Tizenhétszeres lett az Egészségbiztosítási Alap hiánya

A gazdasági válság jelentős hiányt okozott az Egészségbiztosítási Alapnál (E-Alap) - derült ki az Országgyűlés egészségügyi bizottságának hétfői ülésén, amelyen a grémium általános vitára alkalmasnak találta a 2009. évi zárszámadásról szóló törvénytervezetet.
MTI-Eco, 2010. szeptember 6. hétfő, 17:15
Fotó:

Borissza Gyula, a nemzetgazdasági tárca főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy az E-Alap 2009. évi hiánya a tervezett 8,9 milliárd forint mintegy 17-szerese, 149 milliárd lett. A bevételek elmaradásának két fő oka a csökkenő foglalkoztatásból adódó járulékbevétel-kiesés, továbbá a járulékmértékek mérséklése volt. Az alap kiadási főösszegét 1417 milliárd forintra tervezték, ez 1418,9 milliárd lett, ami csekély többletet jelent.

A minisztériumi fejezet számait ismertetve a főosztályvezető-helyettes közölte, hogy a tervezett kiadási előirányzat 118,9 milliárd forint volt, a tényadat ehhez képest 140,1 milliárd, míg a bevétel a 74 milliárdos előirányzat helyett 93,9 milliárd. A tárca tavaly kiemelt forrást biztosított az oltóanyag-beszerzésnek, emellett a légi mentés korszerűsítése és a társadalmi szervezetek támogatása volt még említésre méltó.


Lődiné Cser Zsuzsanna, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) osztályvezetője a zárszámadási törvénytervezettel kapcsolatban elmondta, hogy az E-Alap bevételi és kiadási oldala között tavaly sem nem volt egyensúly, elmaradt a bevételek és a kiadások összhangjának biztosítása. A szakember emlékeztetett arra, hogy a gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása folyamatos beavatkozást igényelt, de a gyógyszertámogatások kiadásai a tervezett összegen belül maradtak, ami egy 2007-es törvénymódosításnak köszönhető. Mint mondta, nem hasznosultak a számvevőszék korábbi, az ágazat finanszírozásának stabil, kiszámítható és objektív rendszerére tett javaslatai.


Pesti Imre, a bizottság fideszes alelnöke azt firtatta, melyek azok az állami költségvetési intézmények, szervek, amelyek évek óta nem fizetik be a járulékot, többmilliárdos hiányt okozva ezzel a költségvetésnek. A képviselő megelégedett Domokos László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főosztályvezetőjének válaszával, miszerint a költségvetési szervek már nettó finanszírozásban vannak, tehát eleve annyival kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, mint amennyit az államnak járulékok fejében fizetniük kellene. A minisztériumi szakember úgy vélte, a járulékkal elmaradók már csak gazdasági társaságok lehetnek, költségvetési intézmények nem. A fideszes Mikola István az ülésen annak a véleményének adott hangot, hogy a nagymértékű hiány nem csak a gazdasági válság következménye, a hiány nagyságához az ágazatot sújtó konvergenciaprogram keretében történt forráselvonás is hozzájárult.


Hegedűs Tamás szerint a zárszámadási törvény nem tölti be feladatát, nem áttekinthető, abból nem lehet képet alkotni az állam konkrét vagyonáról. A politikus bírálta a zárszámadásról készített ÁSZ-jelentést is, az szerinte nem foglal állást, nem ad "útmutatást" arra vonatkozóan, hogy a szervezet általános vitára alkalmasnak találja-e a dokumentumot. Párttársa, Gyenes Géza szerint a múlt évi zárszámadás egészségügyi ágazatra vonatkozó része "csak" a fiskális szemléletről szól, és a spórolás, tehát a kiadási oldal mindössze 0,1 százalékos többlete "mögött" el nem látott betegek vannak. Úgy vélte, a jövőben egyfajta "államszámviteli törvényre" lenne szükség, amelyből feketén-fehéren kiderülne, hogy például mennyi gépkocsi van állami tulajdonban, hány hektár az állami földvagyon és abban év közben milyen "mozgások" voltak.

HOZZÁSZÓLÁSOK