Többen is jelentkeztek már a Nokia dolgozóiért
A lap szombati számában azt írták, ez a leánycég, a PCE Paragon Solution Kft., amely rendelkezik termelőegységgel Székesfehérváron, és már van gyártóegysége a komáromi Nokia-gyár közelében is. A lap értesülését a cégnél megerősítették, de részleteket nem kívántak közölni.
A további érdeklődőkről László Zoltán, a Vasas Szakszervezet helyi alapszervezetének vezetője beszélt a lapnak, de ő konkrét cégeket nem kívánt megnevezni.
A Microsoft csütörtökön jelentette be, hogy bezárja az 1800 dolgozót foglalkoztató komáromi Nokia-gyárat. A lap emlékeztet arra, hogy Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a bejelentést követően elmondta: a kormányzat a gyárbezárás következményeinek enyhítésére öt elemből álló akciótervet dolgozott ki.
Ennek részeként az államtitkár utasította a befektetési ügynökség vezetőit, hogy azonnal gyorsítsák fel az előrehaladott tárgyalásokat azzal a három külföldi vállalattal, melyek Komáromban jelentős munkahelyteremtéssel járó termelő beruházást akarnak létrehozni.
anttikufar, 2014.07.19 11:44
Kattintson a cikk megnyitásához
Autógumit a húspult mellől? Vigyázat! - ADAC nyárigumiteszt - 2021.
Bár az évente kétszer esedékes óraállításnak már lassan leáldozik, ez nem jelenti azt, hogy az évszakok egyhamar eltűnnének. Éppen ezért velünk marad a tavaszi és őszi gumicsere....
Raffa, 2014.07.19 18:05
Tisztelt Vezetőség!
Az idők során az CW Banktól a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) került a rendszer központja, mely megadta a lehetőséget dr. Naszvadi György, a jelenlegi államháztartásért felelős államtitkár számára, hogy a szovjet rendszer által megalapozott állami csalás részleteit teljes körűen kidolgozza a magyar rendszer keretein belül.
Naszvadi pályafutása nagy részét a Pénzügyminisztériumban töltötte, de elnöke volt a MÁK-nak is. 1973-ban került a PM Költségvetési Főosztályához, melynek 13 évvel később a vezetője lett. Ezt követően az államháztartási ügyekért felelős helyettes államtitkárként dolgozott. Karrierje során kidolgozta az állami csalás minden apró részletét, ezzel biztosítva magának a helyet a mindenkori politikai vezetésben, mivel erre a tudásra politikai nézetektől függetlenül minden hatalmon lévő vezetésnek szüksége van.
Egy jól ismert példa. Magyarország 1973 és 1989 között 1 milliárd dollár ?valódi? hitelt vett fel, melyet 11 milliárd dollár kamattal terhelten fizetett vissza úgy, hogy egyrészt hosszú éveken keresztül csak az aktuális kamatok fizetése céljából vett fel kölcsönt, másrészt pedig mindeközben az adósság a törlesztés ellenére 1989-re 20 milliárd dollárra nőtt. Később ugyan jelentősen megjavultak a további kölcsönök kamatfeltételei, valamint a már felvett hitelek egy részét is átalakították kedvezőbb kamatozásúra, de az ?adósság? megmarad.
A magyar rendszerváltás előtti utolsó pillanatban aztán Németh Miklós miniszterelnök ?hirtelen talált? még 20,5 milliárd dollár külső adósságot, melynek bejelentésével egyidejűleg közölte, hogy még a 80-as évek közepén is hamis adatokat közölt az adósságállományról annak érdekében, hogy ne ijessze el a külföldi hitelezőket. Miből keletkezett további több, mint 20 milliárd dollár adósság úgy, hogy a korábbi 1 milliárd dollárt 17 év alatt 12-szeresen, már visszafizettük? Azóta is nagy rejtély.