Lehagyott minket Szerbia - a magyar kormány és egy hazai cég segítségével

Egy év alatt majdnem annyi szélerőművi potenciált építettek be a szerb áramhálózatba, mint amennyire Magyarország az elmúlt 13 évben képes volt. Az csak még elgondolkodtatóbbá teszi mindezt, hogy a számunkra elérhetetlennek tűnő szintet Szerbia magyar befektetőre támaszkodva lépi át.
Szabó M. István, 2019. október 18. péntek, 07:08
Fotó: Pixabay

Amikor 2009-ben meghirdették Szerbia első szélerőműparkjának építését Belo Blatóban (Nagyerzsébetlak), a 20 megawattos (MW) ugrást a mérete miatt is, az abból nyerni gondolt további ambíciók miatt is sokan megmosolyogták. Arra is többen legyintettek, amikor az akkori szerb kormány jelezte: ezt az első ütemet követően szeretnék megugrani az 500 megawattos szintet. Igaz, hogy eltelt azóta 10 év, de a jelek szerint tartották az ígéretüket.

Egy évtizede mindez nem tűnt érdekesnek Magyarországon, hiszen itt éppen akkor fejeződtek be az első - és máig egyetlen - szélenergiás kvótaosztást követő építkezések. A végül elkészült és termelésbe állt 329 MW mellett az ekkor már évek óta kormányzati szinten halogatott, de aztán csak beígért következő 420 MW-os ütem is zöld utat kapott, így 2009-ben úgy tűnt, hogy ha nem is a legjobbak (Ausztria, Németország, Dánia, stb.) közé, de azért a B-liga elejére oda tudunk kerülni. Aztán úgy döntött a 2010-ben érkező új kormány, hogy ebből nem lesz semmi.

Legutóbb, 2016 szeptemberében Lázár János - még miniszterelnökséget vezető miniszterként - érte el, hogy jogszabály tiltsa meg az új szélerőművek létesítését. E tiltást ugyan nem merték energetikai indokkal, egyenesen beleírni a rendeletbe, de a kitétel - miszerint a beépítésre szánt területek a lakott területektől legalább 12 ezer méter (12 kilométer) távolságra épülhet csak fel - gyakorlatilag ugyanezt jelentette, és így célt is ért. Ennek köszönhető, hogy miközben a világ és Európa jelentős iparágat épített fel a szélre, Magyarország - ahol 2010-ben adtak át utoljára szélerőművet - teljesen leszakadt Európától.

A cél: elérni az 500-at

A Windeurope, mely szerint jelenleg az európai áramtermelői mixben már 10,5 százalékot produkálnak a szélerőművek, még azt jelentette az idei első félévét összegző jelentésében, hogy a többletkapacitási rangsorban Szerbia nincs a Top20-ban. De ez most gyökeresen megváltozik.

 

Innen nézve is érdekes mindaz, ami Szerbiában zajlik. Mivel a nagyrészt szénre és orosz (import) gázra kiépített energiatermelésről váltani akaró balkáni országban az utóbbi években aktualizálták és megvalósították a korábbi terveket, jelentős méretű szélenergia beruházási ösztönzőket építettek be a rendszerükbe. Ennek is köszönhető, hogy október elején arról értesítették az iparági világot, hogy Mramorakban hálózatra kapcsolták Szerbia legnagyobb, 158 MW teljesítménye képes szélerőmű parkját.

Az évente 113 ezer szerbiai háztartás energiaszükségletét megtermelni képes Cibuk 1 építése valójában tavaly áprilisban fejeződött be. A 300 millió eurós beruházást - melyet a a Green for Growth Fund (GGF) és a Motion GmbH támogatott, s melybe az EBRD és az Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) is 107,7 millió eurós finanszírozási kölcsönt tett be - azonban ezt követően a szerb villamos energia hálózat számára is kezelhető módon fel kellett skálázni. Vagyis: megfelelően össze kellett hangolni az 57 darab GE szélturbinát és a termelésük hálózati viselkedését is. Ennek egyik alappillére volt, hogy az itt megtermelt áramra már 2016-ban megkötötték az átvételi megállapodást.

Olaf Zymelka, a GGF elnöke a közelmúltban tett bejelentés alkalmával azt mondta, hogy a mramoraki szélerőmű mostantól elsődleges megújuló energiaforrásként szolgál Szerbia számára. "E projekt sikere sok magánszemély és vállalat eredménye, büszkék vagyunk arra, hogy Szerbia éghajlati céljait támogatjuk a megújuló energiaforrásaik növelésével" - tette hozzá.

Az egész Nyugat-Balkán legnagyobb közüzemi szélerőműveként elkészült projekt építője a Vetroelektrane Balkana volt, így a Cibuk 1 egyike annak a négy nagy szélenergia-projektnek, melyek oroszlánrészt vállaltak magukra Szerbia 500 MW-os zölderőmű építési elképzelésében.

A Windpower adatai szerint hivatalosan így néz ki Szerbia szélerőműves menüje:

A Cibuk 1 projekt mellett az 500-as kvóta része a 105,6 MW méretű Kovacica projekt, melyet az Elektrawinds K-Wind üzemeltet, és a 102 MW teljesítményű Plandiste 1 projekt is. Utóbbi érdekessége, hogy azt a szerb olaj-, és gázipari órásvállalata, az amúgy az orosz Gazprom Neft tulajdonában lévő NIS felügyeli. Az külön díszévé válik ez utóbbi tortaszeletnek, hogy a Magyarországon tiltott technológiát alkalmazó beruházásba a magyar MET is beszállt.

A kiszámítható környezet kifizetődik

Az 500 MW-hoz szükséges további termelőpotenciálok zöme szintén a Vojvodinai régióban (Alibunar, Kosava stb.) épült fel, de ennél fontosabb rámutatni egy fontos, Magyarországtól Szerbiát ma már különbözővé tevő tényezőre. Arra, hogy a balkáni országban a kijelölt célszámot ugyan már 2010 előtt beleírták a kormány stratégiai dokumentumaiba, ám az akkor megszabott 2020-as határidőhöz - illetve: a gazdasági, technológiai és politikai környezetben is folyamatosan változó lehetőségek között az ahhoz vezető utat - az egymást váltó kabinetek végig ragaszkodtak.

Így lehet ma hivatkozni arra a 2013-ban publikált jelentésre is, mely nem csak azt vezette le, hogy Szerbiában igenis: van olyan terület, ahol a szélenergia felhasználható (a legnagyobb potenciált adó Koshava mellett például Dél-Bánát, Kelet-Szerbia, Kopaonik, Zlatibor, és a 800 méternél magasabban lévő hegyláncok, de a Duna, Száva és Morva völgye is) hanem az is, hogy a beruházások megtérülési ideje ugyan lehet akár 12 évnél több is, de az államnak ahhoz, hogy legyenek ilyen építkezések, e termelőket privilegizált helyzetbe kell hoznia. Végeredményben ebből a dokumentumból is levezethető, hogy a 2017-ben regnáló szerb kormány miért úgy és miért annyi időre szóló rendeletet alkotott a szélerőművek támogatására.

A szerb Bányászati és Energiaügyi Minisztérium ennek megfelelően áprilisban azt közölte: idő előtt teljesítették az előirányzott 500-as célt, de  az áprilisi választások után alakuló új szerb kormányra vár, hogy az elfogadja az energiavásárlási megállapodásokról szóló keretrendszert. Így is lett. A sikerrel zárult történetnek azonban az is a következménye, hogy finn, amerikai, orosz, izraeli, német és más hátterű befektetői alapok és cégek további szerbiai szélenergia projektek iránt érdeklődnek. Leginkább a Dunától északra fekvő Pannon-síkságon, ahol a koszava szél fúj, mivel ott volna is hely. Oda akár 2000 MW-nyi szélerőmű-kapacitást is telepíteni lehetne.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

khomeini, 2019.10.29 10:50

Vojvodinai régió... van annak magyar neve is.

Nem mellesleg ebben a pillanatban, amikor ezt a hozzászólást írom, Magyarország jóval zöldebben állít elő elektromos energiát (313 g CO2/kWh), mint a kurvazöld, szélerőműparkok tömkelegét üzemeltető Németország (457g CO2/kWh), Dánia (397), Ausztria (316), Nagy-Britannia (318), de a pozitív például hozott Szerbiánál (540) is sokkal környezetbarátabb módon termelünk áramot.

Igen, atommal.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ilsi, 2019.10.20 08:55

A szél nálunk be van tiltva! A GRÜNEN elnöksége a novemberi pártnapra egy meghökkentően radikális klímapolitikai vezérkérvényt fogalmazott meg. Úgy tűnik, a párt a hagyományos kislépéses tilalmaktól - melyekkel a polgárokat akarják megregulázni, az ipart viszont kímélni -, meg akar szabadulni és valami újat merészel. A CO2 ára tonnánként 40 ?-ról ugorjon föl 60 ?-ra 2021-ig, a polgárok pedig kapjanak ?energiapénz?-kompenzációt. Robbanómotoros autók 2030-tól ne kapjanak engedélyt, a kerozin veszítse el adómentességét, amivel véget érne az olcsó repülő-turizmus, a legklímakárosítóbb szabadidős tevékenység.

Ez utóbbi intézkedés, mely a megszokott életstílus elevenébe vág, a polgárhitet, miszerint a zöldek őket békén hagyják, alapjában rengeti meg. Azt is megkérdezi, fázni fog-e, ha az új olajfűtés azonnal be lesz tiltva, 2030-tól pedig a gázfűtés is. Komolyan gondolja a párt, hogy mindezeket távfűtéssel helyettesíteni lehet? Vagy hogy a jövő ?Energiesparhaus?-ában egy kevéske szolár és földhő elegendő lesz? (Hőszigetelés és az egyedi fűtés csoportosra váltása jobb lenne, több szakmaiságot, Zöldek!RS19X18). Csak remélhetjük, hogy a fapellet nem merül föl, ami csak a természet kirablását növeli - másutt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Nyugatos_szolasszabadsag, 2019.10.18 13:56

A random "lehagyott minket egy balkáni ország" cikkeknél már előre fogom a fejem, hogy mekkora baromságot fogok megint a katintásvadász cím mögött olvasni...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Darabont1453, 2019.10.18 13:18

@Mekelekke: " Tehát a mindenfelé látható szélerőművek túlnyomó többsége kizárólag komoly állami támogatás (államkorrupció) segítségével hozhat nyereséget. "

Állami korrupció ? Akkor már értem, hogy nálunk miért nincs ilyesmi beruházás. Nálunk ugyanis nincs állami korrupció. Bezzeg ezek a rohadt skandináv korrupt disznók, aztán a másik korrupt banda, a hollandok, németek, franciák, britek, osztrákok.....és akkor még az olyan EU-n kívüli korrupt bandáról, mint savájciak és a norvégok nem is beszéltem.....fújjjjj

De jó, hogy itt a Kipcsak Vajda nem engedi a korrupciót...pfffff?..megnyugtató érzés.....XDDDDD
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Mekelekke, 2019.10.18 11:05

Európa szárazföldi területeinek kb 95 százalékán nincs annyi szél, hogy egy szélerőmű nyereséges lenne. Tehát a mindenfelé látható szélerőművek túlnyomó többsége kizárólag komoly állami támogatás (államkorrupció) segítségével hozhat nyereséget. Tehát (egyes tengeri területek kivételével) ahol szélerőmű kapacitás kiépítéséről olvasunk, ott nagyon valószínű, hogy éppen az állam anyagi lehúzása (vagy korrupció) zajlik a szemünk előtt. Tehát egy percig se sajnáljuk, ha szélerőmű kapacitásban megelőz bennünket Szerbia.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html