Alaposan rányomta a bélyegét a különadó a bankszektor tavalyi profitjára - derült ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által tegnap közzétett adatsorból is. Korábban a jegybank már közölt néhány információt a bankok 2010-es gazdálkodásáról (Napi Gazdaság, 2011. február 22.). A két tájékoztatás között némi eltérés akad, de a kép alapvetően egységes.

A kereskedelmi bankok, fióktelepek és takarékszövetkezetek a PSZÁF szerint alig több mint 80 milliárd forint adózatlan profitra tettek szert az előző évben a 2009-es 300 milliárd forint feletti értékhez képest. A visszaesés - az adókivetést hűen követve - a legjelentősebb a részvénytársasági formában működő bankoknál volt. A takarékok meglehetősen "olcsón" úszták meg a dolgot.

A részletes adatok alapján a kereskedelmi bankok még a 60 milliárd forint alatti nyereséget is csak úgy tudták elérni, hogy kamateredményüket 15 százalékkal növelték. Ez a már érvényben levő, meglehetősen szigorú szabályok miatt (a hitelek drágításának a jogalkotók igyekeztek gátat szabni) azt jelenti, hogy a betétesek járhattak rosszul. A takarékok visszafogottabbak voltak, náluk alig több mint négy százalékkal hízott a kamatprofit. A fióktelepeknél viszont ezen a téren 2,5 százalékos visszaesés következett be. Aligha túlozunk, ha ebből arra a következtetésre jutunk, hogy betétesnek biztosan a fióktelepeknél volt a legjobb lenni. Ebben a kategóriában egyébként a többi piaci szereplőnél gyakorlatilag stagnáló jutalékeredmény is jelentősen (16,5 százalékkal) visszaesett.

Feltűnő, hogy a szektorban mindenütt csökkent a céltartalék. Leginkább a kereskedelmi bankok javíthatták profitjukat ezzel, ők ugyanis ötödével kevesebb összeget képeztek értékvesztésre és kockázati céltartalékra a 2009-es évinél (amikor a válság miatt meredeken megugrott ez a tétel). A jövedelmezőségnek persze jót tett az is, hogy a devizaárfolyamok változásán a bankok az előző év háromszorosát, több mint 200 milliárd forintot nyertek.