Egyre több a kiegyenlítetlen számla

Csökkent a halasztott fizetések aránya a hazai vállalatok közötti kereskedelemben (B2B), ugyanakkor nőtt a számlák kiegyenlítésének ideje, és a behajthatatlan követelések száma - írja közleményében az Atradius .
Szabó Dániel, 2018. szeptember 27. csütörtök, 10:09
Fotó: Pexels

Az Atradius hitelbiztosító Fizetési Szokások Barométere című elemzése szerint Kelet-Európában még mindig a magyar vállalatok hajlandók a leginkább a hitelre történő értékesítésre (57,6 százalék), és még mindig Magyarországon a legkevesebb a késedelmes kifizetés (26,7 százalék).

A felméréshez több mint 1400 magyar és kelet-európai vállalatot kérdeztek meg, a B2B szektor fizetési szokásairól. A kutatásból kiderült, hogy a magyar vállalatok szívesebben adnak halasztott fizetési lehetőséget a hazai cégeknek, mint a külföldi vevőiknek. Ezt azzal indokolták, hogy ez az itthoni üzleti gyakorlat, illetve ezzel is jutalmazzák a régi vevőik lojalitását. "A vállalatok 31,3 százaléka azonban megszüntetné a halasztott fizetés lehetőségét, ha jelentősen romlana a vevői fizetési morálja. A külföldi ügyfelek esetében az azonnali fizetést gyakran az adott országra jellemző politikai és devizakockázatok, illetve a rossz fizetési magatartás indokolják" - mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

A piacvezető hitelbiztosító felmérése szerint a magyar válaszadók 70,9 százaléka tapasztal gyakori késedelmes fizetést a vállalatok közötti kereskedelemben, ez pedig 4,3 százalékpontos növekedést jelent 2017-hez képest.  A magyar ügyfelek gyakrabban lépik át a számlafizetési határidőt, mint a külföldi ügyfelek (belföld: 79,9 százalék, külföld: 61,8 százalék). A lejárt számlák aránya 26,7 százalékra csökkent, tavaly még 29,7 százalék volt. A csökkenés oka az, hogy a magyar vállalatok egyre fegyelmezettebben fizetnek.

Az Atradius tanulmánya szerint viszont romlott a számlák átlagos kiegyenlítésének ideje, vagyis a DSO (Days Sales Outstanding): a tavalyi 37 nap helyett az idén már 49 nap az átlagos szint. Ezzel Magyarország a régió egyetlen olyan országa, ahol ilyen mértékben nőtt a DSO, de ez még mindig alatta marad a régiós átlagnak (59 nap).

"Ezzel párhuzamosan 1 nappal csökkent a számlák kifizetésére adott idő. Így a magyar vállalatok 2018-ban átlagosan 30 napos határidővel állítják ki a számláikat a magyar vevők számára. A külföldi ügyfelek pedig átlagosan 27 napot kapnak a számlák kiegyenlítésére" - tette hozzá Vanek Balázs.

A számlák kifizetésére a leghosszabb időt (39 nap) a gépipari vevők kapják, valamint az elektronikai, a papír- és a textilipari (mindegyikben átlagosan 35 nap) B2B ügyfelei. Ezzel szemben a leghamarabb az agráripari és a szolgáltatási ágazatban kell fizetni (átlagosan 20, illetve 21 napon belül).

A magyar beszállítók a tartós fogyasztási cikkek esetében jutnak a leglassabban a pénzükhöz: üzleti vevőik átlagosan 14 napot késnek a kifizetéssel. Az ágazatban nem is számítanak javulásra: úgy vélik, hogy a következő egy évben a beszállítók 27 százaléka a helyzet romlására számít.

Az Atradius kutatása szerint a régióban továbbra is a magyar vállalatokat sújtják leginkább a vevőik likviditási problémái, és a tőkehiány (belföldön: 70,4 százalék; külföldön: 49,2 százalék). A fizetési késedelmek másik oka az, hogy a magyar vevők egyre növekvő mértékben egyfajta finanszírozási formaként használják a halasztott fizetéses számlákat (belföldön: 23,2 százalék). Ennek nyomán minden tizedik vállalat maga is késve fizet a saját szállítóinak, ami gyakorlatilag körbetartozást okoz.

Kelet-Európában - a kutatás szerint - az utolsó Magyarország az elektronikus számlák kiállítási arányában: a válaszadók kevesebb mint fele állít ki ilyeneket. De legalább már a magyar vállalatok 15,1 százaléka készül rá, hogy az idén bevezesse az e-számlázást, ez pedig a legmagasabb arány a régióban. A cégek egyharmada azt tapasztalta, hogy az ügyfelek hamarabb kifizetik az online számlákat, mint a hagyományos számlákat.

Vanek Balázs elmondta, hogy 2018-ban a magyar válaszadók a behajthatatlan követelések arányának enyhe növekedéséről számoltak be. Ebben az évben ez az arány a 2017-es 0,6 százalékról az idén 0,8 százalékra emelkedett. A vállalatok sokkal gyakrabban írtak le belföldi B2B követeléseket, mint külföldieket.

A fotó forrása: Pexels.

HOZZÁSZÓLÁSOK