Tömény politika után tömény ital

Szép eredményeket értek el a magyar pálinkák Közép-Európa legnagyobb versenyén. Ennek apropóján megkérdeztünk szakembereket, hogy mi a helyzet az ágazatban, s kiderült, egyre népszerűbbek a minőségi főzetek, bár még rengeteg munka vár a "pálinkásokra".
Napi Gazdaság Online, 2006. április 23. vasárnap, 10:00
Fotó:

Az idén is jól szerepeltek a magyar pálinkafőzdék Közép-Európa legnagyobb párlatversenyén, a Destillatán. A bécsi rendezvényre összesen 143 párlatfőzde nevezett kizárólag 100 százalékos – cukor és aroma hozzáadása nélkül készült – desztillátumokkal. Az 1300 párlatot a 32 főből álló nemzetközi szakmai zsűri értékelte, valamint először díjazták a likőröket is.

Hetvenből negyven

Magyarországról kilenc főzde csaknem 70 terméket nevezett a versenyre, ezek közül 40 került dobogós helyre. Szőlőpárlat kategóriában Az év pálinkája a három érmet nyert györkönyi Vitalis Kft. Irsai Olivérje lett. Az Agárdi Pálinkafőzde idén 15 párlattal vett részt a neves versenyen, s – a legeredményesebb magyar indulóként – 13 díjat hozott el. Emellett a Zwack Unicum 8, a Brill-Market és a Treffpunkt GAR 2000 Kft. 5-5, a Miskolci Likőrgyár 3, a Tarpa Kft. 2, a Kőkötő Kft. 1 érmet kapott. A versenyen idén először likőröket is lehetett nevezni: az Agárdi Pálinkafőzde Bencés likőrjei (Meggylikőr, Gyógynövénylikőr) ezüstérmesek lettek.

Vannak gondok, de van remény

Bár a kiváló eredmények jelzik, hogy a magyar pálinkaágazat jó úton halad, azért vannak problémák. Mint Vértes Tibor, az Agárdi Pálinkafőzde főzőmestere és egyik tulajdonosa elmondta: nagyon szigorúak az előírások, ám ezeket nem mindenki tartja be, a feketepiac jelenti a legnagyobb gondot. A törvényt betartó üzemek igyekeznek visszaszorítani az illegális piacot, s remélik, hogy hosszú távon a kóklerek hitelüket vesztik, megszűnnek, így csak a valódi minőséget gyártó cégek maradhatnak talpon. A pálinkapiac korábbi helyzetét mutatja, hogy amikor az Agárdi Pálinkafőzde 2002-ben megkezdte működését, a szakma azt mondta, hogy értelmetlen ebbe az ágazatba ennyi pénzt beleölni - mondta az indulás kapcsán Vértes, hozzátéve: az idő őket igazolta. Növekedő pályára állt ugyanis a cég, s emellett a fokozatos technológiai és kapacitásbővítő fejlesztéseket hajtottak végre. Ezzel együtt a társagágnak esze ágába sincs tömegtermeléssel foglalkozni, a cél, hogy manufaktúraként tevékenykedjenek. Ezt egyrészt az is jelzi, hogy a pálinkafőzde kizárólag 0,35 és 0,5 literes kiszerelésben kínálja termékeit. A beruházások nyomán a társaság idén már képes lesz arra, hogy a korábban megcélzott mennyiséget elérje, vagyis évente 100-120 ezer palack pálinkát állítson elő. Tavaly 60 ezer palack hagyta el az Agárdi Pálinkafőzdét - mondta Vértes. Raktérkészletük nincs, mivel sikerült az összes palackot értékesíteni.

A grappa a minta

A minőségi pálinkák térnyerését egyébként akadályozza az is, hogy sok étteremben szinte azt sem tudják, mit ajánlanak ilyen címen. Vannak helyek, ahol az összes töményt "lepálinkázzák", így ajánlják a vendégekenek a kevésbé jó minőségű szeszeket. Rengeteg munka áll előttünk - mondta Vértes Tibor, utalva Wolfgang Lucas, a Destillata szervezőbizottságának elnökének mondandójára, mely szerint Ausztriában hosszú távú stratégiával, 20-25 év alatt sikerült elfogadtatni a párlatokat. Azt szeretnénk elérni, hogy a magyar minőségi, gyümölcsből készített pálinkák olyan népszerűségre tegyenek szert, mint például az olasz grappa. Az első lépéseket Magyarországon kell megtenni annak érdekében, hogy szinte természetessé váljon a pálinkafogyasztás. A grappa is először Olaszországot vált ismertté meg, aztán indult világhódító útjára. "A legfontosabb, hogy közismert ital legyen Magyarországon a minőségi pálinka" - mondta a szakember.

Pálinkafőzés = Értékteremtés

Vértes szerint Magyarországon nagyjából 500 főzde működik, s számuk egyre csökken, miközben Ausztriában 50 ezernél is több működő üzem van. Ennek magyarázata, hogy jóval enyhébbek a kinti előírások, ráadásul egy régóta működő jogszabályi rendszer alapozza meg az ágazat működését. A főzőmester ugyanakkor úgy véli: nem biztos, hogy jó lenne a magyar pálinkaszektor számára, ha itthon is ennyi főzőüzem működne. Egyébként biztató az a tény, hogy ma már a szeszpiac legnagyobb szereplői is látnak fantáziát a minőségi pálinkakészítésben. Így például a Zwack Unicum Rt. és a Miskolci Likőrgyár is. A korábbi helyzet megváltozott az elmúlt évizetedekben a pálinkafőzés értékmentési feladat volt, a gyümölcsök selejtjéből készültek a főzetek, ma pedig az értékteremtés a cél. A kiváló minőségű gyümölcsökből készülnek a karakteres, jó pálinkák.

A presztízsen a hangsúly

A Zwack Unicum Rt. Zwack Nemes Pálinkák márkanéven forgalmazza csúcsminőségű párlatait, melyek közül több is díjat nyert a Destillatán. E termékeknél nem elsősorban a volumenértékesítés a fő cél, hanem a presztízs – tudtuk meg Kunné Farkas Amanda junior márkamenedzsertől. Ezt jelzi, hogy valamennyi díszes palack sorszámozott, ami növeli az exkluzivitást. A szakember szerint különösen nagy népszerűségnek örvendenek ezek a termékek a gasztronómiában, főként az éttermek körében. A termékpalettán több ritkáság is megtalálható. Az egyik ilyen különlegesség a bodzapálinka, mely viszonylag alacsony cukortartalmával nehéz alapanyagot biztosít a pálinkakészítőnek. A hasonlóan speciális gyümölcsből, a málnából készülő 1 liter pálinkához például főzőmesterek szerint 20-100 kilogramm gyümölcs is szükséges.

Külföld is képben van - Amerika meghódítására készül az Unicum Next

Az Agárdi Pálinkafőzde a magyarországi piacépítés mellett már külföldön is megvetette lábát. A cég Japánba, Luxemburgba, Svájcba is exportálja termékeit, s az agárdi főzetek nemrég megjelentek egy litvániai étteremlánc egységeiben is. A Zwack Unicum külföldi terjeszkedés keretében elsősorban Német- és Olaszország a célpont, de az Egyesült Államok piacára is szeretne betörni. Utóbbi országban már meg is kezdődött a kampány, bár egyelőre nem a pálinkákat, hanem az Unicum Next italt népszerűsíti a cég, s az első tapasztalatok igen kedvezőek.







HOZZÁSZÓLÁSOK