Mindenkinek érdeke, hogy mielőbb felgöngyölítsék az ügyet – válaszolta lapunknak Boródi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke, aki szerint azonban ez az eset csak a jéghegy csúcsa. A szövetség tagjainak visszajelzéseiből arra lehet következtetni, hogy a magyar kiskereskedelemben (és nem csak az élelmiszer-kereskedelemben) a forgalom jelentős része szürkén köttetik, Boródi becslése szerint mindez elérheti az egyharmados arányt is. Úgy látja, komoly problémák vannak a számlázással, sok esetben az áru értéke nem összeegyeztethető az áru mennyiségével, így előfordulhat hogy a szürkén vagy feketén beszerzett áru után a viszonteladó (például nagykereskedő vagy forgalmazó) a legálisan vásárolt termékre kiállított számlát mutatja be. Boródi szerint nincs megfelelő áru-nyomonkövetési rendszer, nem elég szigorú az adóellenőrzés és a vonalkódrendszer sem tökéletes. Hozzátette, ebben természetesen nem a kiskereskedelmi hálózatok a hibásak. A magyar nagyon „kreatív” vállalkozó, sajnos sokan próbálják kijátszani a rendszert. Antalffy Gábor, a Kiskereskedők Országos Szövetségének elnöke szerint nincs olyan kiskereskedő, aki magabiztosan ki merné jelenteni egy előre csomagolt termékről, hogy az a lejárati határidőn belül vagy kívül van-e. Szerinte az a legfontosabb, ha stabil és megbízható beszállítói hálózatot alakít ki, vagy közvetlenül a gyártótól jut hozzá a termékekhez. Az elnök úgy véli, a vevők talán most megértik, érdemes oda menni vásárolni, ahol tényleg értenek az áruhoz, ahol ismerik az eladókat és választ kaphatnak tőlük a kérdéseikre. Erre pedig a nagy alapterületű áruházakban nincs lehetőség.