Rogán: a kormány nem tud mindenkin segíteni

Az előző kormányok indokolatlan mértékben szigorították az áht-törvényt, ezért szorul az módosításra - állítja Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke. A törvénymódosítást jegyző politikus szerint a tervezetet bíráló Költségvetési Tanács szereptévesztésben van. Az elnök-polgármester szerint a devizahitelesek megsegítését célzó Nemzeti Eszközkezelő Társaság működésében a bankoknak is részt kell vállalniuk, sőt nem zárja ki a rendszer piaci működtetését sem.
Papp Zsolt, 2010. július 5. hétfő, 08:15

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

- Pár héttel ezelőtt még államcsőd közeli helyzetről beszéltek, ehhez képest az elmúlt egy hónapban látványos döntések nem születtek a gazdaságpolitikában. Mit örökölt a második Orbán-kormány az elődjétől?
- Meglepetésként ért minket, hogy betarthatatlan költségvetést örököltünk. Minden korábbi adatközléssel ellentétben egyértelműen látszott, hogy a 3,8 százalékos GDP-arányos hiány nem volt tartható a felültervezett bevételek, valamint a rejtett kiadások miatt. Ráadásul május végére az éves hiány 85 százaléka teljesült - ez még soha nem volt ilyen magas. Ebből is látható volt, hogy beavatkozás nélkül nem tartható az idei hiánycél, pedig egyértelmű, hogy a piacok és a nemzetközi szervezetek elvárják, az új kabinet ne növelje a deficitet.

- Valóban ilyen egyértelmű volt ez? Számomra épp az ellenkezője "jött le" a kormány egy hónappal ezelőtti kommunikációjából…
- Induljunk ki abból, hogy van egy másik örökségünk: jogi értelemben a távozó Bajnai-kormány nem hagyott mozgásteret az újnak. Még 2008 végén komolyan megszigorították az államháztartási törvényt: gyakorlatilag 50 milliárd forint eltérés esetén pótköltségvetést kellene készíteni a hatályos szabályozás szerint, ami akár két-három hónapot igényelne. Már csak e jogi akadályok miatt sem volt a kormánynak más választása, mint a 3,8 százalékos hiány tartása. Hogy a következő évi deficitcél milyen lesz, az részben attól függ, hogy sikerül-e tartani az idei esztendőt, illetve milyen nemzetközi környezetben talál minket 2010 októbere, amikor készül a 2011-es büdzsé. Más további szigorítások gyakorlatilag értelmetlenné tették, hogy a kormány év közben hozzányúljon a költségvetéshez, ezért az új parlament egyik első lépése az államháztartás törvény módosítása. Ha hozzá akarunk nyúlni a költségvetéshez, bővíteni kell a mozgásteret.


- Ha ötvenmilliárd forint eltérés miatt pótköltségvetést kellene benyújtani, az valóban indokolatlan szigor, de önök ezt 500 milliárd forintra emelnék - ami viszont túlzott szabadságot ad a kormánynak.
- Az általunk javasolt módosítás a kormánynak a GDP egy százalékára rúgó mozgásteret biztosít annak érdekében, hogy a hiánycélt tartsa - ez megfelel az európai átlagnak. Az ezt meghaladó átcsoportosításhoz már kell a parlament engedélye - elég egy egyszerű költségvetés-módosítás -, így megspórolható a kommunikációs szempontból rendkívül rossz üzenetet közvetítő pótköltségvetési eljárás. Ez utóbbira csak a GDP két százalékának megfelelő átcsoportosításnál lenne szükség javaslatunk szerint. Elképzelhetőnek tartom, hogy később szigoríthatóak e szabályok, vagyis hogy a két küszöb a felére csökkenjen - de csak "normál helyzetben". A mai gazdasági helyzetről még nem állítható, hogy normális lenne, bár remélem, hogy pótköltségvetésre soha nem lesz szükség. Az idei hiánycél nagy biztonsággal tartható, ehhez azonban eszközöket kell biztosítani a kabinetnek.

- A Költségvetési Tanács (KT) szerint viszont alapjaiban elhibázott a mostani törvényjavaslat…
- Tiszteletben tartom a tanács véleményét - annak ellenére, hogy szerintem e kérdésben szereptévesztésben van. Ezt ahhoz hasonlítanám, hogy az Alkotmánybíróság foglalkozik törvények vizsgálatával, de az alkotmányt nem véleményezi. Véleményem szerint a KT-nak az a feladata, hogy a mindenkori aktuális költségvetéssel - annak betarthatóságával, megalapozottságával - foglakozzon. Ugyanakkor nem tartom feladatának, hogy ítéletet mondjon a költségvetés eljárásrendjét megalapozó államháztartási törvényről. Valószínűleg Kopits György KT-elnök is tisztában van azzal, hogy a jelenlegi költségvetési hiány belső átcsoportosítások nélkül nem tartható, s ha komolyan vennénk a tanács véleményét, akkor a kormány a következő hónapokban más sem csinálna, mint pótköltségvetésen dolgozna - holott erre nincs szükség.

- A konvergenciaprogramban lefektetett 2011-es 2,8 százalékos hiánycéltól eltér a kormány?
- A költségvetési politika által vállalt célok az elsődlegesek, csak annak keretei között lehet a gazdaságpolitikát alakítani. A cél az, hogy a hiánycél reális legyen és azt be is tartsuk. Orbán Viktor miniszterelnök parlamenti beszédében elmondta: a gazdaságpolitikának két célt szán, egyfelől az új gazdasági rendszer megalapozását, másfelől a kölcsönös felelősségvállalás politikáját. Az utóbbiba az is beleértendő, hogy nem nyújtózkodunk túl a lehetőségeinken a jövő generációk terhére, amihez betartható költségvetési politika társul.

A kölcsönös felelősségvállalás körébe az adóterhek igazságosabb elosztása is beletartozik. Az nem működhet, hogy Magyarországon mindössze két és fél millió potenciális adófizető van, ráadásul a tényleges adófizetők e csoport felét teszik ki - és e réteg tízmillió embert hordoz a hátán. Az adóterheket úgy kell átcsoportosítani, hogy szélesebb legyen a tehervállaló réteg, valamint olyan elemek is kerüljenek be a rendszerbe, amelyek a növekedést segítik.


- A számok nyelvén mit jelent a reális költségvetési hiánycél?
- A kormánynak tárgyalnia kell, hogy világossá váljon, hol van még mozgástere, de el kell jutni odáig, hogy Magyarország ne IMF-hitelből finanszírozza magát. Az első lépcső, hogy ne legyen több hitellehívás - viszont rendelkezésre álljanak tartalékok. Az elmúlt évek elhibázott gazdaságpolitikája miatt Magyarország ma háromszor nagyobb devizatartalékkal rendelkezik, mint amelyre normál esetben szükség lenne és e tartaléknak hatalmasak a költségei. Ehhez egyik lépés lehet, hogy elővigyázatossági hitelmegállapodásunk legyen az IMF-fel, és ha erre sincs szükség, akkor e szerződésből is ki lehet hátrálni, hogy újra tisztán a piacról finanszírozzuk magunkat - de erre még akár két-három évet is várni kell.

- Napirenden van a devizahitelesek megsegítése, ez mibe kerül majd a költségvetésnek?
- Segíteni akarunk a bajba került hiteleseken - és nem csak a devizahiteleseken -, amit a Nemzeti Eszközkezelő Társaságon (NET) keresztül tervez a kormány. A segítség költségvetési kiadással jár, de ezt csak a költségvetési hiánycélon belül lehet finanszírozni. Egy félreértést szeretnék tisztázni: e csomagban túlnyomórészt nem IMF-forrásokat használnánk.
A kabinet nem tud mindenkin segíteni: csak azon átlagembereken, akik számoltak a kockázatokkal. Olyan hitelesekkel nem tudunk mit kezdeni, akik a saját tehervállalási lehetőségeiken túl adósodtak el - függetlenül a devizanemtől. A segítség csakis a lakáshitelekre terjedhet ki, a fogyasztási hitelek kiváltása nem került szóba. A rossz hitelek esetében pedig nemcsak a kormánynak kell a terheket vállalni - abban az adósnak és a hitelezőnek osztoznia kell. Az állam egyedül e kérdést nem tudja megoldani, így a bankoknak is terheket kell vállalniuk, hiszen leginkább az ő érdekük, hogy a kétes hitelektől megszabaduljanak - vagyis a piaci alapú megoldást sem zárnám ki, hisz e kétes hitelek mögött jelentős ingatlanvagyon áll, ami akár bérlakásokká is alakítható.

- Ebben az esetben viszont mit gondol az árverezési moratórium fenntartásáról? Meddig van arra szükség?
- Addig, amíg a NET meg nem kezdi működését, illetve amíg nem születik meg a megállapodás a bankokkal, hogy ők mennyiben hajlandóak részt venni az eszközkezelő működésének finanszírozásában - ez a késő őszre várható.

- A következő napokban helyreállnak a törvényhozásban a klasszikus keretek, vagyis a törvények legfőbb benyújtója a kormány lesz, így újra nagyobb szerepet kapnak a parlamenti bizottságok. A gazdasági és informatikai bizottság, amelynek elnöke, a következő fél évben milyen szaktörvények módosítására készül?
- A bizottságnak rengeteg ágazati törvénnyel lesz teendője a következő hónapokban. Valószínűleg újra kell gondolni a hírközlési törvény egyes előírásait. Az energiagazdálkodásban megszületett egy keretszabályozás, ám az középtávon minden bizonnyal felülvizsgálatra szorul. Az állami vagyongazdálkodásban számos teendője lesz a bizottságnak, különböző vagyonelemek sorsáról kell dönteni: határozni kell a MÁV Zrt. és a BKV Zrt. finanszírozásáról, de a Malév Zrt. sorsa is nyitott kérdés. Véleményem szerint e területen olyan hosszú távú konstrukciókat kell kidolgozni a kormánynak, amelyek hosszú távon és kiszámítható módon garantálják a cégek működését.

- Ez nagyobb állami szerepvállalást, az adósság átvállalását jelentené?
- Áttekinthető rendszert kell létrehozni, ahol világos, hogy a közösségi közlekedésre az állam mennyi pénzt tud adni és ezért milyen feladatokat vár el. A konszolidáció az én olvasatomban nem az adósság átvállalását jelenti, hanem azt, hogy kialakítunk egy új működési és adósságkezelési stratégiát - és e mögé áll az állam garanciával vagy más finanszírozási megoldásokkal. A főváros esetében a közösségi közlekedés racionalizálásra szorul, a szolgáltató cégek kapcsolata átláthatatlan. De nem Budapest az egyetlen város az országban, ahol hatékonyabb közlekedésszervezés kialakítására van szükség - így például azt is el kell dönteni, hogy a MÁV elővárosi közlekedési rendszerei hova tartozzanak a jövőben.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

megalodon, 2010.07.05 08:58

Bajbajutott az aki már nem fizet mert nem akar vagy nem tud.. A CHF 243 felé tendál, (szerencsére a 220 támaszról lepattant , de sajnos hosszú távú eső trendben van a ft..), úgyhogy dönts el Te, hogy mi vagy.. Mindenesetre az állami "segitség" biztos, hogy egy brutál ráfaragás lesz a gyakorlatban, úgyhogy ha birod bird ki még pár évig és utána add el a kecót és vegyél valamit ami jobban illik a jövedelmi helyzetetdhez !!

A lényeg, hogy hanyat homlok meneküljél az állami megoldástól !!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

maglilith, 2010.07.05 08:40

MIndig csak a bajbakerült devizahitelesek megsegitéséről beszélnek.Én is bajbakerültem,egyedül már törleszteni nem tudok,nyugdijas szüleim próbáltak eddig segiteni,ugyhogy maguktól vonják el a pénzt,amit szégyellek,de el kell fogadnom.Viszont ez nem mehet igy sokáig,mert ők is felőrlődnek anyagilag.Akkor most én jól fizető devizahiteles vagyok,és nem bajbajutott?Ki dönti ezt el?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html