A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Részletes vita után fogadta el tegnap az országgyűlés a Rogán Antal által benyújtott, a földgázellátásról és a villamos energiáról szóló törvények módosítását. Az új szabályozás szerint a 2007 előtti időszakhoz hasonlóan az egyetemes szolgáltatók által a lakosság és a kisfogyasztók számára kínált árakat ismét az illetékes miniszter határozza meg.

A földgáztörvényt módosító javaslatból korábban kifelejtették a távhőtermelés céljára vásárolt gázt (Napi, 2010, június 10.), amelyet egy tegnapi módosító javaslattal pótolt a gazdasági és informatikai bizottság. Utóbbi alapján a távhőtermelők a lakossági célra történő gázvásárlásaik során a továbbiakban is jogosultak egyetemes szolgáltatóval szerződést kötni.

A lapunk által megkérdezett szolgáltatók szerint a módosítás jogtechnikai, az államigazgatás rendjét érintő változást jelent azáltal, hogy az árakat a korábbi hatósági engedélyezés helyett hatósági meghatározás alá helyezi.

Ennél sokkal fontosabb kérdésnek tartják, hogy az árképzés később megalkotandó konkrét rendelete milyen formában alakul ki. Az elektromos áramért fizetendő díj matematikája továbbra is a Magyar Energia Hivatal (MEH) és a szolgáltatók relációjában alakul ki, az árak alakulásában pedig számos olyan tényező játszik szerepet, amelynek nincs közvetlen köze a termékhez.

Az egyetemes szolgáltatók árrése az árampiacon két forint alatti összeget jelent a végfelhasználók által fizetett összegben, a világpiaci árakat, a dollárárfolyamot és a vezetékkel összefüggő költségeket pedig a kormány nem befolyásolhatja. A kötelező átvétel (kát), a bányászati támogatás ugyanakkor olyan koncepcionális kérdés, amely politikai akarattal módosítható - mondták.

Egy név nélkül nyilatkozó szakértő elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a törvénymódosítás Matos Zoltán távozó MEH-elnök ellen irányuló lépést (is) jelent, neki ugyanis - mindaddig, amíg hivatalban van - jogi lehetősége lenne arra, hogy egy határozattal akár egy magasabb árszintet is elfogadjon a szolgáltatók részéről. Összességében azonban az energiaárak szimbolikus fontosságát jelezheti a magasabb döntési szint.