Tömeges kiköltöztetés volt Ferihegyen

A Budapest Airport (BA) Zrt. madár- és vadvédekezési szakemberei 15 védett madárfiókát mentettek ki a repülőtér területéről - adta hírül a cég.
Napi.hu, 2014. május 30. péntek, 17:07
Fotó: Napi.hu

A repülőtér hivatásos vadőre (ilyen is kell egy repülőtéren!) évről-évre befogja az újonnan kikelt ragadozó madárfiókákat és a számukra sokkal biztonságosabb Hortobágyi Nemzeti Park területére telepíti át őket. A természetvédelmi akció egyben a repülésbiztonságot is szolgálja.

Elhagyták a fészküket a repülőtéren a vörös vércse és az egerészölyv fiókái - igaz, nem önszántukból. A nemrég kikelt és megerősödött ragadozó madárfiókákat Őri József, a repülőtér vadvédelmi szakembere emelte ki a fészkükből, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park területére szállítsa át őket. Az akciónak nemcsak természetvédelmi, hanem fontos repülésbiztonsági jelentősége is van: a ragadozó madárfiókák ugyanis a repülőtéren ön- és közveszélyesek. Saját magukra a tapasztalatlanságuk miatt jelentenek veszélyt, a repülőgépekre pedig azért, mert a hajtóműbe kerülve akár nagyon súlyos műszaki problémát, ezen keresztül pedig akár végzetes kimenetelű balesetet is okozhatnak. Ezért a repülőtér nem ragadozó madaraknak való vidék.

Egy esetleges repülőgép-madár ütközés jelentős, akár dollármilliókba kerülő kárt okozhat a repülőgépek hajtóművében. Ráadásul e madarak Magyarországon védettek, ezért a BA is igyekszik minden esetben természetbarát módon védeni nemcsak a repülőgépeket, hanem az itt élő madarakat is. Egy egerészölyv eszmei/természetvédelmi értéke 25 ezer forint, míg egyetlen vörös vércse értékét 50 ezer forintban határozták meg.

A héten összesen 15 darab fiatal ragadozó maradat sikerült még fióka korában befogni és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Górési Madármentő Telepére szállítani. Itt a nemzeti park szakemberei a madarakat felkészítik az új környezetre és az önálló életre, majd szabadon engedik őket. Az elköltöztetett fiókákat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai meggyűrűzik, hogy a befogott egyedeket a későbbiek során is megfigyelhessék és azonosíthassák.

A repülőtér területe - elvben - ideális élőhely a madarak és a táplálékállatok, így ürgék és más rágcsálók, fűben fészkelő madarak számára: a repülőközlekedést leszámítva zavartalanul élhetnek a többszáz hektáros, egybefüggő füves-bokros területen. Akad olyan vörös vércse fészek is, ahol az átlagosnak mondható 3-4 tojás helyett rendre akár 7-8 tojás is kikel - ilyen jól táplált a tojópár. A kora nyári időszak az ideális a ragadozó madarak befogására, amikor a fiókák már elég erősek ahhoz, hogy elviseljék az elszállítást, de még nem tudnak önállóan repülni. Júliusi kirepülésüket követően a fiókák a nyár második felében már megkezdik fészken kívüli életüket, azonban az első időkben még igencsak esetlenek, repülési tapasztalatuk csekély, táplálékszerzésük is csak fokozatosan válik függetlenné a szülői gondoskodástól, ráadásul "helyismeretük" sincs, így könnyebben válhatnak baleset áldozatává.

A Budapest Airport több mint tízféle különböző védekezési technológiát alkalmaz a hangágyútól kezdve a csapdázáson át egészen a vadászkutyáig. A felhasznált módszerek túlnyomó része elsősorban a madarak távoltartását, a fel- és leszálló pályáktól való elkülönítését jelenti a legkülönfélébb módszerekkel. Ilyen például a tápláléklánc megszakítása a szintén védett állatnak számító ürgék áttelepítésével (ilyen akció tavaly volt a repülőtéren), így a ragadozó madarak a repülőtér helyett máshol néznek táplálék után. A Budapest Airport madár- és vadvédekezési szakembere egy speciális autóval is rendszeresen köröz a reptér biztonsági zónájában és hangszóróval madár-vészkiáltásokat ad le CD-ről nagy hangerővel, amitől az éppen ott letelepedett madársereglet megijed és elmenekül. A repülőtéri szakemberek szerint a leghatékonyabb módszer a ragadozó madarak táplálék-állatainak fegyveres gyérítése lenne, az ilyenfajta vadászatra azonban egyelőre még nem bólintottak rá a biztonságért felelős hatóságok.

HOZZÁSZÓLÁSOK