"A kormány kényszerpályát szab Budapest gazdálkodásának"

Új megállapodás megkötését szorgalmazza Budapest új vezetése a kormánnyal, s ennek részeként tárgyalnák újra a fővárosban keletkező adók elosztását is. A kétmilliós város biztonságos működtetése és fejlődése csakis így biztosítható - mondta el Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes a lapunknak adott interjújában.
Szakonyi Péter, 2020. január 13. hétfő, 07:08
Fotó: MTI Fotó / Balogh Zoltán

- Tarlós István korábbi főpolgármester egy néhány nappal ezelőtti interjúban azt mondta, hogy 250 milliárdos hiánnyal vette át a város vezetését, amit tavaly októberben 110 milliárdos hitelállománnyal adott át. Kiemelte azt is, hogy az előző összeg tartalmazott működési hiányt, míg a 2019-es csakis fejlesztési kölcsönöket. Attól eltekintve, hogy a kormány 2013-ban átvette a főváros tartozásait, mit mutat ez - feltéve, ha helytállóak az adatok?

- Tarlós Istvánnal elég sokat vitatkoztunk az elmúlt hónapokban, és vitatkoztunk is volna még, ha hajlandó lett volna kiállni - szóval, ezen túl vagyunk. Kár lenne számháborúba bonyolódni, mert önmagukban e számok nem írják le a főváros valódi helyzetét. Hiszen a leváltott főpolgármester által említett 250 milliárdos adósságállományba beleértette a BKV hitelállományát és működési veszteségét. Arról nem is beszélve, hogy az adósság nagysága is függ attól, hogy az államháztartási törvény vagy a gazdasági társaságokra érvényes előírások szerint számolják ezt. Függ attól mit konszolidálunk bele amikor a főváros adósságáról beszélünk, beleértjük-e például a közszolgáltatók belső adósságát is. Emiatt van, hogy ugyanazon részadatokból teljesen más értékeket is ki lehet kalkulálni. A helyzet ettől még adott és nem is új: a főváros súlyosan alulfinanszírozott, az itt megtermelt bevételekből igazságtalanul sokat von el a kormány, és "rázós" kényszerpályát szab a gazdálkodásban.

- Az már egyértelmű, sőt városvezetőtől független, hogy miből gazdálkodhat Budapest. Mivel jelentős értékesíthető vagyona és jelentős nyereséget termelő cégei sincsenek, ennek szinte kizárólagos forrása az iparűzési adóból származó bevétel. Ezt kellene tehát jobban beosztani?

- Nézzük a tényeket! Tavaly megközelítőleg 300 milliárd forint jött az ipa-ból vagyis az iparűzési adóból. A forrásmegosztás után a kerületeknél marad ennek 46 százaléka, 54 százalékkal, vagyis úgy 155 - ez a 2019 terv adat ezzel számolt a költségvetés - milliárddal számolhatunk tehát. Minden más gyakorlatilag célhoz kötött bevétel, ha egyáltalán van. Sem a budapesti személyi jövedelemadóból, sem az itt keletkező áfából nem kap vissza a város egy forintot sem. Márpedig sok száz milliárd forintról beszélünk! Sőt, még az ipa-ból is "lecsíp" évi 10 milliárdot a központi költségvetés szolidaritási adó címén. Ez körülbelül annyi, amennyivel - 12 milliárddal - a kormány támogatja a közösségi közlekedést.

- Mi a helyzet a fővárosi tulajdonban levő cégekkel? Onnan semmilyen jelentős bevétel nem érkezik?

- De igen, csak ezek nagyságrendje nem jelentős, önmagukban nem oldja meg a problémáinkat tételek. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) 2019-es tervadati szerint évi 1,2 milliárdos osztalékot termel, fillérre annyit mint a Főtáv, a nagybani piac pedig 500 milliós profitot hoz. A vízművek amelyet a közelmúltban vásárolt vissza a főváros, a nyereségéből a vételárat törleszti, a Főgázt pedig az M3 metró korszerűsítése miatt voltak kénytelen eladni, vagyis ez utóbbi már nem tartozik a fővárosi cégek közé.

- Számoljunk akkor tovább! Mire elég a 150 milliárdos, iparűzési adóból származó bevétel?

- A közösségi közlekedés évi nagyságrendileg 100 milliárdba kerül, de ebben még nincsenek benne azok a járulékos kiadások, amelyek nélkül nem működne. Az útjavítások, a közvilágítás, az utak tisztítása és a többi. Egyedül a városi közvilágítás évi 8 milliárdot emészt fel, hogy az út- és híd felújítások tízmilliárdjairól nem is beszéljünk. A közutak és terek tisztítása önmagában 8,5 milliárd, a parkok és a városi zöldfelület gondozása újabb 4 milliárd.

MTI Fotó, Balogh Zoltán

- Utóbbira sok panasz érkezik, az itt lakók általában koszosnak, ápolatlannak tartják a parkok nagy részét.

- Sajnos nem jut elég pénz arra, hogy tisztább legyen Budapest, de arra sem, hogy a fejlesztéseket megvalósítsuk. Ennek a pénzhiány mellett eddig más okai voltak, a szemléleten, a szervezettségen, a hatékonyságon javítani fogunk az FKF új vezetésével, éppen a tisztább Budapest érdekében. De ezt a munkát is nagyban befolyásolja, hogy az állami kukaholding zsebre teszi a budapestiek által fizetett szemétdíjat.  Emellett, hogy folytassam a sort, a BKV amortizációja évi 25-30 milliárd, miközben az éves beruházási keret mindössze 8 milliárdot tesz ki. A vízművek esetében az elmaradt, halasztott fejlesztések, a csőhálózat cseréje már meghaladja az 50 milliárd forintot. Évente az elköltött 5,5 milliárd forint duplája kellene a halaszthatatlan vezetékek cseréjére. Számításaink szerint az úgynevezett belső eladósodottság a közüzemi cégek esetében már meghaladja az 500 milliárd forintot.

- A főváros az elmúlt években ennek ellenére szinte mindig pozitív működési eredményt tudott felmutatni. Nincs ebben ellentmondás?

- Van is, meg nincs is. Az önkormányzati költségvetésben az értékcsökkenés nem eredménycsökkentő tényező, így van működési eredmény, aminek a hitelszerződések miatt is lennie kell.

- Miért nem lehet mondjuk az idegenforgalmi adóbevételekből (ifa) pluszforráshoz jutni? A főváros ötödik és hetedik kerülete egyenként egymilliárdot is meghaladó ifa- forráshoz jutott 2018-ban, és a VI. kerület is félmilliárdon felül kaszírozott.

- Az ifa-bevételek gyakorlatilag a kerületekhez folynak be, ezt egy jogszabály teszi lehetővé, amin ma nem tudunk változtatni. Ez azért is érdekes, mert a turizmus bevételei nem, csak a terhei csapodnak le nálunk. Azon is gondolkodunk, hogy a rövid távú lakáskiadást valamilyen módon szabályozzuk, mert jelentős szerepe van a budapesti lakhatási válságban, hogy lakások gyakorlatilag szállodaként működnek és nem lakhatási célt szolgálnak. A turistabuszok szabályozása, adóztatása is napirenden van. Az igazi nagy pénz azonban az ide látogatók költéseinek áfatartalma - ebből egy forintot sem ad vissza Budapestnek a kormány, függetlenül attól, hogy a közterek takarítása, a parkok és utak karbantartása vagy a közösségi közlekedési kiadásai mind minket terhelnek.

Napi.hu, Szakonyi Péter

- Kevéssé ismert, hogy a fejlesztési fenntartási kiadások mellett milyen terhet jelent a bérfeszültség a fővárosi cégeknél. Erre vannak adataik?

- Ez egy másik nagy probléma, dolgozunk rajta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettessel, hogy valahogy honoráljuk azok munkáját, akiken ennek a városnak az élhető viszonyai múlnak. Hiszen valakinek kell a munkagépeket és buszokat vezetni, seperni az utcát, gondozni a parkokat. A főváros által fizetett bérek az elmúlt években jócskán elmaradtak a piacon tapasztalható javadalmazásoktól. Két példa: a Főkertnél a fizikai dolgozok havi bruttó átlagbére 150 ezer forint, a gyógyfürdőkben pedig 170 ezer forint, míg a hóeltakarításért napi 4-5 ezer forintot tudunk fizetni és csodálkozunk hogy nem jelentkeznek elegen, amikor leesik a hó. Hogy lehet ilyen bérek mellett minőségi közszolgáltatást elvárni?

- A közlekedési vállalatnál biztos magasabbak a bérek, mégis 15 százalékos emelést követelnek idén.

- Igen, ott jóval többet fizetünk, különben nem lenne autóbusz- és villamosvezetőnk. Esetükben 1 százalékos béremelés évi 700 millió forintos pluszkiadást jelent. Könnyű kiszámolni, hogy a 15 százalékos igény teljesítése 10-10,5 milliárdot jelentene. A tárgyalások most a munkáltató BKV és a munkavállalókat képviselő szakszervezetek között folynak, bízom benne, hogy megállapodásra jutnak, a közösségi közlekedésnek működnie kell. Az egy más kérdés, hogy a fővárosi önkormányzat a jelenlegi elvonások mellett ezt nem tudja fenntartható módon finanszírozni. Ezért is szükséges a főváros és a kormány közti megállapodás újratárgyalása. Egyszerűen többet kell Budapestnek visszakapnia abból, ami Budapesten termelődik. A "kukaholding" vita lényege is az, hogy vissza akarjuk kapni a budapestiek által befizetett szemétdíjat, hogy például fejleszthessük a szelektív hulladékgyűjtési rendszerünket is.

- Az Ön által most felsorolt tünetet nevezik humán eladósodottságnak?

- Pontosan erről van szó, ráadásul ezt még kiegészíti a magas fluktuáció - a Főkertnél ez évi 25 százalékos - és az, hogy a stabil munkavállalók jelentős része már nyugdíjhoz közelít, vagyis kevés a fiatal. Nincs belső működési tartalék a fővárosi cégekben. Vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy a belső működési tartalék nem áll arányban a belső eladósodottság mértékével.

- Ha már ilyen kicsi a vezetés mozgástere, akkor miből lehet pluszbevételre szert tenni? A dugódíj úgy hallottam évi 4-4,5 milliárdot is hozhatna?

- A dugódíjról nem úgy gondolkodunk, mint új adóbevétel, hanem arról, hogy miként lehet csökkenteni a levegőszennyezést, csillapítani a forgalmat, megfelelni a klímacéloknak és radikálisan csökkenteni még a balesetek számát is. Ez tehát egy összetett, és éppen ezért előkészítést igénylő, vagyis hosszabb távú döntés, amit a budapestiek bevonásával kell meghoznunk. A levegő minőségének javításához, a klímavédelemhez nem csak ez, de a fűtési rendszerek korszerűsítése, a hőszigetelés mellett a közösségi közlekedés fejlesztése is ennek eszköze lehet. Szabályozni kell tehát az autóforgalmat, de hogy ezt miként érjük el, arról társadalmi vita kezdődik majd hamarosan. A koncepció már készül, ezt bocsátjuk vitára az érintettekkel vagyis a budapestiekkel.

- A nagyértékű ingatlanok megadóztatása is szóba került. Ez is benne van a csőben?

- Ingatlanadót már számos budapesti kerület vet ki, kétszer ugyanazt pedig nem lehet megadóztatni. Javaslat készül arra, hogy a kerületekkel közösen miként tudnánk a luxusingatlanok tulajdonosaitól több hozzájárulást kérni a közös célokhoz. Ez az úgynevezett Tiborcz-adó, amit megígértünk és teljesítünk is.

- Sokat remélnek az uniós források megszerzésétől is. Budapest viszont kohéziós forráshoz nem juthat. Miben reménykednek akkor?

- Az új uniós vezetés egyik kiemelt célja a klímavédelem. Az új 7 éves költségvetés 20 százalékát ilyen célokra kívánják fordítani, s ebből jó eséllyel tudunk mi is forrásokhoz jutni. A márciusban megérkező European Green Deal elnevezésű program többek közt energetikai korszerűsítésekre és hatékonyságnövelésre, megújuló energiatermelésre, a közösségi közlekedés fejlesztésére és vízgazdálkodásra fordítható - erre pályázhatunk majd mi is. Ez egyébként összevág azzal a kormányzati elképzeléssel, hogy 2022-től csakis elektromos buszokat kell majd beszerezni a tömegközlekedés számára.

Látszik arra is politikai szándék Európában, hogy több forrás jusson közvetlenül a városokhoz. Azzal, hogy Jávor Benedek vállalta a főváros brüsszeli irodájának vezetését, elkezdődött egy formabontó, együttműködés a V4-es főpolgármesterek, Prága, Varsó, Pozsony és Budapest főpolgármesterei között, minden esély megvan arra, hogy érdemben befolyásoljuk a brüsszeli politikai alakulását, új forrásokat találjunk a városnak.

- Van pár évek óta megoldatlan kérdés. Például mi lesz a Bálnával, a Gellért- és a Rácz-fürdőkkel, valamint Biodómként ismert Pannonpark beruházással?

- A Bálnával sajnos már nem tudunk mit kezdeni. A főváros ugyanis eladta a kormánynak, visszavásárolni nincs pénzünk. A két fürdő esete teljesen más. A Rácz Fürdő tíz éve felújítva, üresen áll és a szépen felújított fürdő a mellette elkészült négycsillagos hotellel úgy pusztul, hogy sosem nyitott ki. A tízéves tétlenség a fővárosnak és a költségvetésnek is sokmilliárdos veszteséget okozott, s kérdés, hogy mennyiből lehet majd most "újraéleszteni".

A korábbi közgyűlés döntött arról, hogy Budapest 7,5 milliárd forintért visszavásárolhatja a két épületet, most arra várunk, ahogy a felszámoló hároméves tétlenkedés után végre kiírja értékesítésre a Ráczot. Maga a fürdő európai szinten is kiemelkedő színvonalat képviselhet és a BHGY jól tudná is üzemeltetni.

- A Gellért és a Széchenyi fürdőt is ez a cég üzemelteti. A Gellértet a nyáron megvette egy magyar cég, amely a fürdőt is megvenné, hogy aztán az elaggott épületből ötcsillagos hotelt csináljon. Ebben partnerre találnak a fővárosban?

- Azért adjunk el egy nyereséges fürdőt, hogy beleöntsük a bevételt a zavaros Biodóm-projektbe? Ami nemhogy nyereséget nem termel majd, hanem a megnyitása pillanatától súlyos százmilliókkal terheli majd a fővárosi költségvetést? Ezt nem tartom jó ötletnek. Fürdőt nem adunk el, és pont! A Gellért és a Széchenyi a főváros két turisztikai központja. Fejleszteni akarjuk ezeket, nem megszabadulni tőlük.

MTI Fotó, Mohai Balázs

- A jelenlegi jegyárak mellett így nem garantált a ráfizetés?

- Ez nem így van. A BHGY nyereségének zömét e két fürdő adja. Ráadásul most már más árat fizetnek a budapestiek és a külföldiek. Az előbbiek Zsigmondy-kártyával olcsóbban jutnak be mindkettőbe, és ez szerintem jó irány.

- A Pannonpark-Biodóm ügyében hónapok óta áll a bál? Hogyan lehet ezt befejezni?

- Őszinte leszek: fogalmam sincs. A kezdetben 15 milliárdos beruházásról volt szó, most viszont már 44 milliárdnál tartanak és további 17-20 milliárdra lenne szükség. A fővárosnak erre nincs pénze, arra meg aztán végképp nincs, hogy évi újabb egymilliárdba kerüljön a fenntartás. Azért mondom, hogy újabb, mert a Fővárosi Állat- és Növénykert fenntartása körülbelül ugyanennyibe kerül - lefordítva: minden egyes belépőjegyhez ezer forintot ad a főváros.

Én azt súlyos vezetői felelőtlenségnek gondolom, ahogy ez a beruházás idáig jutott, és elfogadhatatlan, hogy a mai napig nem kapunk világos válaszokat az alap gazdálkodási kérdésekre: mennyibe fog kerülni, milyen bevétellel lehet kalkulálni, és hogyan alakulnak az üzemeltetés költségei. Az állatkerthez új gazdasági igazgatót neveztünk ki annak érdekében, hogy mihamarabb tisztán lássunk. Nem szeretnénk, ha befejezetlen torzó éktelenkedne a város közepén, de újabb tízmilliárdokat nem tudunk erre költeni.

- Egy mondatban említette, hogy új szerződésre van szükség a főváros és a kormány között. Lát erre esélyt?

- Feltétlenül, hiszen az adatok és a trendek alátámasztják a fővárosi vezetés véleményét arról, hogy Budapest biztonságos működtetése, a közművek fejlesztése, a közösségi közlekedés növelése és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás csakis közös erőfeszítéssel oldhatók meg. Ha ez nincs, akkor ennek súlyos ára lehet. Az új városvezetés tisztában van a felelősségével, és világosak a közös céljai. Ez alól a kormány sem vonhatja ki magát. Ezeket egy ideig még el lehet odázni, de ennek súlyos ára lehet.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

znojmo, 2020.01.14 16:16

Akárhogy is nézzük úgy van rendjén, hogy az ország központja nem a Dunánton, nem az Alföldön van, hanem a kettő között, ez a hely Budapest. Fekvése miatt most és a múltban is jól megközelíthető, ez az ipar és a kereskedelem szempontjából nagyon fontos. Itt vannak az országos intézmények, melyek igyekeznek az ország legjobb szakembereit begyűjteni. Ha már ide koncentrálódik az elit akkor az vonzó a befektetőknek. Budapest fejlesztése létfontosságú. Sajnos már a Horthy rendszer is bántotta Budapestet, most is szúrja sokak szemét. Budapest az ország képét is meghatározza a külföldiek szemében, lehet valami ennél fontosabb?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

hedviga, 2020.01.14 16:05

Azt, hogy az Orbán Viktor miért üti-veri a budapestieket, azt tőle kellene megkérdezni. Szerintem fogalma sincs, hogy egy átlag budapesti mennyit szenvedett ezen a nyáron is. Felcsút, a horváth tengerpart, és a budai vár egyméteres falai és jó levegője. Dehát egy átlagos budapesti lakosnak nem ezek jutnak, hanem a klíma nélküli metró, villamos, zaj, rossz levegő, fák eltüntetve, megcsonkítva. Ki az az állat egyébként, aki az új lakótelepeket is úgy tervezi, hogy középre berakja a futball-, kosárlabdapályát. Életében nem lakhatott ilyen helyen.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lauda, 2020.01.14 15:51

Miért mit kéne tenni ??? Budapest érdekei alá kéne rendelni az egész ország érdekét ??
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix7, 2020.01.14 14:01

@Nyugatos_szolasszabadsag:
" Budapest a vidéktől szív el erőforrásokat"

Bizony-bizony, nagyon sok vidéken dolgoztató cégnek is ott van a központja.
Lenyúlják a vidék hasznait vastagon.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Nyugatos_szolasszabadsag, 2020.01.14 13:40

Tütikati fingott egyet, miszerint csak az lehet a jó, amit ő mond... LOL

"az itt megtermelt bevételekből igazságtalanul sokat von el a kormány"

Megjegyezném, hogy az itt megtermelt bevételeket vagy 20-30%-ban nem Budapesti lakosok termelik meg, így az ingázás miatt gyakorlatilag Budapest a vidéktől szív el erőforrásokat. Így az idézett gondolatmenet finoman szólva is sántít.

Azmeg a cikkből is kiderült, hogy Tarlós zseniális munkát végzett Budapesten és stabilabban adja át mint ahogy kapta a flepnis Demszkytől.
Innentől kezdve csak rinya amit Tütikati művel.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html