Az FMCG-kereskedők toplistáját, minden évben közreadó szaklap tájékoztatása szerint a második és a harmadik helyezett sem változott: a Coop 627 milliárd, a Spar 617,6 milliárd forintos bruttó forgalmat ért el 2018-ban.

A gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) piacán a rangsorban 2018-ban a negyedik lett a Lidl, - helyet cserélve a CBA-val - 549 milliárd forintos forgalommal. A CBA az ötödik helyre került 527 milliárd forintos bruttó forgalommal.

A toplistán a Reál bruttó 416,1 milliárd forintos forgalmával ismét a hatodik helyen végzett. Az Auchan 390,1 milliárd forintos bevétellel maradt a hetedik, a Penny Market 292,2 milliárd forinttal a nyolcadik és az Aldi 256 milliárddal a kilencedik. A dm 103,4 milliárd forintos forgalmával megőrizte 10. helyét, a Rossmann pedig 89,1 milliárddal ismét a 11. lett.

Sok kisbolt kénytelen volt feladni

Hermann Zsuzsanna, a Trade magazin főszerkesztője a közleményben megállapította, hogy a növekvő bérek jelentősen hozzájárultak az eredményekhez. Ugyanakkor a boltok száma erősen csökken, a munkaerőhiány és az egyre emelkedő munkabérek mellett sok kisbolt volt kénytelen feladni tevékenységét az elmúlt évben - idézi az MTI. A boltszám nagyon erősen csökken, ugyanakkor ezzel együtt jár, hogy a hatékonyság nő.

Bár a dobogón sorrendbeli változás nem történt az egy évvel korábbihoz képest, és ugyanaz a 11 lánc jelent meg a listában, minden korábbinál többen nyilatkoztak önbevallással.

Nyert a diszkont, és helyet lépett a Lidl

A Trade magazin szerint a számok jól mutatják, hogy csatornák tekintetében a diszkontok vitték el idén is a pálmát. Az idei toplista helyezéseit illető egyetlen változás, egy elég komoly változás, amely a diszkontok további erősödését még inkább összegzi: a Lidl felkerült a 4. helyre, maga mögé utasítva ezzel a CBA-t.

A hiperek szárnyalása alábbhagyott az elmúlt időben, de méretükből adódóan a forgalom szépen tartja magát. Ugyanakkor nagyon sok hipermarket modernizálásra, átépítésre került, ami a forgalomban gyorsan visszaköszön. Ezt igazolja a Spar és Auchan is. A Spar bővülését egyéb csatornatípusokból, leginkább a franchise bővüléséből tudta nagyon sikeresen támogatni. Az Auchan pedig bővítette csatornatípusát nagyszupermarketekkel, a forgalmát pedig még további benzinkutakkal is.

A magyar láncok között a boltvesztés nagyon erősen nyomon követhető, ugyanakkor ez kevésbé érinti a saját boltokat, mint inkább a lazábban kötötteket. A Reál láncnál a korábbi évekhez képest is pont ebben a szegmensben tisztult jobban a boltszám (nem is feltétlen szigorú egy év alatt). Ezeknek az elvesztett boltoknak a többsége kisforgalmú, nem profitábilis üzlet volt. Ugyanakkor mind a COOP, mind a CBA esetében láthatók hasonló, bár kisebb számú boltszám-csökkenések a kis alapterületű üzleteknél.

Szárnyal az ágazat

A KSH adatai alapján a kereskedelem évről évre 10 százalékkal járul hozzá a GDP-hez. Tavaly még mindig 500 ezer főt foglalkoztatott a teljes ágazat. A kereskedelem tavaly 6,6 százalékkal bővült, és túllépte a 11 ezer milliárd forintos forgalmi határt. Az FMCG-piac mintegy 5100 milliárdjával majd a felét teszi ki. Az évek óta tartó, átlag 5 százalékosnak mondott bővülés tavaly se maradt el.

A GfK adatai alapján a vásárlások száma nem változott tavaly, így a növekedés az alkalmankénti nagyobb költésből adódik, amelyben a 2,8 százalékos infláció mellett az áremelkedés mértéke is szerepet játszik. Csatornák tekintetében szembetűnő, hogy a 4 millió háztartás 93 százaléka diszkontban is járt, és ez az egyetlen olyan csatorna, amelybe az egy évvel korábbihoz képest gyakrabban jártak vásárolni.