Új korszak kezdődik - A magyarok többsége fizet az orvosnak

Folyamatosan zajlik a betegforgalom átcsatornázódása a magán-egészségügyi rendszerbe: míg 2012-ben csupán a lakosság 37 százaléka, idén már 57 százalék vett igénybe valamilyen magánorvosi szolgáltatást – derül ki az UNION Biztosító friss felméréséből. Míg öt éve 33 ezer, három éve pedig 41 ezer, addig idén már átlagosan 57 ezer forintot fizettek az érintettek egy év alatt különféle szakorvosi rendelőkben. A megkérdezettek 28 százaléka nyitott arra, hogy a magánorvosi alapszolgáltatásokat piaci egészségbiztosításon keresztül vegye igénybe, és ezért átlagosan havi 5-6 ezer forintot fizetne szívesen.
Napi.hu, 2017. december 22. péntek, 08:00

A tanulmány szerint a lakosság elsősorban a magyar állami egészségügyi rendszer hiányosságai miatt fordul a magánszolgáltatók felé. Az egészségügy általános helyzetéről a közmegítélés a 2014-es felmérés óta tovább romlott: az osztályzatoknak már akkor is alacsony szintű 2,26-os átlaga idén 1,76-ra esett. Ezzel párhuzamosan 2014 óta jelentősen, 50-ról 65 százalékra emelkedett azok aránya, akik félelemmel gondolnak arra, mi történik velük, ha orvoshoz kell fordulniuk egy potenciális jövőbeli betegséggel.

Hosszabbodnak a várólisták

A szakorvosi ellátásoknál a legnagyobb problémát a betegek számára a hosszú várakozási idő jelenti. A kiválasztott rendelésre átlagosan 35 napot kellett várnia a válaszadóknak, (ez 2014-ben 32 nap volt), az előzetes bejelentkezés ellenére pedig a rendelőben is átlagosan közel egy órát kell várakozni. Az adatok szerint a várakozók 14 százalékának több mint 2 hónapot kellett várnia a szakorvosi vizsgálatra, 23 százaléknak pedig 1-2 hónapot. 27 százaléknyian 3-4 hetet vártak, 36 százaléknyian ugyanakkor 1-2 héten belül eljutottak a vizsgálatra - derül ki az UNION Biztosító felméréséből, amelyet öt év alatt immár harmadik alkalommal készítettek el 2017 őszén, 1300 fős, a 25-55 év közötti korosztályt célzó mintán.

A második problémás szempont a szakorvosi rendelők felszereltsége és megfelelő komfortja, itt a megkérdezettek több mint kétharmada észlelt kisebb-nagyobb hiányosságokat. A páciensek mintegy fele kritikus az ellátás szakmai színvonalával, és romlott a megítélés a szakdolgozóknak a betegekhez való hozzáállása tekintetében is.

E körülmények nyomán érthető, hogy lényegében minden vizsgált társadalmi-demográfiai csoportban egyre nagyobb teret nyernek a magánorvosi szolgáltatások: idén már 57 százaléknyian jelezték, hogy igénybe vettek valamilyen magánorvosi szolgáltatást. Azok aránya pedig, akik úgy nyilatkoztak, hogy csakis a magán-egészségügyi intézményrendszert használják, három év alatt ötről nyolc százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan három év alatt csaknem 40 százalékkal, 41 ezerről 57 ezer forintra emelkedett az orvosi ellátásra kifizetett átlagos összeg is.

Teret hódítanak az egészségbiztosítások

A magán-egészségügyi szolgáltatások mainál is szélesebb körű igénybe vételének egyértelműen az anyagiak jelentenek gátat: azok körében, akik továbbra is az állami rendszer mellett maradnak, 84 százaléknyian a magánorvosi díjak szintjével indokolják döntésüket. Emellett 29 százalékuk nem is igazán ismer magánorvosi rendelőt, amelyet problémájával felkeresne.

Mindkét probléma megoldására megfelelő eszköz lehet a magán-egészségbiztosítás, amely az elmúlt években komoly térhódításba kezdett Magyarországon is: míg az öt évvel ezelőtt végzett felmérés során csupán 7 százaléknyian jelezték, hogy van ilyen biztosításuk, idén ez az arány már 15 százalékra nőtt. A fejlődésnek további jelentős potenciálja van, mivel egy, a felmérés során bemutatott alapszintű egészségbiztosítási konstrukció iránt (amely többek között várakozási idő nélkül nyújt járóbeteg-ellátást, diagnosztikai és laborvizsgálatokat valamint kisebb műtéteket betegút-szervezéssel és tanácsadással) a megkérdezettek 28 százaléka mutatott érdeklődést, és átlagosan 5-6 ezer forintos havidíjat hajlandó is volna fizetni érte.

A cafeteriának is fontos eleme lett

A felmérés során válaszolók 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a béren kívüli juttatásai között egészségbiztosítás is szerepel. Ezzel az egészségbiztosítások a cafeteriarendszer juttatásai között a középmezőnyben helyezkednek el. Nagy a munkáltatók felelőssége is abban, hogy a következő évre összeállított cafeteria-rendszerükben szerepeltetik-e ezt a juttatást is.

Az egészségbiztosítások területén komoly szerep hárul a munkáltatókra, a meglévő szerződések túlnyomó részét ugyanis munkahelyi juttatásként kötik - mondta Bóna Katalin, az UNION Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint itt is jelentős lehetőség van még a további fejlődésre, mert bár 2012 óta a munkáltató által kötött magán-egészségbiztosítások díja adó- és járulékmentes, ennek ellenére még mindig csak az alkalmazottak nyolcada kap ilyen juttatást. A felmérés szerint azonban a munkavállalók 59 százaléka tartja fontosnak, hogy munkáltatója magasabb színvonalú ellátást nyújtó egészségbiztosítást kössön számára.

Címlapkép forrása: Pixabay.

Az írás az UNION Biztosító Zrt. támogatásával készült.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rotaryfun, 2017.12.22 20:03

@StoneHeart: Nem akarom bántani őket de annak idején (90 es évek ) sem azért jöttek mert akkora magyar öntudatuk volt. Azért jöttek mert bele ülhettek a készbe, mindenki sajnálta támogatta őket "szegény határon túliak" aztán a legnagyobb trógerok és tolvajok a cégnél mind közülük kerültek ki. Volt akiért ki kellett járnom cégautóval a cég által bérelt lakásba mert még 9 re sem ért be dolgozni 6 helyett pedig ugyanazt csinálta mint én, de ők megtehették ezt is. Utáltam őket mert románul beszéltek maguk közt, románul szóltak egymáshoz és ha román magyar meccs volt akkor sem őszinte volt a drukkolásuk. Ugyanolyan bandákba voltak tömörülve mint bármely más idetelepült külföldi egymásnak adták a drótot kitől hogyan mit érdemes lehet kell kérni venni szerezni stb. Tisztelet annak a néhány valóban tisztességesnek aki nem visszaél a helyzetével de a többség sokáig elszigetelte magát az itt született magyaroktól és van aki ezt még most sem adta fel. Persze az idő teltével vagy tovább álltak vagy halálra itták magukat, a többi pedig megpróbált több kevesebb sikerrel "magyar" lenni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rotaryfun, 2017.12.22 19:45

@zana: nálam már akkor elkapálta a narancsbanda magát amikor elvették és ellopták a manyupot. Vagyunk vagy 50-60 ezren akiknek még +van. Pedig mi akkor azon az áron tartottuk meg hogy semmit nem kapunk csak hát van a jog és van orbánisztán. Egyenlőre még talán a jog az erősebb.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

StoneHeart, 2017.12.22 19:13

@terabit: Dehogynem. Attól mert nem fizet még ellátják őket. Az ilyen meg fizethet, ha elmegy a dokihoz akkor gyere vissza holnap mert a határontúli nem tudni mikor ér át a határon. Itt tartunk. Jó páran ukrán kapott már Magyarországon szervet fél, egy éven belül.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zana, 2017.12.22 19:07

@rotaryfun:
A megoldás: Nincs az Orbán féle kettős állampolgárság, ez a népszavazás is elbukott, nem is merték megszavaztatni újból.
Orbán bukása után ha csak a románok nem lépnek addig, fontos elvégzendő feladat. Nem akarom a határon túliakat eltartani, van országuk és mindenféle állampolgársági joguk.
Éppen azt az állampolgárságukat húzzák elő amelyik éppen kedvezőbb nekik. Ez nagy előny velünk szemben akiknek az adójából Orbán jótékonykodik.
Meddig tűrjük?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rotaryfun, 2017.12.22 18:52

@terabit: Lófaszt ! orbán még nyugdíjat is ad nekik melléje b+ !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html