A reklámcégeket sem kíméli a járvány

A reklámszövetség szerint a teljes kommunikációs iparág 148,8 milliárd forintos visszaeséssel számolhat az idén.
Rácz Gergő, 2020. október 16. péntek, 17:12
Fotó: Napi.hu

Az MRSZ Barométer kutatás szerint 55,6 milliárd forint tűnhet el a médiapiacról, míg a teljes kommunikációs iparág 148,8 milliárd forintos visszaeséssel számolhat az idén - derült ki a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és a Scores Group kutatóintézet kérdőíves kutatássorozatából.

Az MTI által idézett kutatás első adatfelvétele április-május fordulóján készült, az aktuális lekérdezés augusztusban és szeptember elején zajlott, a második koronavírus hullám berobbanása előtt, a harmadik etapját november végére tervezik. Az első adatfelvételben 386, a másodikban 359 cégvezető vett részt, elsősorban a szövetség tagvállalatai vagy a társszövetségek képviselői válaszoltak, de bekapcsolódtak egyéb iparági szereplők is.

A felmérés szerint a májusi prognózisban előre jelzetthez képest, kissé csökkent a válaszadók szerint becsült visszaesés mértéke, de iparági szinten még mindig nagyon jelentős piaci esés várható. A 2019-es médiatorta 245,08 milliárdról idén 189,48 milliárdos méretűre apadhat. A kutatásban résztvevő piaci szereplők prognózisa szerint 2020-ban - a médiatortát is magába foglaló - kommunikációs torta várható csökkenése pedig a 2019-es bázisévhez képest 467,96 milliárdról 2020-ban 319,16 milliárd méretűre csökkenhet.

Az iparág üzleti helyzetének romlási esélye továbbra is fennáll, de 23 százalékkal kevesebben, - az előző lekérdezés 76 százaléka helyett - a legutóbbi adatfelvétel alapján mindössze a kitöltők 53 százaléka számol ezzel a forgatókönyvvel. Stagnálásra 25 százalékkal többen gondolnak, javulásra az első etapban rögzített 4 százalékhoz képest 10 százalék lát esélyt. A legelkeserítőbbnek az ügynökségek látják a jövőt.

A felmérésből kiderült az is, hogy a válaszadók 96,8 százaléka úgy gondolja, hogy jelen helyzetben továbbra is szüksége lenne célzott kormányzati intézkedésekre. A munkavállalók fizetésének részleges átvállalását választók aránya csökkent a legnagyobb mértékben, 60 százalékról 44 százalékra. Ez arra enged következtetni, hogy ebben a lehetőségben már kevésbé bíznak a cégvezetők. A cégek átlagánál az ügynökségek részéről jóval magasabb arányú a kormányzati segítség igénye szinte minden pontban: a járulékterhek csökkentését 92 százaléka várja. Az állami költések szintjének emelését leginkább a médiatulajdonosok igényelnék.

HOZZÁSZÓLÁSOK