A Magyar Közlönyben három jogszabály jelent meg a tranzakcióval kapcsolatban. Az első egy kormányrendelet, amely - a földgázszállítási rendszer folyamatos, hatékony és biztonságos működtetése érdekében - közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősíti azt, hogy az FGSZ megvásárolja az MGT-t. (Vagyis a Gazdasági Versenyhivatal nem emelhet kifogást ellene.)

A rendeletet két határozat követi. Az elsőben a kormány visszavonja a Magyar Gáz Tranzit Zrt.  üzletágának és állami tulajdonú részesedésének értékesítéséről szóló 2017 decemberi határozatát (erre még visszatérünk).

Kapcsolódó

A második határozat a vételárat 38 milliárd forintban határozza meg, de a vevő előtörlesztése miatt a tényleges vételár csak 7 milliárd 316 millió forint lesz. Ebből pedig előtörleszteni kell az MGT valamennyi hitelét.

A vevőnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az MGT-től átvett munkavállalók munkaviszonyát az átvételtől számított egyéves időtartam alatt rendes felmondással nem szünteti meg. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. pedig az állam nevében 1 milliárd forintos megtérítést vállal a vevő felé, ha az üzletág átruházásától számított öt éven belül a "Szada kompresszorállomás bővítése" tárgyú beruházás megvalósítása nem kezdődik meg. Az MNV még egy 100 milliós kötelezettséget is vállal a vevő felé az üzletág átruházási megállapodásból eredő, kártérítési, illetve egyéb fizetési kötelezettségek teljesítésére.

Végül a kormány úgy rendelkezett, hogy "az MGT Zrt. által működtetett vezeték alapvető eszközeire hároméves időtartamra kerüljön sor vételi jog kikötésére olyan módon, hogy a vételi jog gyakorlása esetén a vételár a vételi jogot gyakorló és a vevő által közösen kijelölt független értékbecslő által nemzetközileg elismert módszer szerint meghatározott piaci értéken kerüljön kikötésre." A kormány egyúttal felhívta az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a tranzakció megvalósulása esetén a vételi jog gyakorlása érdekében - szükség szerint a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal elnökének felkérésével, illetve a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter bevonásával - kezdeményezze a kormány döntését. Vagyis a kormány dönt majd arról, hogy ki veheti meg a tranzit gázvezetéket.

Szóba került már a most visszavont 2017-es kormányhatározat. Ennek a lényege megegyezik a mostanival, vagyis a vevő ugyanaz, viszont a vételár csak 34 milliárd forint. Szerepel benne az egyéves továbbfoglalkoztatás és a vételi jog is.