette, hogy a termékváltást kötelező meglépniük, hiszen így tudnak új dolgokat kínálni az ügyfeleknek. Példaként említette, hogy az elmúlt években a forintalapú eszközöktől jelentős eltolódást tapasztaltak a devizaalapú eszközök felé.

Az ügyfelek mostanában már mást keresnek - erősítette meg kollégája szavait Gáti László, az OTP alapkezelő értékesítési igazgatója. Mint mondta, csökkent a befektetési alapok népszerűsége, ahogy a pénzpiaci termékek is veszítettek népszerűségükből. Ez utóbbi okát nem abban látja, hogy csökkent volna a bizalom, hanem sokkal inkább abban, hogy olyan versenytársak jelentek meg, mint az állampapír konstrukciók, ami a lakosság számára is vonzó alternatívát jelenthettek.

A magas hozamok - legalábbis, amíg az állam kifizeti őket - elszívják a pénzek jelentős részét - értett egyet Móró. Szerinte abban is változás állt be, hogy amíg az elmúlt években népszerűek voltak egyes szektorok, mint például a megújuló energia, addig mára már mindenki a magasabb, fix hozamú termékeket keresi. Érdekességnek nevezte, hogy magyar részvényt szinte senki nem akar venni, "ehhez komoly rábeszélés kell".

Az egészséges reakció: az abszolút hozam

Az ügyfelek igényei is jelentős változáson esnek át Kun Péter, a K&H szakértője szerint: amíg régebben szinte bármit hajlandóak voltak megvenni, most mindenki visszahőkölt. Éppen ezért nagyobb átláthatóság kell - értettek egyet a kerekasztal részvevői, akik szerint ma már jobban kell kommunikálni az ügyfelekkel, hogy milyen kockázatok érhetik őket.

Amíg a privátbanki ügyfelek egy részét csak a fix kamatok érdeklik - folytatta Kun -, addig mások tovább spekulálnak, ezzel remélve extra kamatot. Ennek megfelelően teret nyertek az abszolút hozamok; ám lássuk be, itt nagy a kockázat, hiszen nem lehet folyamatosan tartani a piac fölötti hozamszintet - emelte ki a K&H szakértője.

Az abszolút hozam stratégia nem csodafegyver Gáti szerint, inkább egészséges reakció a szakma részéről, arra, hogy "olyan világban élünk, amikor nincs növekedés és olyanok a hozamok, amilyenek." A szakmának ez kihívást jelent, hiszen olyan hozzáadott értéket kell teremtenie, ami alapján az ügyfelek valamilyen vonzó ajánlathoz tudnak jutni. Megítélése szerint ez a szakma csúcsa, hiszen olyanok foglalkoznak vele, akik már minimum 10-25 éve a a témában dolgoznak. Gáti szerint szükség is van a nagy fokú tapasztalatra, hiszen amikor nincs növekedés, hanem mindenki csak oldalazik, akkor az aránytalanságokra lehet csak építeni: az egyensúlytalanság el fog mozdulni az egyensúly felé, ezt pedig ki lehet használni.

HOZZÁSZÓLÁSOK