A Napi Gazdaság cikke

Törvénysértésre kényszerülnek ügyfeleik érdekében a hazai hitelintézetek. A pénzmosás elleni 2007. évi CXXXVI. törvény alapján ugyanis az elmúlt év végéig a vállalkozásoktól úgynevezett tényleges tulajdonosi nyilatkozatot kellett bekérniük a bankoknak, amiben a cégben 25 százalékot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező magánszemélyek adatait kellett megadni. E nyilatkozat leadását ugyanakkor a vállalatok tízezrei mindeddig elmulasztották, hiába hívták fel erre ügyfeleik figyelmét 2008-ban többször, írásban és szükség esetén személyesen is a hitelintézetek.

A hatályban lévő jogszabályok alapján a bankoknak 2009. január elsejétől a nyilatkozatot le nem adó vállalkozások számláit zárolniuk kellene - ám ezt információink szerint eddig még egyetlen pénzintézet sem tette meg. A helyzet furcsaságát az adja, hogy az a bank, amelyik először akar megfelelni a törvénynek, versenyhátrányba kerül, mivel ügyfelei aligha fogják jó néven venni, hogy nem tudnak tranzakciót indítani. A pénzintézetek véleménye szerint a jogalkotóknak új határidőt kellene megszabniuk, amikortól már valóban életbe lépnek a szankciók, addig pedig az eddigieknél komolyabb információs kampányba kellene kezdeni.


Erre a kampányra már csak azért is szükség lenne, mert látható, hogy a bankok is eltérően értelmezik, kinek és miről kell nyilatkoznia. Van olyan hitelintézet, ahol megelégednek azzal, hogy az aláírási kartonon szereplő, a bankban cégjegyzésre jogosult személy azonosítja magát, máshol ugyanettől a körtől kérik be a tényleges tulajdonosok adatait, megint máshol úgy értelmezik a szabályt, hogy maguknak a tulajdonosoknak is nyilatkozniuk kell.


Szakértők szerint a kidolgozás alatt álló IV. pénzmosásellenes EU-direktíva tovább szigorít a helyzeten. Ennek nyomán előfordulhat, hogy nem elégszik meg majd a mostani felszínes információkkal és teljes körű tulajdonosazonosítást ír elő. Ez - azon túl, hogy jó néhány banknál újabb azonosítási procedúra indítását teszi szükségessé - érdekes helyzetet teremthet az offshore cégek által vezetett számlák esetében. Ezek a vállalkozások ugyanis aligha fogják kiadni tényleges tulajdonosaik adatait.

Egyes hírek szerint a már most de jure bevezetett szabályozás is arra késztetett jó néhány offshore vállalkozást, hogy felmondja számláit egyes magyar bankoknál.