Az infokommunikációs piacon most melyek azok a trendek, amelyekre az Invitelnek is válaszolnia kell? Hogyan változnak az ügyfelek igényei?

Úgy látjuk, hogy az infokommunikációs piacon is zajlik egyfajta konvergencia, vagyis az integrált megoldások kerülnek előtérbe. Miután egyre inkább összefonódik a szoftver-, és hardverüzemeltetés, illetve az adatforgalom, és mindinkább a felhőmegoldások felé mozdulnak el a szolgáltatások, a problémakezelés is egyre összetettebbé válik. Ennek következtében az ügyfeleknél is egyre nagyobb elvárás mutatkozik a korábban külön kezelt igények egyszerűbb megoldására. Olyan szolgáltató viszont jelenleg az Invitelen kívül csak egy van Magyarországon, amelyik az egész értékláncon átívelő integrált szolgáltatást tud nyújtani az ügyfeleknek akár lakossági, akár vállalati szinten.

Ennek a piacnak a nagykereskedelmi szegmensébe most Magyarországon belépett egy mobilszolgáltató is. Ez mennyiben változtat a jelenlegi helyzeten? Jelent-e ez bármilyen veszélyt az Invitelre nézve?

Úgy vettük észre, hogy az ügyfeleknél nagyon fontos szempont, hogy a hálózat, az infrastruktúra is az adott szolgáltató tulajdonában legyen, ez ugyanis megadja azt a fajta biztonságot is, hogy minden esetleges problémát egy helyen, egy szolgáltatónál lehessen kezelni.

Az integrált szolgáltatások iránti érdeklődés melyik szegmensben jellemzőbb?

Az adatközponti és felhőszolgáltatások iránti igény az Invitelnél inkább az üzleti ügyfelekre jellemző, ugyanakkor a kisvállalatoknál úgy látjuk, hogy ez a szegmens nem teljesen érti még a felhő és az integrált szolgáltatások előnyeit. Ezen szeretnénk változtatni és a kis üzleti ügyfeleket is szeretnénk e megoldások előnyeiről meggyőzni.

Ön szerint mi az oka, hogy a kisvállalatok körében az integrált szolgáltatások nem annyira népszerűek? Valóban csak arról lenne szó, hogy nem értik, mire lehet ez jó, vagy inkább arról van szó, hogy költségesnek találják?

Az egy érdekes kérdés, hogy mit értünk gazdaságos szolgáltatáson. Az ügyfél az Invitelnél felhőszolgáltatással egy virtuális szerveren tudja tárolni az adatait, ami véleményem szerint biztonságosabb, mintha az irodában a polcon tárolná az érzékeny információkat valamilyen adathordozón. Az adatok a mai világban igen nagy értéket képviselnek, egy esetleges baleset miatt elveszett adatok óriási veszteséget is jelenthetnek a cégnek, így védeni kell azokat. Ezt a biztonsági szolgáltatást a vállalatok sokszor a baleset bekövetkeztéig nem szokták értékelni.

Magyarország az infokommunikációs szektorban tapasztalható trendekben hol áll?

A vezető trend, ahogy már említettem, a felhő és a konvergencia. Ebben Magyarország nem jár az élvonalban, ezek a megoldások egy pár éves késéssel szoktak megjelenni. Először általában a nagyvállalatok lépnek, majd folyamatosan jelennek meg a kisebb felhasználóknál is.

A kisebb vállalatok esetében melyekre összpontosít az Invitel?

A fő hangsúly a kkv-k esetében a 35-50 főt foglalkoztató vállalatok, de hogy a kisebbek se maradjanak ki, tavaly az Invitelnél bevezettünk egy olyan változást, melynek keretében szétválasztottuk szolgáltatásainkat egy a nagy- és közepes vállalatokkal foglalkozó, valamint a kis- és mikrovállalati ügyfelekre fókuszáló üzletágra. Így a jelenlegi 13 ezer kisvállalati ügyfelünk a lakossági üzletághoz került át. Ezek a kisvállalatok ugyanis jellemzően nem igényelnek összetett szolgáltatást, az igényeik véleményünk szerint közelebb állnak a lakossági üzletághoz, így számukra is jobb, személyesebb, rugalmasabb szolgáltatást tudunk nyújtani.

David Blunck, az Invitel vezérigazgatója

Mennyiben más a magyar piac más országokéhoz képest?

A magyar lakossági piacra két dolog jellemző. Az egyik, hogy nagy a konkurencia, a nyugat-európai vagy az amerikai piachoz képest is nagyobb a verseny. Ez az ügyfelek szempontjából nagyon jó, mert a kiélezett verseny eredményeképpen a magyar lakosság nemzetközi összehasonlításban kifejezetten olcsó internet és tévészolgáltatást kap. A másik - ami véleményem szerint ügyfélszempontból is kevésbé üdvözlendő - az adózási helyzet. Magyarországon a távközlési szolgáltatókat úgy adóztatják, mint az egészségre káros termékeket (dohány, szeszesital, üzemanyag). Magyarország így abból a szempontból kivételnek számít, hogy a távközlési szolgáltatásokat - a különadókkal - úgy kezelik, mintha egy kalap alá vennék a káros termékekkel.

Ezen a helyzeten nem javít az internetszolgáltatás áfájának 27-ről 18 százalékra történő csökkentése?

Két intézkedés történt, ami valóban javít a helyzeten. Az egyik, hogy tavaly év közepe óta a szélessávú fejlesztések után öt évig mentesség jár a közműadó alól. Ezt az Invitel üdvözölte, hiszen ennek volt köszönhető például, hogy tavaly gyorsítani tudtuk a hálózat fejlesztését. A másik, szintén üdvözlendő lépés az áfacsökkentés. Ezeken túl azonban a válságadó miatt még mindig elég nagy teher marad az olyan cégeken, mint az Invitel.

Egyelőre azonban nem látszik szándék a kormány részéről a közműadó csökkentésére.

A fenti két példa azt mutatja, hogy a kormány tudja, hogy merre kellene mennie, de a költségvetésnek is szüksége van bevételekre. A kormány számára ez egyensúlyi kérdés, számunkra viszont egy igazságtalan hátrány, hiszen a magyarországi vállalatokra és munkavállalókra ezzel nagyobb teher hárult, mint a külföldi internetszolgáltatókra. Az Invitel számára mindez - szemben a nemzetközi vállalatokkal - azért különösen nagy teher, mert minden tevékenysége Magyarországon zajlik. Ezeket a szolgáltatásokat viszont csak nyereségesen tudjuk biztosítani, tehát az adó a beruházásoktól szívja el a forrásokat. Az elmúlt pár évben a beruházásoktól két dolog tartotta vissza az Invitelt: egyrészt az adóterhek, miután kevesebb pénz állt rendelkezésre, másrészt a jogszabályi bizonytalanság, hiányzik ugyanis a bizalom a beruházások hosszú távú megtérüléséhez.

Az olyan beruházásoknak, amelyeket az Invitel végrehajtott volna, általában hány év a megtérülése?

Öt-tíz év. Ebben segít ugyan a szélessávú hálózatépítés után igénybe vehető adó-visszatérítés, de a megbízható szabályozási környezet is nagyon fontos lenne ahhoz, hogy a beruházási kedv visszatérjen Magyarországon a vállalatok körében. A szabályozási környezet miatti bizonytalanságra más, nemzetközi vállalatoktól illetve a hitelminősítőktől is lehet panaszt hallani.

David Blunck, az Invitel vezérigazgatója

Ha jól tudom, a Digitális Magyarország Programban is részt vállal az Invitel. Mi a vállalat szerepe ebben a programban? Ez nem javít a helyzeten?

Az Invitel támogatja a magyar kormányt a digitális Magyarország és a digitális jólét programok keretében, ebben az Invitel a szupergyors internet kiépítésében vállal szerepet. A kormánynak a programmal az a célja, hogy 2018-ig minden háztartás számára elérhetővé tegye a 30 Mbps szélessávú kapcsolatot. A piac az elmúlt 10 évben már egy nagyon magas szintet ért el a szélessávú lefedettségben, de az országban még vannak olyan területek, ahol ezt a sávszélességet már tisztán piaci alapon nem lehetne megoldani, nem érné meg. Közös beruházási program keretében, uniós források igénybevételével ezt az uniós célt viszont el lehet érni.

Milyen arányban lenne ebben uniós forrás, és mekkora lenne a vállalati rész?

Ezt az EU szabályozza régiónként, annak fejlettségi szintjétől függően. Nagyjából azt lehet mondani, hogy az EU támogatással ezek a beruházások olyan megtérülésűekké válnak, mint a piaci alapon történők.

A piaci trendeket figyelembe véve a következő években mire számít?

Magyarország az otthonunk, erre a piacra koncentrálunk. A következő években két üzletágunkra elkülönítve összpontosítunk, ami azt jelenti, hogy teljesen külön, dedikált apparátussal kezeljük a lakossági, valamint a nagyvállalatokra, kormányzati ügyfelekre fókuszáló vállalati üzletágunkat. Fejlődés szempontjából optimista vagyok és mindkét üzletágban látok növekedési potenciált.