A Napi Gazdaság cikke

Egy nemrég megjelent rendeletben korlátozzák, hogy a magánnyugdíjpénztárak a különböző portfóliók esetében a pénz mekkora hányadát tarthatják devizaeszközökben. Bonyolítja a helyzetet, hogy az itt meghatározott arány számításához különleges szabályokat is rendelnek. A kasszáknak például a befektetési jegyeknél a mögöttes devizapozíciót is figyelembe kell venniük.

Több pénztárnál egyelőre még csak próbálják értelmezni a törvényt. Erről tájékoztatták lapunkat az OTP Magánnyugdíjpénztárnál is. Jelenlegi ismereteik szerint azonban nyilvánvalónak tűnik, hogy itt a jövőben a választható portfóliók mindegyikében csökkenteni kell a devizaalapú befektetések értékét annak érdekében, hogy a módosított jogszabályban előírt arányoknak megfeleljenek. A kasszánál úgy vélik, hogy a kormányrendelet a legnagyobb hazai magánnyugdíjpénztár tagjainak befektetéseit kedvezőtlenül érinti, mert a jelenlegihez képest csökkenti az egyes portfóliók diverzifikálhatóságát, szűkíti az ésszerű kockázat mellett elérhető legmagasabb hozam elvéből következő "több lábon állást". Gondot jelent az is, hogy a megengedett arányokon felüli jelenlegi devizaalapú befektetéseit a pénztárnak az előírt határidőig akkor is értékesítenie kell, ha a piaci viszonyok nem lesznek éppen a legkedvezőbbek.






Az új szabályozás miatt valószínűsíthetően szükség lesz a befektetési politika módosítására a Budapest Bank pénztáránál is. Jelenlegi stratégiájuk szerint ugyanis magasabb devizakitettségre is van lehetőség, mint amit a módosított törvény a következő évekre vonatkozóan megenged. Lengyel Márk, a Generali Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója szerint a rendelet náluk nem okoz változást (az eredeti keretek itt sem lépik túl a szabályozásban szereplőket), de hozzátette, hogy a pénztári tőkét így a magyar állampapírokba és részvényekbe terelik inkább. Nem hoz változást az új szabályozás az Erste Magánnyugdíjpénztárnál sem, mert - mint elmondták - az eddigi belső szabályozás, illetve a gyakorlat is a jogszabályi limitek alatt volt minden portfólióban. Hasonló a helyzet az Aegon pénztáránál is.

Az OTP Magánnyugdíjpénztár jelenlegi befektetési politikája a nem forint alapú befektetések tekintetében a közvetlen devizakitettség (külföldi devizában fennálló nettó pozíció) maximumát határozza meg. Ez az arány a klasszikus portfólióban 10, a kiegyensúlyozottban 30, míg a növekedésiben 51 százalékos korlátot jelent. Ezek az arányok azonban - hívták fel a figyelmet - bár hasonlóak, egyértelműen nem feleltethetők meg a rendeletben előírtaknak.