Az LMP parlamenti frakciójának hat képviselője az Országgyűlés elnökének címezve csütörtökön határozati javaslatot nyújtott be "Magyarország kormánya és a Kínai Népköztársaság kormánya között a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásának leállításáról" címmel.

A kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a múlt héten nyújtott be törvényjavaslatot a Budapest-Belgrád vasúti fejlesztésről, amelyben kiemelten közérdekű beruházásnak minősítenék az újjáépítést és annak megvalósítását, a szerződések és az előkészítéssel kapcsolatos dokumentumok pedig tíz évig nem lennének megismerhetők. A törvénytervezetről szerdán vitáztak az országgyűlési képviselők a parlamentben

Kapcsolódó

A magyarországi, Soroksár és Kelebia közötti vasúti szakasz fejlesztést 85 százalékban a Kínai Eximbank hitelével, a fennmaradó részben önerőből finanszírozza a magyar állam. A kivitelező egy kínai-magyar konzorcium (a CRE Konzorcium), amelynek magyar tagja 50 százalékos részvétellel a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó RM International Zrt. E cég többségi közvetett tulajdonosa az Opus Global Nyrt., amelynek korábbi, tőzsdén közzétett tájékoztatása szerint a kivitelezésre kötött szerződés értéke 2,078 milliárd dollár (ez jelenleg mintegy 677 milliárd forint).

Az LMP szerint ezért nincs szükség a beruházásra

Az LMP-s képviselők a csütörtökön parlamentnek benyújtott határozati javaslatukhoz indokolást is csatoltak, ebben utalnak arra, hogy a nagyrészt kínai hitelből megvalósított beruházás szakértők szerint 2400 év alatt térülne meg, így a fenntarthatósága nem biztosított. "Nem túlzás az a megállapítás, hogy a paksi atomerőmű bővítéséről szóló projekt után az évszázad második legrosszabb üzletéről beszélünk, amellyel a hazai vállalkozások és a magyar vidék helyett egy szűk, a kormányhoz hű vállalkozói kör jár jól" - vélik a képviselők.

Az ellenzéki képviselők felsorolják a beruházással szembeni szakmai szempontú ellenérveiket:

  • várhatóan soha nem fog megtérülni,
  • a kormány ismételten eladósítja a magyar embereket,
  • a "felújított" vasútvonalszakasz elkerüli a nagyvárosokat, így a személyszállítást nem javítja,
  • nemzeti parki területeket tesz tönkre,
  • teljesen feleslegesen 160 km/h-ra tervezik, miközben tehervonat csak 100-al mehet,
  • a szállítás Görögországból a határállomások kicsi áteresztő kapacitása miatt lassú, nem a pályák lassúsága miatt,
  • a gigaprojekt miatt évtizedek óta elmaradó fejlesztésekről kell lemondania a mély gazdasági válságban lévő magyar vidéknek - olvasható az Országgyűlésnek benyújtott LMP-s határozati javaslatban.

Az LMP leállíttatná a giga vasúti beruházást. Az így felszabaduló költségvetési forrásokat (beleértve a kínai félnek visszafizetendő felszabaduló kamatokat) az új típusú koronavírus-járvány elleni védekezésre, a veszélyeztetett munkahelyek megmentésére, a munkanélküliek ellátására és az ökológiailag fenntarthatóbb, reziliens gazdaságot célzó beruházásokra fordíthatná a kormány - olvasható az ellenzéki javaslatban, amelyet feltételezhetően nem fog megszavazni a kormánypárti többségű parlament.

Két kikötős magyar tervek

Az LMP-s képviselők a benyújtott javaslatukban utalnak arra is, hogy a kormány tavaly 31 millió euróért kikötői partszakaszt vásárolt az olaszországi Triesztben, a partszakaszon pedig további 100 millió eurós beruházással logisztikai központot építenének. A külgazdasági és külügyminiszter szavai szerint erre azért van szükség, mert a görögországi Pireuszban kikötő kínai hajókból kisebb hajókon át a trieszti kikötőig jutnak el az áruk, így a magyar vállalkozásoknak minden lehetőség adott lesz. Ha ez így is lenne, a "magyar" kikötő megléte önmagában is feleslegessé tenné az 1000 milliárd forintos vasúti szállítási útvonalat a pireuszi kikötő irányába: vagyis a Budapest-Belgrád vasútprojektet - írták az ellenzéki képviselők. Erre az LMP-s felvetésre tavaly novemberben már reagált Szijjártó Péter külügyminiszter a parlamentben; a miniszter szerint a trieszti kikötő nem mérhető a pireuszi kikötőhöz, a nagyobb hajók az előbbit nem tudják használni. A kormány megpróbál bekapcsolódni a Nyugat és Kelet közötti áruszállításért folyó versenybe, ezért kell a vasútvonal, hogy felénk jöjjenek a kínai áruk Nyugatra. A külügyminiszter szerint mindkét kikötői útvonalra szükség van - idézte novemberben a minisztert a hvg.hu.

Volner: nem ingyen jön a kínai segítség

A Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslatról szerdán tárgyaltak az országgyűlési képviselők a parlamentben. Volner János független képviselő az MTI tudósítása szerint politikai hibának nevezte, hogy a törvényjavaslatot most - a rendkívüli jogrend, veszélyhelyzet ideje alatt - hozta be a kormány az Országgyűlés elé. Felhívta a figyelmet arra: a most érkező (járványellenes - a szerk.) kínai segítség nem ingyen, hanem pénzért jön, jelentős felárral. Kína semmit sem ad ingyen, lehet, hogy ezt éppen ezzel a vasútszerződéssel fizetjük meg - jegyezte meg Volner, aki jelezte: nem támogatja a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházását, mert rendkívül sokba kerül és homályos a megtérülése.

LMP: mi lesz a kihasználtsággal?

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője azt kérte számon a kormányon, hogy kínai üzleti érdekekre hivatkozva akarja titkosítani az ügylet részleteit. Kérdéses, van-e garancia arra, hogy megfelelő lesz a vasútvonal kihasználtsága. Részletes költségvetést követelt a kormánytól, hogy kiderüljön mi kerül 5 milliárd forintba egy kilométer vasútvonal megépítésén. Azt is tudni akarja, pontosan milyen formában részesedik majd Magyarország a keleti irányból érkező áruszállításból. Az LMP nem vasút- és fejlesztésellenes, de ezt a beruházást a nemzeti érdekkel ellentétesnek, értelmetlennek tartja - idézte Keresztest az MTI.

Fidesz: a jövőt szolgálja a beruházás

Bányai Gábor fideszes képviselő szerint egy olyan projektről van szó, ami a jövőt szolgálja, ami a közlekedési piacot, a magyar szállítmányozást fel tudja emelni, a hasznot pedig minden magyar állampolgár számára megteremti.

Kormány: gyorsítani kell a fejlesztést!

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára az elhangzott felvetésekre felelve azt mondta az MTI szerint, hogy a kormány hisz a patrióta gazdaságpolitikában. Emellett arra is szükség van, hogy Magyarország a befektetési lehetőségek célpontjává tudjon válni, mert ennek a jelentősége a következő években még inkább fel fog értékelődni. Ezt a fejlesztést nem eltolni vagy befagyasztani kell, hanem éppen, hogy fel kell gyorsítani. Már most is kapacitáshiány van a szállítmányozás területén, és alapvetően ez lesz a legjobb és leggyorsabb szállítási mód - véli az államtitkár.