A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2010-ben a fogyasztási cikkek (élelmiszer, ruházat, különféle iparcikkek, üzemanyag, jármű) kereskedelmének értéke 8090 milliárd forint volt, ami folyó áron számítva 1,6 százalékkal több az előző évinél. Hiába hagytak azonban több pénzt a vásárlók az áruházak pénztárainál, a megvásárolt árucikkek mennyisége (a változatlan áron számított értékesítés) összességében 2 százalékkal elmaradt a 2009. évitől. Az éves mérleg részletei azonban mást is mutatnak.

A vásárlási kedvet döntő részben két kedvezőtlen folyamat húzta vissza, a gazdasági válság általános hatásain túl: az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulása. Az élelmiszerek eladása 2 százalékkal, az üzemanyagok értékesítése 5 százalékkal csökkent előző évhez képest. Üzemanyagokra egyébként ráadásul 150 milliárd forinttal (14 százalékkal) többet költöttek a vásárlók, csak éppen kevesebbet kaptak érte. A gépjárműpiac 10 százalékkal maradt el a 2009. évi szinttől, az értékesítés mennyiségét tekintve. Növekedést 2010-ben csak kisebb területeken mért a KSH (könyv, újság, illatszer, használtcikk, csomagküldő értékesítés).

Az előbbiek azt mutatják, hogy a kereskedelmi fogyasztás 2010-ben az éves mérleget tekintve tovább csökkent. Az elemzők figyelmét azonban időnként elkerülik egyes részletek.

A KSH adatok részletei kedvező jeleket is mutatnak, 2010. második félévében ugyanis több területen megállt a korábbi évek visszaesése, egyes értékesítési csatornák forgalmában pedig már növekedést is mértek.

Az iparcikkek 2010. második félévi értékesítése az egyes hónapok adatait tekintve júliustól-decemberig bezárólag minden egyes időszakban nagyobbak voltak az előző évinél. Ezen belül a tartós javak, továbbá a járművek vásárlása 2010. második félévének minden egyes hónapjában növekedett az előző év azonos időszakához képest (a járműveknél a második félévi növekedés a 10 százalékos nagyságrendet közelítette).

2010. decemberében 832 milliárd forintot költöttek a vásárlók az áruházakban, 3 százalékkal többet az előző évinél, folyó áron számítva. Élelmiszerekből az említett drágulás miatt kevesebbet, iparcikkekből - az eladott árumennyiséget tekintve 1,6 százalékkal - többet vásároltak az ünnepi időszakban.

2011-re tekintve az első félévben az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulása, a téli fűtésszámlák és a válság miatt elhúzódó béremelések hiánya még alaposan megterhelik a háztartások költekezéseit, második félévben azonban előreláthatóan a növekedés lesz a meghatározó a fogyasztási piacon. A háztartások költekezése, a kereskedelmi fogyasztás döntő részben a nemzetgazdaság teljesítményétől függ, ahol 2011-ben növekedés várható.

A decemberi és éves gyenge adatoknak ugyanakkor Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint voltak előjelei. Az eladások csökkenése összhangban van azzal, hogy a munkaerőpiaci helyzet nem javul jelentősen. Várható volt az is, hogy annak ellenére sem költenek többet az emberek, hogy decemberben már ismert volt az szja-kulcs januári csökkentése. Látható volt ugyanis, hogy az adóváltozás elsősorban nem azokat érinti kedvezően, akik a többletjövedelmüket fogyasztásra fordítanák, hanem azt a magasabb jövedelmű réteget, amely az adócsökkentéssel megtakarított pénzt hiteltörlesztésre, vagy megtakarításainak növelésére fordítja.

Idén ugyan mérsékelt javulásra számít az elemző, de megjegyezte, hogy korábbi prognózisukat a jövő héten ismertetésre kerülő költségvetési konszolidációs lépések tükrében, nagy valószínűséggel módosítani kell. Lehetnek olyan döntések, elsősorban a szociális kiadások lefaragása, vagy a gyógyszerkassza támogatásának csökkentése, amelyek visszafogják a fogyasztást. A gyógyszertámogatások csökkenése e termékek drágulásával járhat, amely növelheti az inflációt és ugyancsak a kereslet visszafogását eredményezheti.

Jobbágy Sándor szerint ugyanakkor a helyzet az év folyamán javulhat, elsősorban a növekvő reálbéreknek köszönhetően.