Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Átlagos gazdasági növekedéssel számolva a transzeurópai szállítmányozási folyosók forgalma 2041-re megduplázódik, ezzel a magyar vasúti pályaszakaszokon is megkétszereződik majd a tehervona­tok száma − mondta a Napi Gazdaságnak Fülöp Zsolt, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) elnöke. Ahhoz, hogy a vasúti tranzitforgalom növekedését vasúton lehessen tartani, illetve a jelenlegi közúti forgalom 5−10 százalékát oda lehessen terelni, szükség van a Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megépítésére. A főváros vasúti rendszere már most kapacitásproblémákkal küzd, folyamatosak a fennakadások, az elkerülő pálya gyorsabb, kiszámíthatóbb és nagyobb kapacitású kapcsolatot biztosít majd a vasúti fővonalak között. A beruházás teljes értéke a kiválasztott nyomvonaltól függően 270−600 milliárd forint (nagy részben uniós forrásból), a leendő vasútvonalak hossza pedig 190 és 280 kilométer közé tehető.

A fővárosi túlterheltség oka, hogy a vonalak jelenleg egyszerre bonyolítják a személy- és tranzit teherforgalmat, műszaki állapotuk pedig leromlott. A jelenlegi szakaszokon − az elkerülő nélkül is − 250−300 milliárd forint értékű fejlesztésre lenne szükség, csak a mai színvonal fenntartásához.

A kiszámíthatatlan és lassú vasúti áruszállítás ráadásul forgalomátvándorlást eredményez, a megerősödött közúti szállítás pedig Fülöp szerint környezetvédelmi és gazdaságossági aggályokat is felvet − ezt a használatarányos útdíj sem lesz képes ellensúlyozni. Az árutonna-kilométerre eső díj − rövid távon − jelenleg vasúton kétszerese a közútinak, fejlesztések nélkül ezért a kötött pálya nem lehet versenyképes teherszállítási alternatíva. Az elnök szerint a környezeti zajra vonatkozó előírások miatt felmerült az itthoni vasúti forgalom korlátozása is, hosszabb távon így a V0 nélkül elkerülheti Magyarországot a nemzetközi vasúti forgalom, ami a cégek elvándorlásához is hozzájárulhat.

Lehetséges nyomvonalak
− Komárom−Székesfehérvár−Dunaföldvár−Kecskemét−Cegléd−Szolnok
− Komárom−Székesfehérvár−Dunaújváros−Kecskemét−Cegléd−Szolnok
− Komárom−Székesfehérvár−Adony−Albertirsa/Cegléd−Szolnok
− Komárom−Bicske−Ercsi−Albertirsa/Cegléd−Szolnok
− Komárom−Herceghalom−M0 térsége−Üllő/ Monor−Szolnok
− Komárom−Budapest−Szolnok

A vasúti áruszállítás versenyképessé tételéhez az elnök szerint a V0 szükséges, de nem elégséges feltétel, fejleszteni kell a kapcsolódó vasúti infrastruktúrát, illetve át kell alakítani a hozzáférést biztosító díjszámítási módszert, egyszerűsíteni az engedélyezést és a szabályozást. A szövetség becslése szerint így reális lehet a jelenlegi vasúti áruforgalom legalább évi 10 százalékos bővülése (azaz közútról vasútra terelése). Idén a keleti irányú közúti tranzitforgalomban várhatóan 824,6 ezer kamion vesz részt, mintegy 19,2 millió tonnát szállítva. E forgalom 10 százalékának vasútra terelése napi 7-tel több irányvonatot jelentene, ami csak a MÁV Zrt.-nek − az infrastruktúra-igénybevételi díjakból − évi mintegy 1 milliárd forint többletbevételt hozna. Az pedig, hogy 82 ezer kamionnal kevesebb közlekedne az utakon, mintegy 11,3 milliárd forinttal csökkentené a kimutatható környezeti terhelést, vagyis a közútfenntartó kiadásait. A V0 új gazdasági aktivitást hozhat Szolnok és Debrecen térségébe, az ottani gazdasági területek órákkal, akár napokkal is közelebb kerülhetnek az Adriai- és az Északi-tenger kikötőihez, valamint Fülöp szerint az elkerülő megteremti annak lehetőségét, hogy Záhony térségében is komolyabb logisztikai fejlesztések induljanak.