Ez a program emailben elküldi a cikk címét és bevezetőjét, önnek csak a címzett e-mail címét kell megadnia. Pár soros megjegyzést is mellékelhet az üzenethez a "Megjegyzés" rovatban.
A dolgot ugyanakkor nehezíti, hogy a nyugat-európai gyakorlattal ellentétben nálunk a főnöki jövedelmek szigorúan diszkrét információnak számítanak, és a lap által megkérdezett fejvadászcégektől is csak annyit sikerült megtudni, hogy a kisebb vállalatoknál a tízszerese, a topcégeknél több százszorosa is lehet a felsővezetők jövedelme a beosztottakénak. A legjobban fizetett 15-20 magyar gazdasági csúcsvezető éves jövedelme elérheti a 600 millió forintot is, amihez sikeres esztendőkben még több 100 milliós, sőt akár milliárdos részvényjuttatás is csatlakozik, miközben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2006-ban egy átlagos "ügyviteli munkatárs" fél év gyakorlattal havi bruttó 115 ezer, illetve évi 1,3 millió forintot keresett.
A Hewitt Human Tanácsadó évente készített felmérése jóval visszafogottabb eredményre jut, az ő adatai szerint az évi 25-50 milliárd forintos árbevételű cégeknél a vezérigazgatói pozícióban levők átlag évi bruttó 32,8 millió forintot keresnek, míg a beosztottak bruttó 2,9,-3,2 milliót vihetnek haza, azaz a különbség nagyjából tízszeres. A multik nálunk posztoló külföldi vezetőinek javadalmazásáról még ennyit sem tudni, de az egyik fejvadász cég szerint a telített piacon kiéleződő versenyben már hozzánk is a legprofibbakat küldik az anyacégektől, és a jövedelmek sokszor jóval a hazai topfizetések fölött vannak. A vállalatvezetők egyébként az összes vizsgált országban a bizalmi lista legalján állnak, de a kelet-európaiak érdekes módon még mindig jobban bíznak bennük, mint a nyugatiak: a német 18 százalékos bizalmi indexszel szemben Magyarországon például 48 százalékot értek el. (Nszab. 1., 13. old.)