Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Kolláth szerint a szellemiségében indokolt és érthető lenne a kormányzati kezdeményezés, ám a végül megszavazott alaptörvény-módosítás megfogalmazása nem alkalmas a cél elérésére. Az unió lényegét alkotó alapelveket és szabadságokat nem lehet tagállami sarkalatos törvénnyel vagy alkotmányozással felülírni − véli Kolláth. Az EU normái − az áru, a szolgáltatás, a tőke és a személy szabad áramlása, s a letelepedés szabadsága − ellenében nem képezhetők diszkriminatív különbségek a magyar és egy másik uniós polgár jogai tekintetében. Tilosak a protekcionista korlátok, valójában csupán egységes normatív − szakmai, végzettségbeli − feltételek és garanciák írhatók elő a földtulajdonra nézve − mondja Kolláth. Az unió általunk is önként vállalt, kötelező jogát hazai kizárás nem ronthatja le. Szintén sarkalatos törvénybe foglalnák az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a mezőgazdasági üzemre vonatkozó szabályokat is. A kül- és belföldi magán-, illetve jogi személyek földszerzésének korlátait tartalmazó földtörvény tervezetét már tárgyalja a parlament, utóbbiak azonban még hivatalos koncepció szinten sem ismertek a nyilvánosság előtt.

Nincsenek összhangban az Alaptörvény P) cikke első bekezdésének védelemmel kapcsolatos normái az alaptörvény tulajdonvédelemmel, valamint a közérdekből elrendelhető kisajátítással és kártalanítással kapcsolatos rendelkezéseivel sem − mondja az alkotmányjogász. Nem tiszta, hogy az állam és a polgárok számára előírt védelmi kötelezettség hogyan jön összhangba a kiemelt beruházások megvalósítása, felgyorsítása érdekében az elmúlt évben igencsak fellazított hatósági engedélyezéssel kapcsolatos szabályozással. Kérdéses, hogy mi a valóban garantált kivételesség és igazolt közérdek, de az is, hogy kinek az érdeke, és hogyan, milyen jogi biztosítékok mellett írja felül másét. Ahogyan az is, hogy az állam miként teljesíti egyik vagy másik, illetőleg komplex alkotmányos intézményvédelmi kötelezettségét, amikor mind gyakrabban a természet- és a környezetvédelmi szakhatóságok beruházási engedélyezéssel, bővítéssel kapcsolatos mozgásterét szűkítő jogszabályokat és költségvetési döntéseket hoz.