Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az úgynevezett Sziber-ügyben (ahol a felperes Sziber Zsolt, az alperes pedig az Erste Bank Hungary Zrt.) mai indítványában Nils Wahl főtanácsnok azt javasolja az Európai Bíróságnak (EB), hogy ne válaszolja meg a Fővárosi Törvényszék által feltett kérdéseket és nyilvánítsa a magyar bíróság által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elfogadhatatlannak, mivel véleménye szerint az ügy jogi és ténybeli hátterének az e kérelemben történt ismertetése nem elég részletes ahhoz, hogy a bíróság a feltett kérdésekre hasznos választ adhasson. A főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot.

Az eset előzménye, hogy a magyar Kúria a fogyasztói devizahitel-szerződésekre vonatkozó jogegységi határozatának megszületését követően az Országgyűlés törvényben rendezte az ilyen szerződésekben foglalt, az egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre, díjemelésre, valamint az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételek semmisségéből adódó elszámolási kérdéseket. Úgy tűnik azonban, hogy a jogszabályi úton rendezett elszámolás szabályai akadályt jelenthetnek azon fogyasztók számára, akik további jogi eljárásokat kívánnak folytatni a kérdéses hitelszerződésekkel kapcsolatban.

Egyes szerint ezek az akadályok problémásak, hogy kifejezetten csak azokat a fogyasztókat érintik, akik devizahitel-szerződéseket kötöttek, de nem nehezítik a nem fogyasztó hiteladósok (például cégek) vagy a nem devizában eladósodott fogyasztók helyzetét. Olyan követelmények formájában jelennek meg, mint az állítólagosan túlzottan szigorú formai és tartalmi előírások megkövetelése a beadványok megszerkesztése vonatkozásában, az ilyen perekben kérhető jogkövetkezmények körének korlátozása, vagy a törvénnyel megállapított elszámolás a szerződéshez kapcsolódó pénzügyi adatokra (pl. törlesztő részletek) vonatkozó pontos számszaki hatásai feltüntetésének kötelezővé tétele.

Mivel e követelmények elmulasztása a fogyasztók által a törvényi elszámolás ellenére is felvállalt perek megszüntetéséhez vezethet, ezért az egy ilyen ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérdezte az EB-től, hogy a kérdéses követelmények összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal.

Arra az esetre, ha az EB nem értene egyet az elfogadhatatlanság vonatkozásában tett e javaslattal, a főtanácsnok szerint a bíróságnak meg kellene állapítania, hogy a jogvita tárgyát képező magyarországi jogszabályi követelmények összhangban vannak az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal (egészen pontosan a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK irányelvvel), mivel azok - a fogyasztók jogait és érdekeit is szem előtt tartva - lehetővé teszik a fogyasztók és a pénzügyi intézmények közötti jelentős számú elszámolási viták egyszerűbb, gyorsabb és kevésbé költséges rendezését.

Fotó forrás: Svájci Nemzeti Bank.