A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Ismét nekifut a kötött könyvár bevezetésének és elfogadtatásának a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE). A törvénytervezetet a korábbi kulturális államtitkár, L. Simon László is támogatta, most utódját, Halász Jánost kell meggyőzni, hogy a parlament második féléves munkarendjébe kerüljön be a jogszabály tárgyalása. A fix ár bevezetésében ezúttal széles körű szakmai egyetértés van − tudtuk meg Zentai Péter Lászlótól, az MKKE igazgatójától. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azonban a piaci verseny korlátozására hivatkozva megakadályozhatja a törvény elfogadását.

Kapcsolódó

Ma nyit a Könyvhét - hiányos a büdzsé

Ma nyit és hétfőig tart a 84. Ünnepi könyvhét és a 12. Gyermekkönyvnapok a budapesti Vörösmarty téren és a vidéki rendezvények központi helyszínén, Székesfehérváron. Budapesten 147 pavilonban 220 hazai és határon túli kiadó állítja ki kiadványai. Mintegy 80 vidéki és két határon túli város (Arad, Kolozsvár) csatlakozott a rendezvényhez. A könyvhét költségvetése 30-40 millió forint, amelyhez a kért 10 milliós támogatást a Nemzeti Kulturális Alap illetékes kollégiuma első körben nem támogatta, ám a szervező MKKE ismét igényelte azt − mondta Zentai Péter László. A mustrát a Maszre (Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete) támogatja, valamint a kiállítók standdíjaiból áll össze a büdzsé. A rendezvény hagyományosan több százezer embert vonz, jó idő esetén 700-800 ezren is megfordulnak a standoknál, pontos szám nem ismert, hiszen nem szednek belépődíjat. Az idei könyvünnepre időzítve 82 hazai és 13 határon túli kiadó jelentetett meg 345 újdonságot, a kötetek átlagára 2854 forint.

Az Európa több országában elterjedt gyakorlat szerint az újonnan megjelenő könyvek árát egy meghatározott ideig nem lehet megváltoztatni a kiadó jóváhagyása nélkül, Magyarországon a német példa alapján 365 napig rögzítenék a kiadványok árát. A kötött ár fő célja, hogy gátat szabjon a nagy tőkeerővel működő kereskedelmi láncoknak, hipermarketeknek, hogy kiszivattyúzzák a gyorsan fogyó sikerkönyveket a kisebb könyvesboltokból és dömpingáron értékesítsék azokat, ezáltal nehéz helyzetbe hozzák, ellehetetlenítsék az árversenyt nem bíró kereskedőket. A fix ár biztosíthatja a könyvkínálat sokoldalúságát, azon minőségi könyvek kiadását is, amelyek kevés példányban jelenhetnek meg, továbbá lehetővé teszi, hogy a kiadók nem rentábilis könyveket is meg tudjanak jelentetni − érvel az MKKE. Emellett biztosíthatja az egész országot behálózó, többségében kis könyvesboltok versenyképességének megőrzését is − olvasható a tervezetben. A fix ár bevezetésével a szerzők díjazása is kedvezőbb lehet, keresztfinanszírozást biztosíthat a sikerkönyvek és az értékes, ám lassan fogyó kiadványok közt, valamint egyszerűsödhet a kiadók és terjesztők közti elszámolás is − mondta lapunknak Bódis Béla, a Kossuth Kiadó Zrt. gazdasági igazgatója.

A GVH azonban egy döntésével előzheti a törvény őszi elfogadását, ugyanis az előzetes hírek szerint hamarosan lezárulhat egy 2009-ben indított eljárása, amelyet a négy legnagyobb könyvterjesztő ellen folytat. A versenyhivatal a Pécsi Direkt Kft., a Líra Könyv Zrt., a Libri Zrt. és a Shopline/Bookline Nyrt. ellen indított vizsgálatot a 2004−2009-es időszakban a továbbeladási árak szerződéses rögzítése tárgyában, és fokozatosan kiterjesztette az érintettek körét a meghatározó terjesztőkre és kiadókra, összesen 37 cégre. Ez a vizsgálat zárul most, és a közzétett előzetes álláspont szerint megtiltja a legnagyobb terjesztőknek, hogy olyan szerződéseket kössenek, amelyben a kiadók a könyv fogyasztói árát meghatározzák, mert ez korlátozza a versenyt − olvasható Bódis az euro-audit.hu-s blogbejegyzésében. Így az olyan kikötések, hogy a kiadó ezt az árat más versenytárs felé nem változtathatja meg vagy időben korlátozza, szintén tisztességtelen piaci magatartásnak minősül.

A kiadó eladásiár-meghatározása a működő bizományi rendszernek alapeleme. Emiatt a szerződések az árrésről szólnak, hiszen az ár nem megállapodás kérdése kiadó és terjesztő között. Nem tudom elképzelni az egyedi, szerződésenként eltérő átadási áras bizományi értékesítési rendszert − írta Bódis. A fix értékesítéses forma egyedi átadási árnál viszont szerinte működőképes. Ha a kiadó jó könyvet ad ki, versenyeztetheti a terjesztőket, az már nem az ő dolga, hogy az átadott könyvek a terjesztő raktárában, a boltjában vagy a vevőnél kötnek ki.

Kép: Napi grafikonok

A kiadók tovább várják a jobb időket

A magyar könyvipar jövedelmezősége 2008, a könyvpiaci konjunktúra utolsó éve óta harmadával csökkent − derül ki az MKKE adataiból. Tavaly a könyvforgalom fogyasztói áron számolva 58,027 milliárd forint volt, ami 2,5 százalékkal kevesebb a 2011-esnél. A forgalom 2008-ban még 67,611 milliárd forint volt, így a csökkenés 2012-ig nominálisan mintegy 16 százalék, míg az infláció ezen időszak alatt 18,7 százalék volt. A tudományos és ismeretterjesztő címek száma 2007 óta fokozatosan csökken, a gyermekkönyveké ugyanakkor növekszik, ez a könyvkiadás legdinamikusabban fejlődő ága.

A Kossuth Kiadó Kft. tavaly a 2011-es nettó 1,76 milliárdos árbevételétől ugyan elmaradt, a forgalom 1,44 milliárd lett, de a tervet nagyrészt teljesítette − tudtuk meg Bódis Béla gazdasági igazgatótól. Az elmaradás főként a hírlapárusos értékesítésben történt változással magyarázható, kevesebb ott kapható kiadványt jelentettek meg, illetve e szegmensben is megjelentek új szereplők, ami növelte az olvasók számára a választékot. Idén legalább a tavalyi szint elérését tervezik. (A társaság 90 milliós adózott eredménnyel zárt 2012-ben.)

Az igényes művészeti és gasztronómiai kiadványairól ismert Vince Kiadó Kft. igencsak megérezte a válság hatását, Gál Katalin ügyvezető igazgató reményei szerint idén már nem "megy lefelé" a kiadó. Még nincs keresletbővülés a művészeti kiadványok iránt, a korábbiakhoz képest sokkal visszafogottabban jelentetnek meg új kiadványokat, inkább a meglévőkre támaszkodnak, illetve külföldi terjesztésre szánt kiadványok előkészítésében vesznek részt. A külföldi partnerek és nyomdák miatt a kiadót érzékenyen érintette az árfolyamváltozás is. Nettó árbevétele − a cégadatok szerint − a 2011-es 211 millióról tavaly 167 millióra csökkent, adózott eredménye 16-ról 14 millióra.