Százmilliárdos hitelprogramot indított az OTP

Százmilliárd forintos hitelprogramot indított az OTP, a lehetőséggel főképp azon feldolgozóipari, mezőgazdasági, illetve élelmiszer-ipari cégek élhetnek, amelyek saját erőből, vagy uniós forrásból szándékoznak beruházni.
Dzindzisz Sztefan, 2012. július 4. szerda, 11:55
Fotó: Napi.hu

A makrogazdasági környezet bemutatásával indította a sajtótájékoztatót Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, a Kereskedelmi banki Divízió vezetője: a magyar GDP 0,7 százalékkal csökkent az elmúlt időszakban, ahogy válságban van az eurózóna is, de ilyen környezet mellett is növekedni tudott az áru és gépipari export. A pénzintézet szerint ez a gazdasági környezet korlátozott belső piaci növekedésre ad csak lehetőséget, így várhatóan két százalékkal csökken a beruházások mértéke, de ezzel párhuzamosan tovább növekedhet az exportteljesítmény, csökkenhet az államadósság. Wolf szerint a növekedést az is gátolja, hogy rendkívül alacsony szinten van a reálgazdasági és banki bizalom, így először ezt kell visszaállítani, ha a kormányzat komolyan gondolja azt a szándékát, hogy beindítsa a beruházásokat.

Ebben kíván segíteni a pénzintézet is az OTP Európa Vállalati Beruházási Hitelprogrammal, mely révén 100 milliárd forintnyi hosszú lejáratú forrás áll a cégek rendelkezésére - jelentette be Wolf. Egy vállalkozás minimum 50 millió forintra pályázhat, a felső plafon pedig elérheti a 4 milliárd forintot is. Az OTP hitelgyakorlatának megfelelően a beruházási projekt maximum 60 százalékát lehet a hitelből finanszírozni, a saját erő mértéke minimum 20 százalék, míg a futamidő maximum - forgóeszköz vásárlása esetén 5 - 10 év lehet.

A hitellel lehet saját, már megkezdett, vagy egy uniós projekthez kapcsolódó beruházást is finanszírozni, a fejlesztési célok között építést, felújítást, korszerűsítést, gép-, berendezés-, illetve technológia-vásárlást, felújítást, korszerűsítést, tenyészállat-, illetve ingatlan vásárlást is találunk. Ez utóbbival kapcsolatban Wolf elmondta, hogy fontos pénz termelő ingatlan legyen, így akár termőföld is.

Az OTP elképzelései szerint főleg a feldolgozóipari, mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari beruházásokat tudnak majd támogatni, hogy így akár 170-200 milliárdos forint értékű fejlesztések valósuljanak meg. A pénzintézet optimista, reményeik szerint a benyújtott kérelmek legalább fele, vagy akár még ennél is nagyobb aránya támogatható lesz.

Az ügyfeleknél elvárják, hogy legalább egy teljes lezárt üzleti évvel rendelkezzenek, de ugyancsak megnézik többek közt, hogy a leendő beruházó milyen piaci környezetben dolgozik, milyen múlttal rendelkezik, illetve hogy mennyi a saját tőkéje. Ide kapcsolódik a pályázat egyik újdonsága, miszerint két lépcsőben bírálják el a beérkező igényeket. Az első lépés során a vállalatoknak egy pályázati adatlapot kell eltölteniük az OTP honlapjáról, majd ezt kitöltve elküldeni elektronikus úton a pénzintézetnek. Munkatársaink 30 munkanapon belül válaszolnak, és ha pozitív a döntés, akkor a második lépcsőben sor kerülhet a teljes körű hitelbírálatra - mondta Wolf.

Most van itt a lehetőség

Mivel az agrárium és a mezőgazdaság volt az elmúlt időszakban a magyar gazdaság fő húzóereje, ezért főképp ebből a két szektorból várjuk a cégek jelentkezését - mondta Gyuris Dániel, az OTP vezérigazgató-helyettese. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági beruházások 2011-ben a rekordévnek számító 2009-es szinten voltak, ráadásul az idei első negyedévben további növekedést mértek. Mindezek mellett azért is fontos az agrárium támogatása Gyuris szerint, mert ennek a multiplikátor hatása kétszerese egy átlagos beruházásnak, így ez a gazdaság egészére serkentőleg hathat.

Gyuris szerint a kormány kamattámogatással segíthetné a programot, mivel ez az az eszköz, amivel a legkevesebb pénz megmozgatva tud segíteni. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy bár az MFB-nek van egy-két ilyen célú konstrukciója, ám ez nem elég, így ezek bővítésére lenne szükség. Gyuris szólt arról is, hogy az elmúlt időszakban jelentős pénzösszeget maradtak még az uniós forrásokból a mezőgazdasági fejlesztésekre, amit mindenképpen ki kellene használni, már csak azért is, mert egyelőre bizonytalan a Közös Agrárpolitika (KAP) 2014 utáni folytatása. Nincs mire várni, aki a mezőgazdaságban beruházásban gondolkodik, annak most kell lépnie - vonta le a végső konklúziót Gyuris.

HOZZÁSZÓLÁSOK