A Járvány Elleni Védekezési Alapba a Sparnak havonta csaknem egymilliárd forint kiskereskedelmi különadót kell befizetnie, ez pedig akkora teher, hogy emiatt az áruházlánc minden működési területét újra kell gondolni, és változtatásokat kell életbe léptetni - derült ki a lap birtokába jutott belső tájékoztatóból, amelyet a társaság két ügyvezetője, Heiszler Gabriella és Szalay Zsolt címzett a dolgozóknak. Ebben az elöljárók kiemelték, hogy a cél továbbra is a forgalom és a vásárlók bizalmának fenntartása minőségi szolgáltatásokkal, széles termékkínálattal és versenyképes árakkal, ehhez azonban szükséges az észszerűsítésből eredő költségcsökkentés.

A dokumentumban foglaltak szerint ezt a szolgáltatási és szállítói szerződések újratárgyalásával, valamint a futó és a tervezett beruházások létjogosultságának felülvizsgálatával érik majd el, miközben nem céljuk a stabil működéshez szükséges munkahelyek megszüntetése. Az ügyvezetők ugyanakkor a dolgozók megtartása mellett érveltek a belső tájékoztatóban. Az évente több mint 180 millió vásárlót kiszolgáló Spar csaknem 13 ezer embernek ad munkát, és ezzel az ország ötödik legnagyobb foglalkoztatója.

A Sparnál egyébként csak a Tescóra várhat magasabb adóteher. A nagy szereplőkről szóló kalkulációnkat itt találja.

A május 1-jétől hatályos szekto­riális teher mértéke megegyezik a 2010 és 2012 közti kiskereskedelmi különadóval: 500 millió és 30 milliárd forint nettó éves árbevétel között 0,1 százalék, 30-tól 100 milliárdig 0,4 százalék, 100 milliárd forint felett pedig 2,5 százalék. Nem elhanyagolható különbség azonban, hogy a nyolc-tíz évvel ezelőtti helyzethez képest most a plázastop is kontrollálja a piaci szereplők növekedését. A kormányzati számítás szerint 36 milliárd forinttal járulhatnak hozzá az üzletláncok a járvány elleni védekezéshez. Viszonyításképp: a pénzügyi szektor 55 milliárddal, igaz, öt év alatt - a bankadóból egyenlő részletekben levonva -, és ezt vissza is kapják a hitelintézetek.