Törvényt módosít Rogán Antal - több pénz jöhet

Több ponton is módosítaná a filmtörvényt a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter javaslata. Jelentősen növelnék a Filmalapnál vezetett, a céges támogatásokat összegyűjtő letéti számla keretét - így több közvetett támogatás segítené az itt készülő produkciók finanszírozását. A Filmalap dönt a közterületi forgatások engedélyezéséről, az elutasítás miatt nem lehet fellebbezni.
Napi.hu, 2016. november 17. csütörtök, 18:07

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kedden törvényjavaslatot nyújtott be a mozgóképről szóló törvény módosításáról. Lényegi változás lesz a letéti számla keretösszegének várható jelentős emelése, 14 milliárd forintról 25 milliárd forintra.

Pénz lesz, már csak produkciók kellenek

A letéti számlát a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) működteti, ez a cégek társasági adótörvény szerinti támogatásainak összegyűjtését, és a filmgyártó vállalkozásokhoz történő eljuttatását szolgálja; az elmúlt években folyamatosan emelkedő támogatási keretösszeggel segítette a magyarországi filmgyártás finanszírozását. A jogszabálytervezet által a 2017-es évre előirányzott támogatási keretösszeg a 2016-os 14 milliárd forinthoz képest több mint másfélszeresére, 25 milliárd forintra növekedne - írja az OrienTax adótanácsadó hírlevelében.

Egyszerűsített adózás a külföldi stábtagoknak

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2017. január 1-jétől tervezett változása szerint a külföldi illetőségű stábtagok is választhatnák az úgynevezett egyszerűsített adózást magyarországi adókötelezettségük teljesítésére, feltéve, hogy rendelkeznek a Nemzeti Filmiroda igazolásával, hogy munkájuk valamely magyarországi regisztrált filmgyártással volt kapcsolatos. A hatályos adótörvény szerint erre eddig csak a külföldi illetőségű színészek voltak jogosultak.

Azon külföldi stábtagok számára, akiknek jelenleg nehézséget okoz a külföldi társadalombiztosítási státuszuk igazolása, a jövőben az egyszerűsített adózás választása biztonságos megoldást jelenthet magyarországi adókötelezettségük egyszerűbb teljesítésére. Az adózási mód választásának kiterjesztése így a filmtámogatás alapjául szolgáló közvetett magyar filmgyártási költségként elszámolható adóköteles javadalmazási összeg növekedését eredményezheti az egyes filmgyártó és filmelőállító vállalkozások esetében - írja az OrienTax.

Szigorítás is jön a külföldi alkotóknak

A tervezet szerint a Magyarországon gyártott filmekben résztvevő külföldi színészek és stábtagok javadalmazási költségének csak az 50 százalékát lehet majd közvetlen magyar filmgyártási költségként elszámolni. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a teljes (100 százalék), Magyarországon adóköteles javadalmazás elszámolható közvetlen magyar filmgyártási költségként, és így a teljes összeg a 25 százalékos filmtámogatás alapját képezi (az itt elköltött pénz 25 százalékát visszakapják a stábok a magyarországi adókedvezmény-rendszeren keresztül, a támogatást hazai cégek ajánlják fel, amelyek adókedvezményben részesülnek - a szerk.).

A változás indoka, hogy a Magyarországon tevékenykedő külföldi előadóművészek és stábtagok Magyarországon körülbelül 15 százalék adót fizetnek magyarországi jövedelmük után, és ez a mérték jelentősen elmarad a közvetett támogatás 25 százalékos mértékétől. Mivel a külföldi színészek és stábtagok jövedelme jellemezően nem kerül bele a magyar gazdaság vérkeringésébe, ezért indokolatlan, hogy a filmkedvezmény mértéke a személyi jövedelemadó szintjét jelentősen meghaladja.

A változás eredményeként a filmtámogatás alapjául szolgáló közvetett magyar filmgyártási költségként elszámolható összeg csökkenne az egyes filmgyártók és filmelőállítók vonatkozásában - olvasható az OrienTax hírlevelében.

Az új rendelkezés a törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba, és azt azon filmek esetében kellene először alkalmazni, amelyek tekintetében a támogatásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelem 2016. december 31-ét követően kerül benyújtásra. A 2017. december 31-ét követően kifizetett javadalmazások tekintetében azonban már mindenképpen alkalmazandó lenne az új szabály, függetlenül a kérelem benyújtásának időpontjától.

Fix díj lenne a filmszakmai képzési hozzájárulás

A filmszakmai képzés támogatása, elősegítése érdekében 2016-ban bevezették a mozgóképszakmai képzési hozzájárulást. A hozzájárulás fizetésére a Filmtörvény szerinti közvetett támogatásban részesülő filmgyártó és filmelőállító vállalkozások kötelezettek. A hozzájárulás mértéke jelenleg a Filmiroda által lefolytatott költségellenőrzési eljárásról hozott jogerős határozatban vagy a Filmiroda által kiállított támogatási igazolásban meghatározott közvetlen magyar filmgyártási költség 0,5 százaléka, filmalkotásonként maximum 15 millió forint. Nem kell a hozzájárulást megfizetni a 10 millió forintot el nem érő közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások után. A hozzájárulás összege közvetlen filmgyártási költségnek minősül.

A hozzájárulás bevezetése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy célszerűbb lenne a hozzájárulás megfizetését már a támogatási jogosultságról hozott határozatban előírni (a támogatási igazolás vagy a költségellenőrzési eljárásban hozott határozat helyett) annak érdekében, hogy a filmgyártó és filmelőállító vállalkozások a hozzájárulást (a megfizetést követően) közvetlen filmgyártási költségként szerepeltetni tudják a Filmirodához benyújtott költségelszámolásukban.

Ez azt jelenti, hogy 2017. január 1-jétől a filmszakmai képzési hozzájárulást a Filmiroda már a támogatási folyamat elején kiszabná, és azt egy összegben meg kellene fizetni a jelenlegi arányos fizetés helyett. Ez egyben azt is jelenti, hogy a díj fix összeg lenne, aminek alapját a Filmirodai támogatási döntésben meghatározott közvetlen filmgyártási költség képezné, és a díj nem kerülne korrigálásra akkor sem, ha végül a tényleges költség több, vagy kevesebb lenne, mint a kérelemben meghatározott terv szerinti összeg. (Az OrienTax itt megjegyzi, hogy a 0,5 százalékos hozzájárulás alapja így a közvetlen magyar filmgyártási költség helyett a közvetlen filmgyártási költség lenne.)

Aki nem fizet, azt nem törölnék, csak bírságolnák

A mozgóképszakmai képzési hozzájárulást az MNF-nek a kincstárnál vezetett számlájára kell megfizetni a támogatási határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül. A hozzájárulás megfizetésének elmulasztása esetében a jelenlegi szabályok szerint a filmgyártó, filmelőállító szervezetet a Filmiroda a nyilvántartásából törölheti. A tervezett változás szerint ez a szigorú szankció megszűnne, azonban a befizetési határidő elmulasztása esetén a Filmiroda a támogatásra jogosultságot megállapító döntését visszavonná, és 3000 forinttól 1 millió forintig terjedő bírságot szabhatna ki.

A filmszakmai képzést a hozzájárulás megfizetésén túl a filmes gyakornokok kötelező 5 hetes foglakoztatása is elősegíti. A gyakornokok alkalmazása a 10 millió forintot elérő közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmgyártók, filmelőállítók részére a filmtámogatás igénybevételének feltétele. A törvénymódosítási tervezet tisztázza, hogy ha a magyarországi gyártási szakasz az 5 hetet nem éri el, a foglalkoztatási kötelezettség a teljes magyarországi gyártási szakasz időszakára vonatkozik.

A közterületi forgatásokat a Filmalapnál kell kérelmezni

Októbertől a filmforgatásokkal kapcsolatosan benyújtott, a közterület használatára irányuló kérelmeket az MNF, mint szakmai hatóság bírálja el. A kérelmeket az MNF-hez a filmforgatás megkezdése előtt 5 (egyes esetekben 15) munkanappal kell benyújtani. Az engedélyezett forgatás esetén az MNF hatósági szerződést köt a filmgyártóval, filmelőállítóval. A hatósági szerződés az érintett települési önkormányzat képviselő-testületének jóváhagyásával válik érvényessé. Az MNF-et a hatósági eljárásért 10 ezer forint igazgatási szolgáltatási díj illeti meg, sürgős eljárás esetében 50 ezer forint. Az MNF az igazgatási szolgáltatási díjat köteles visszafizetni, ha a releváns kormányrendeletben megállapított valamely határidőt elmulasztja, sürgős eljárás esetén pedig az adott eljárási cselekményt legkésőbb 1 munkanap alatt nem teljesíti.

A tervezet nem változtatna a kérelmek benyújtására és elbírálására vonatkozó szabályokon, azonban a hatáskör tekintetében pontosítja, hogy az MNF közterület-használati kérelmet elutasító döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.

A közterület-foglalási díjak mértéke nem, azonban a díj alapját képező közterületi besorolások megváltoznának (a Filmtörvény melléklete tartalmazza az erre vonatkozó szabályokat). A világörökség részét képező és a turisztikailag kiemelt területekre ezután is magasabb díjtételek vonatkoznának, mint az egyéb közterületekre.

Minden forgalmazót, mozit és filmet regisztrálni kell

A javaslat bővítené a Filmiroda nyilvántartási jogkörét a filmforgalmazók és a forgalmazott filmek tekintetében. 2017. január 1-jétől a Magyarországon letelepedett filmterjesztők filmforgalmazói és moziüzemeltetési tevékenységüket csak a filmirodai regisztrációt követően végezhetnék, illetve minden nyilvántartott moziban bemutatásra kerülő filmalkotást regisztrálni kellene a film magyarországi forgalmazására vonatkozó szerződés megkötését követő 30 napon belül a Filmiroda internetes honlapján. Az új nyilvántartási rendszer egy teljesebb, hitelesebb mozgóképszakmai statisztikai rendszer kialakításának első lépése lenne.

Változnának az "art" besorolás eljárási szabályai. A feladatot visszahelyeznék a Filmirodához és a jövőben az emberi erőforrások minisztere által működtetett filmszakmai bizottság helyett az úgynevezett art bizottság végezné a besorolást, amely várhatóan az ügyintézési határidő lerövidüléséhez vezethetne - ismertette az adótanácsadó.

HOZZÁSZÓLÁSOK