Taxis rendszerben folytatódhat a gasztroforradalom

Az egyik leggyorsabban megtérülő befektetés belevágni a food truckozásba: akár egy év alatt visszajöhet a közel 10 millió forintos ráfordítás. A szektor világszerte egyre gyorsabban növekedik, itthon pedig a büfékocsik lassan városi drosztokra állhatnak be, ha a döntéshozók is támogatják a javaslatukat. A hazai streetfodosok a műanyaghasználat ellen is harcba indulnak.
Szabó Dániel, 2017. május 3. szerda, 15:42
Fotó: Napi.hu

A Food truck szegmens elérte a 2,7 milliárd dolláros bevételt az idei évben az Egyesült Államokban, ahol lassan száz éves hagyománya van az átalakított büfékocsikból árusított ételeknek - derül ki az Intuit kutatásából. Azt, hogy az amerikai kultúrának szerves részei, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy évente százával szerepelnek a hotdogos-kocsik a filmekben és a sorozatokban. A tengerentúl mindehhez a jogi környezet és a társadalom hozzáállása is kedvez: a nagyvárosokban, például New Yorkban, külön drosztokat alakítottak ki, ahol a food truckok óradíj fejében - mintha csak egy parkolóhelyre állnának be - árusíthatnak a forgalmas csomópontokon.

Arról nincsenek pontos adatok, hogy Magyarországon jelenleg a vendéglátóiparon belül mekkora bevételt termelnek az ételárusító autók, de az már érezhető, hogy a sokszor megénekelt gasztroforradalom vadhajtásaként egyre több food truckkal lehet találkozni. Nem véletlen, hogy a hazai foodtruckosok most az amerikaihoz hasonló rendszert szeretnének kialakítani.

Nem az a cél, hogy a forgalmas helyeken, a jól menő éttermek előtt árusítsunk - mondta Vad-Horváth Zoltán a Magyar Street Food Egyesület vezetője a Napi.hu-nak. A céljuk ugyanis az, hogy a kieső  területeken olyan helyszíneket jelöljenek ki az önkormányzatok, ahol bérleti díjas rendszerben árusíthassanak az átalakított autókból.  Az önkormányzatok így pluszbevételhez juthatnának, és az éttermek és a büfék sem veszítenének a bevételükből.

Sok olyan terület van, mint a budapesti Városliget, a Citadella vagy például az újpesti rakpart, ahol családok töltik a szabadidejüket, de a vendéglátás még nem alakult ki. Nem olyan parkokra kell gondolni, mint a romkocsma-negyed kedvelt helye, a Karaván, vagy a Food Truck Udvar a Corvinnál. Állandó rotációban lennének, például 20 helyre jutna 80 autó. Folyamatosan változna a kínálat - mondta a vezető.

Mozgó reklámfelületek

Azt, hogy miért nem állandó bérlőkkel képzelik el a rendszert, a hazai food truck szektor összetétele indokolja. Körülbelül fele-fele arányban vannak olyanok, akik csak autóból árusítanak, és azok, akiknek a food truck inkább kitelepülési lehetőség: vagyis menő éttermek reklámfelületnek használják ezt a megoldást, hogy a rendezvényeken, fesztiválokon testközelbe vigyék a kínálatukat és a helyeiket népszerűsítsék.

Alapvetően a hazai food truck kultúra utóbbiból, a marketing tevékenységből nőtt ki. De vannak ellenpéldák is: a Zing Burger előbb foglalkozott utcai mozgóárusítással, minthogy éttermet nyitott volna, ma pedig már ott tart a cég, hogy hét helyen szolgálja ki a vevőket, miközben az idén közép-európai franchise-hálózattá alakul át.

A sikertörténet oka, hogy egy food truck kifejezetten gyorsan megtérülő befektetés lehet. Egy alkalmas autó beszerzése és a higiéniai elvárásoknak való átalakítása mintegy 10 millió forintba kerül. Ez pedig nagyjából 1-2 év alatt megtérül, függően attól, hogy a tulajdonos hány rendezvényre települ ki - avatta be lapunkat Vad-Horváth.

Műszaki megkötés nincs az autókra, például van olyan is, amelyik saját lábán nem is képes megmozdulni és tréleren szállítják egyik helyszínről a másikra. Azonban érdemes valamilyen különlegesen kinéző példányt választani. Az egyesület vezetője szerint a legkézenfekvőbb választás valamilyen patinás, külsőre is vonzó, izgalmas autó. A food tuck-oknál a higiéniai előírásoknak sem nehéz megfelelni, ráadásul a Nébih is egyre együttműködőbb az ilyen tipsú büfékocsikkal.

Így kell árat képezni

Ezen túl érdemes kiadásként számolni egy előkészítő konyhával. Nem kell éttermet nyitni, elég egy családi házban leválasztott helyisége is, ahol a húsokat, zöldségeket egyéb összetevőket olyan állapotba hozzák, hogy aztán azt az autóban könnyen készétellé lehessen alakítani.

Az árképzést részben maguk a rendezvények, fesztiválok határozzák meg: általában a bevétel 20-25 százalékát kell a szervezőknek kifizetni. Az ételek bekerülési költsége - lévén a street fooddal szemben elvárás a minőség - , valamint az útiköltség a kínált termékek árának körülbelül 35 százalékát teszi ki. Így ahhoz, hogy megérje a foodtruckozás, évente mintegy 150 napot érdemes dolgozni és átlagosan napi 300 vevőt kell kiszolgálni.

Ugyan a legtöbben a nyári könnyűzenei fesztiválokon találkozhatnak a büféautókkal, már Magyarországon is vannak foodtruck-központú rendezvények, például az évente kétszer is megrendezett Food Truck Show a Kincsem Parkban. Az első hazai foodtruckos rendezvények expó jelleggel indultak, azzal a céllal, hogy a felvonuló kocsikból rendezvényszervezők válogathassanak. Ezeket az események ma már családi programként, gasztrofesztiválként hirdetik meg.

Demonstrációval a drosztokért
Május 4-én 20-30 büfékocsi hajt keresztül az Erzsébet hídon rendőri kísérettel a Citadellától az Astoriáig. Azért demonstrálnak, hogy a kocsik könnyebben kapjanak működési engedélyt a belvárosban.

Kevesebb szemetet

Az ilyen rendezvényeken a Magyar Street Food Egyesület (és partnerei a Felelős Gasztrohős es a Doremi Today) már elérte azt, hogy műanyagmentesek legyenek, mivel a csomagolóipar után a legtöbb hulladékot a vendéglátás termeli. A saját eseményeiken többnyire papír- és kukoricakeményítő-, úgynevezett PLA-alapú evőeszközöket, csomagolásokat használnak. Összefogtak a Zöld Társulással is, amely átvizsgálja, szelektálja és hasznosítja ezeket. Jelenleg a keletkezett szemét közel 55 százalékát tudják megmenti.

A szervezetek célja, hogy 2020-ra minden magyarországi fesztiválnál elérjék, hogy műanyagmentes legyen. Egyre többen gondolkodnak hasonlóképpen, például a Sziget Fesztiváliroda rendezvényein is nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem.

HOZZÁSZÓLÁSOK