Újabb adókedvezményről dönthet a kormány - sokan fognak örülni

Teljesen átalakítaná az NGM a startupok finanszírozását jövőre: a tervek szerint jön az adókedvezmény, de meghatároznák a startup pontos fogalmát is. A befektetőket meglepték a tervek.
Dzindzisz Sztefan, 2016. október 19. szerda, 07:12
Fotó: Reuters

Régóta várt álom válhat valóra jövőre a magyar startup világban. Nemrég jelentette be ugyanis Izer Norbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára, hogy adókedvezménnyel segítenék startupokba fektető vállalkozásokat.

Bár sok részletet még nem tudni - hiába érdeklődtünk az NGM-nél, többet nem árultak el, ha válaszolnak, frissítjük a cikket -, az bizonyos, hogy az egyelőre csak elképzelésként létező tervek szerint a magyar startup cégekbe fektetők a befektetési érték 25 százalékát kapnák vissza társasági adókedvezményként. Ezt a befektetés évében és az azt követő három évben lehetne egyenlő részben igénybe venni, évente húszmillió forintig. Ezzel a szaktárca számításai szerint évi 10-15 milliárd forint maradna a befektető cégeknél és 40-60 milliárd forintnyi friss tőkéhez juthatnának startupok.

Ha már startup: a kormány meghatározná ennek pontos fogalmát is, nem mellesleg pedig "korai fázisú vállalkozásnak" hívnák őket a jövőben. Az elképzelések szerint azon cégek tartoznának ebbe a kategóriába, akik amelyek legfeljebb három éve működnek, árbevételük 100 millió forintnál kevesebb, és 20-nál kevesebb embert foglalkoztatnak. Kikötés lenne az is, hogy ne legyenek tulajdonosok más társaságban.

Nem egyeztettek nagyon senkivel

A tervezet kialakításában a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) nem vett részt - közölte a Napi.hu érdeklődésére Zsembery Levente, a szervezet vezetője. Mint mondta, hozzá korábban eljutott egy üzleti angyalok támogatásáról szóló, adókedvezményekről szóló dokumentum, arról véleményt is mondhatott, de nem hivatalosan, mint HVCA. "Arról, hogy az eddig ismertetett és az általam látott anyag viszonya mi egymáshoz, sajnos nem tudok" - emelte ki Zsembery.

Ugyancsak meglepetésének adott hangot Oszkó Péter, az OXO Labs tulajdonosa és vezetője, aki nem tudott arról, hogy történt volna bármilyen egyeztetés, így olyan fórumról se hallott, ahol egyáltalán a véleményeket el lehetett volna mondani. A volt pénzügyminiszter sajnálatát fejezte ki emiatt, hiszen, bár a jobbító szándék támogatandó, ám "ha rossz szabályozás alakul ki és az nem segít, vagy nagy számú visszaélésre ad alkalmat, akkor az végső soron rosszat is tehet a szektornak és le is járathat fontos ügyeket".

Sarki zöldségesből befektető?

Az adókedvezmény mértékével kapcsolatban Zsembery elsősorban azt emelte ki, hogy "nem tud feltétlenül egyetérteni" azzal, hogy mindenki, aki startupba fektet, visszakapja az adó 25 százalékát. Éppen ezért szerencsésebbnek tartana egy olyan rendszert, ahol az a befektető, aki végül nyereséggel száll ki a befektetésből, nem kap adókedvezményt. Viszont az, aki bukta a befektetése egy részét, maximum a befektetett összeg 25 százalékának erejéig leírhatná az adójából azt. A lényeg tehát az lenne, hogy a veszteséget minimalizáljuk, ne a realizált nyereséget emeljük adóforintokból még magasabbra - adott egy jó tanácsot a jogalkotóknak Zsembery.

A sajtóban megjelent koncepcióból úgy tűnik, mintha a jogalkotó boldog boldogtalant startup befektetésekre szeretne bíztatni - kommentált Oszkó, aki szerint, ha valamiből, akkor ebből jó nagy veszteségek is keletkezhetnek. Szerinte manapság a startupokba történő befektetés is bekerült a közbeszédben abba a kategóriába, mint a foci, amihez mindenki ért. "Holott ez is egy külön szakma, ahol komoly felkészültséggel lehet csak a szükségszerűen magas kockázatokat vállalni és a magas kockázatú befektetésekből érdemi eredményeket elérni" - vélte az OXO Labs vezetője, aki szerint, ha jövő évtől a kedvezmények reményében a sarki zöldséges is startup befektető lesz, az jócskán megtizedelheti a sarki zöldségesek sorait.

Éppen ezért mondja azt Oszkó, hogy ha kedvezmény jár egy startup befektetés után, de nem jár ugyanilyen kedvezmény arra, ha valaki startup befektetésekkel foglalkozó tőkealapba, befektetési társaságba vagy más hasonló szervezetbe fekteti az erre használható pénzét, az azt fogja jelenteni, hogy a valós, hozzáértő befektetéseket folytató intézményektől a szerencsevadászok világába vándorol a tőke. "Ez egész biztos nem kívánatos" - emelte ki a szakember, aki szerint ha a tervezet az intézményesült befektetési formákat támogatná, az egyszerre jelentene megoldást arra, hogy az adókedvezménnyel ne lehessen könnyen visszaélni (hiszen tőkealapot vagy befektetési társaságot nem lehet úgy imitálni, mint egy üres induló céget) és arra is, hogy a startup befektetések világában ne alakuljon ki olyan őrült kockázatvállalási hajlandóság, amit szinte biztosan "egy fejreállás követhet".

Mindenkiből startup lesz?

Oszkó szerint problémás lehet, ha "korai fázisú vállalkozásként" határozzák meg a startupokat. Az ok egyszerű: ilyen üres, múlt nélküli céget nem nehéz létrehozni, így ha utánuk automatikus adókedvezmény járna, akkor nem lepődne meg, ha "statisztikai értelemben valóban tömeges startup alapítási hullám indulna el a jövőben". Persze a fő kérdés ekkor az lenne, hogy ebből mennyi a valóban működő cég. Éppen ezért mondja azt, hogy "ami működhet a német vagy angol piacon, annak a jogi formuláit sokszor nem elégséges tükörfordítással átvenni a hazai szabályozásba, mert itthon egy jó szándékú kedvezmény is könnyen visszaélésszerű praktikák áldozatává válhat". Azt ugyanakkor az OXO Labs vezetője is elismerte, hogy nehéz egy korai fázisú, de ténylegesen működő és nagy növekedést tervező cég paramétereit jogalkotói oldalról ennél pontosabban meghatározni.

Egyetértett vele Zsembery is, aki éppen ezért állítja: ő maga jobban szeret kkv-król beszélni. "De bízzunk benne, hogy ahogyan más országokban, idehaza is sikerül egy jó definíciót találni a preferált vállalkozások meghatározására. A külföldi analógiák és a tapasztalatok nyilván útmutatóul szolgálhatnak" - mondta a HVCA vezetője.

Az eddig megjelent tervezetből Zsembery problémásnak nevezte azt, hogy korlátoznák a más társaságban meglévő tulajdoni hányadot. Erre mondott egy példát is: "Amennyiben nyitok egy német leányvállalatot az ottani értékesítésre, vagy egy amerikai céget, mert a Google Playben akkor tudom árulni az applikációmat, akkor a befektetőm már nem jogosult az adókedvezményre? Olyan mintha azt mondanám, hogy akkor már más kockázati kategóriába tartozik a befektetés." Zsembery szerint az sem világos, mi történik, ha valaki mondjuk a második évben nyit egy leányvállalatot. Akkor az első évi adókedvezmény is visszafizetendő? Éppen ezért mondja azt, hogy ez a megkötés több problémát vet fel, mint amit megold, "márpedig egy ilyen rendszer első és legfontosabb követelménye, hogy kevés szabállyal, könnyen áttekinthetően működjön".

Zsembery megjegyezte azt is, hogy nagyon nehéz olyan rendszert építeni, ami eleve biztosan kizár minden jövőbeli trükközést, ha nem éppen lehetetlen. Erre ugyanakkor törekedni kell, ám arra is oda kell figyelni, hogy ha túl kemény és szűk szabályokat húz a szabályozó, akkor végeredményben senki sem fogja érteni, átlátni és használni, így végeredményben a program hatástalan marad.

Hogy végül miként döntenek az NGM-ben, az hamarosan kiderül...

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

atombandi, 2016.10.19 15:03

@isabella:
azert ugye tudod, hogy nem a kisemberek megmentese volt a csehek celja, hanem a jegybanki vesztesegek csokkentese? el nem birom kepzelni, hogy milyen szemuvegen keresztul latod a vilagot...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2016.10.19 15:02

@isabella:
kemeny gazdasagi erveid vannak. gondolokni kell nemcsak a befektetes elott, hanem a hitelfelvetel elott is. legalabbis praktikus, ha az ember nem szereti a hid alatti klimatikus viszonyokat...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

isabella, 2016.10.19 12:10

Az a jó, ha a magyar lakosság is nem csak forintban tartja a pénzét. Én egyébként a csehekkel értek egyet, hogy rögzítettek egy árfolyamszintet, ami alá nem mehet az euro. Ott törődnek a cseh emberekkel is, hogy ne kelljen rettegniük az állandó árfolyamváltozásoktól, ezért sokkal bátrabban befektethetnek!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

isabella, 2016.10.19 12:07

Menjen fel a paritásig az euro és a dollár, én ezt kívánom!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

isabella, 2016.10.19 12:06

Egyébként Magyarország most kap egy csomó pénzt euróban az EU-tól, amit forintra átvált. Akkor miért jó, ha kevesebb forintot kap érte?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html