Sok magyar cég dőlt be - de miért?

A fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon 2017-ben 14,4 százalékkal nőtt. Ez elsősorban a hivatalból elrendelt törlésekhez köthető, ezek nélkül csökkent a fizetésképtelenségi eljárások száma. Bár az építőipar látványos növekedést mutat, az ágazat likviditási és fizetésképtelenségi helyzet szempontjából rizikós - állapította meg a Coface hitelbiztosító elemzése.
Domokos László, 2018. november 26. hétfő, 11:09
Fotó: Shutterstock

A Coface hitelbiztosító által figyelt régióbeli 14 ország - Magyarország mellett Bulgáriát, Csehországot, Észtországot, Horvátországot, Lettországot, Lengyelországot, Litvániát, Oroszországot, Romániát, Szerbiát, Szlovákiát, Szlovéniát és Ukrajnát sorolja a térségbe - átlagos gazdasági növekedése 2017-ben 4,5 százalékos volt, amely 2008 óta a legmagasabb érték.

A gazdasági növekedés adta kedvező környezet azonban nem volt elég ahhoz, hogy fennmaradjon a fizetésképtelenségi helyzetben látható korábbi javuló trend. A fizetésképtelenségi eljárások száma ugyanis 6,4 százalékkal nőtt a régióban, szemben a 2015-ös és 2016-os csökkenéssel. A helyzet a friss prognózis szerint a jövőben tovább romlik, a régióban 2018-ban 10,4 százalékkal, 2019-ben pedig több mint 15 százalékkal nőhet a fizetésképtelenségi eljárások száma.

A jelek szerint vége a gyorsuló növekedést eredményező gazdasági ciklusnak a térségben és lassulásra van kilátás. Magyarországon a Coface a tavalyi 4,1 százalékos növekedés után 2018-ban 4 százalékos GDP-emelkedésre számít.

A fizetésképtelenségi eljárások alakulása országonként jócskán eltér. Horvátországban például az előző évhez képest több mint 40 százalékkal több eljárás indult 2017-ben, Szlovákiában viszont 27,1 százalékos csökkenés volt.

Mégsem olyan rossz a magyar mutató

Magyarországon 14,4 százalékkal, 16 ezer fölé nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma, ez 3,06 százalékos fizetésképtelenségi rátát jelent. E mutatóval a magyar gazdaság a régiós mezőny leggyengébb országai közé tartozik.

A legjobb eredmény Lengyelországé, ahol 0,04 százalékos fizetésképtelenségi rátát mértek, a legrosszabbul Szerbia áll, 4,6 százalékkal. A magyar eredmény kapcsán Coface szakértői elmondták: bár az összesített számok alapján jelentősen romlott a helyzet, a részletes adatok szerint kedvezőbb a kép. A magyarországi fizetésképtelenségi eljárások számának emelkedése ugyanis a hivatalból történő törlésekkel, például a tőkeelőírásokhoz köthető eljárásokkal magyarázható. A hivatalból elrendelt eljárások nélkül a fizetésképtelenségi eljárások száma kismértékben csökkent a magyar piacon.

Nem fest túl jól az építőipar

Az elemzés közül kiemelten foglalkoztak a régiós építőiparral. A Coface szakértői szerint a régió építőiparára jellemző dinamikus, részben az állami infrastrukturális beruházásokhoz köthető bővülés elrejti a kockázatokat.

Többek között a munkaerőhiány, az alapanyagok drágulása alaposan megnehezítik a régiós építőipari cégek életét. Az ágazat fokozott kockázatát mutatja például az is, hogy Magyarországon az összes fizetésképtelenségi eljárás csaknem ötöde (19 százalék) építőipari céghez köthető, Romániában pedig 15 százalékos ez az arány. A fizetési tapasztalatok is az ágazat nehézségeit tükrözik: egyre nagyobb késéssel fizetnek ugyanis az érintett vállalatok. A lengyel építőiparban például az átlagos fizetési késedelem egyetlen év alatt 32 nappal 116 napra emelkedett.

HOZZÁSZÓLÁSOK