A Quaestor-károsultak ügyvédje reméli, hogy az Alkotmánybíróság nekik adva igazat hatályon kívül helyezi a a tavaly újjáalkotott kárrendezési törvényt - írja a Magyar Nemzet. A jogszabály álláspontjuk szerint a kárt szenvedettek nagyobb részét, 22-25 ezer embert sújt azzal, hogy jelentősen csökkenti a nekik járó összeget.

Az Alkotmánybíróság pozitív döntése megnyitná az utat az előtt, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljanak panaszaikkal. A jelenlegi szabályozás különbséget tesz például aszerint egy-egy befektetőknek 2008 előtt vagy után keletkezett-e a hozama - az utóbbit le kell vonni a kártérítés összegéből. A taláros testület legkorábban szerdán hozhatja nyilvánosságra  döntését.

Lenne pénz?

Akik kaptak már kártérítést, azoknak le kell mondaniuk az a fölötti veszteségükről. A Befektetővédelmi Alap által a fejenként 6 millió forint alatti kárra kifizetett 88 milliárd forinton felül eddig csak 36,1 milliárdot juttatott a Kárrendezési Alap a befektetőknek, miközben a zár alá helyezett Quaestor-vagyont 44,5 milliárd forintra becsülik.

A pénzügyi cég bedőlésével keletkezett teljes kárt 210 milliárd forintra teszik, amelyből a 4-es metró majdnem felét ki lehetne fizetni. A károsultak ugyanakkor úgy vélik, hogy a budapesti olimpia helyszínéül kijelölt Duna City beruházás, ami a Quaestor kezében volt, egyedül többet ér ennél az összegnél, azaz lenne pénz a káruk megtérítésére.

Az a nyolcmilliárdos vagyon, amellyel a becslések szerint a Kárrendezési Alap pluszban van, a költségvetésbe kerülhet, nem beszélve arról mekkorát kaszálhat az állam az olimpiai telkeken, ha Budapest kapja a 2024-es játékok rendezési jogát. A károsultak összességében azt gyanítják, hogy a Quaestor-törvény célja, hogy az állam jól járjon a károsultak rovására.