A Napi Gazdaság cikke

A magánnyugdíjpénztárak (mnyp.) portfó­lióiban a devizahányad-limitálást tartalmazó kormányrendelet kitér az átlépésekkel kapcsolatos teendőkre is.

Ezzel kapcsolatban Lengyel Márk, a Generali Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: támogatják, hogy az ügyfelek körültekintően tudjanak mérlegelni, és így lehetőségük legyen a kedvezőbb hozamadatokkal és kisebb költséggel működő pénztárakat választani nyugdíjmegtakarításaik számára. Úgy véli viszont, a változtatásnak akadnak olyan pontjai, amelyek nem feltétlenül szolgálják a tagok érdekeit. Ilyen a tervezett hozamgarancia elvesztése egy pénztáron belüli portfólióváltás esetén. Ez a rendelet a tagot hosszabb távon az első, számára esetleg előnytelen választásába kényszerítheti, ami különösen aggályos akkor, amikor a pénzügyi szereplők ilyen kedvezőtlen eredményeket produkáltak az elmúlt évben. A jövőben a hasonló szituáció kivédésére így csak akkor lenne mód, ha az amúgy racionális döntést hozó tag eleve lemond az állami hozamgaranciáról.

Hasonló a véleménye a pénztárváltással kapcsolatban is, úgy véli, a mostantól érvényes ügyfélre róható többletköltség ugyanis pontosan a verseny ellenében hat. Ugyanezt gondolja a pénztárváltással "elbukott" állami hozamgaranciáról is. A tag ugyanis ezt akkor is elveszti, ha egy kedvezőbb hozamokkal bíró és olcsóbb pénztárba lép át.

A Generalinál nem jellemző a más pénztárba átlépés, az állami nyugdíjrendszerbe visszalépés lehetőségével kapcsolatban eddig egy-két tag érdeklődött. Az Erste nyugdíjpénztárához eddig egyáltalán nem érkeztek megkeresések az állami rendszerbe történő visszalépésről, de itt - mint megtudtuk - csupán a tagság 1,7 százalékát érinti ez a kérdés.

Elenyésző számú ügyfél jelezte visszalépési szándékát az Aegonnál. Mint azonban megjegyezték: az eddigi jelzésekből nem lehet tapasztalatot levonni, hiszen az igények felfutására a PSZÁF tájékoztatója (a felügyelet valamennyi érintettet 2009. szeptember 30-ig tértivevénnyel ellátott levélben értesít a tudnivalókról) után lehet számítani. A Budapest Bank magánkasszájánál is így látják. Mint elmondták: eddig csekély számú érdeklődő és egészen kevés kérelem érkezett, a PSZÁF-tájékoztató kiküldése után azonban növekedés várható.
Az OTP Mnyp.-nál kiemelték, hogy még a tb-rendszerbe való visszalépés határidejének eredeti lejárta előtt, 2002 decemberében tájékoztatták az 1952 előtt született tagokat a visszalépés lehetőségéről és határidejéről, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagság előnyeiről és tényeiről. Úgy vélik, részben ennek is köszönhető, hogy most meglehetősen alacsony azok száma, akik várhatóan élnek majd a visszalépés lehetőségével. Becslésük szerint a visszalépésre nyitva álló határidő lejártáig az kasszából a jogosultak minimum fele, maximum 80 százaléka él a visszalépés lehetőségével, ami a teljes tagság mintegy 1,5 százalékát jelenti.