Szinte mindenütt rákényszerültek létszámcsökkentésre, a sokszor rendkívül rossz állapotban lévő, korszerűtlen épületek rendbetételét - néhány ritka kivételtől eltekintve - csak pályázati forrásokból tudják megvalósítani a fenntartók (a dunántúli általános és középiskolák több mint fele az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) keretében szeretne fejlesztési forráshoz jutni). Az egyik legnagyobb vidéki iskolavárosban, Szegeden 1995 óta napirenden vannak az iskolabezárások, illetve -összevonások, mind az általános, mind a középiskolák esetében. A közelmúltban, elsősorban finanszírozási okokból, újabb összevonásokról döntött az önkormányzat: az új tanévben a 13 szegedi szakközép- , illetve szakiskola négy nagy intézményként működik tovább. Tolna megye 109 települése közül már 60-ban nincs általános iskola, e folyamatot akarja lassítani a tavaly 22 település részvételével létrejött Tolna Megyei Kisiskolákért Alapítvány, főleg pályázati források felkutatásával. Az alapítványt létrehozó polgármestereknek elsősorban az iskolák fenntartása okozza a legnagyobb gondot, a túléléshez több mint 100 millió forintra lenne szükség. A Dél-dunántúli Operatív Program keretében sikeresen pályázott a tamási önkormányzat, ahol várhatóan az év végéig fejeződik be az 1,2 milliárd forint értékű integrált iskolafejlesztési program; ennek keretében kerül egy helyre a két általános iskola és a helyi zeneiskola. A csökkenő tanulói létszám, illetve a szűkülő források miatt Kaposvár is igyekezett átalakítani oktatási struktúráját. A patinás Petőfi Általános Iskolát már 1995-ben bezárták, s az utóbbi három évben további összevonások történtek. A helyhatóság idén újabb átalakításra szánta el magát - elsősorban a bejáró tanulók után felvehető normatíva miatt -, de döntés született arról is, hogy 11 városi tagintézménye lesz annak a Kaposvári Általános Iskolának, amelyet egy központból irányítanak. (A megaiskolába csak három többcélú intézményt nem integráltak.) Idén az általános iskolák normatív támogatása 62 millió forinttal csökkent, így a lépés elkerülhetetlen volt - mondták el a városházán. Ugyancsak az oktatási intézményhálózat gyökeres átalakításáról döntött a tatabányai önkormányzat, miután az óvodáktól a középiskolákig jelentősen csökkent a tanulói létszám, miközben a bérköltségek tovább nőttek, elérve az ágazatra fordított kiadások 75-80 százalékát. Úgy számolnak, hogy az összevonásokkal évente mintegy 200-250 millió forintot tudnak majd megtakarítani. A helyhatóság drasztikus elbocsátást nem tervez, elsősorban a nyugdíjas pedagógusoktól, illetve az óraadó tanároktól váltak, illetve válnak meg.