Ukrajna lehet a kulcs a magyar beruházók sikerében

Nem szab gátat a magyar-ukrán gazdasági kapcsolatnak a két ország közötti politikai konfliktus, legalábbis a kkv-k együttműködésének szintjén. Eddig ráadásul nem merítették ki az üzleti kapcsolatokban rejlő potenciálokat. A magyar beruházók számára ráadásul keleti szomszédunk lehet a közvetítő kapocs a posztszovjet térség államai felé.
Szabó Dániel, 2019. február 27. szerda, 17:23
Fotó: Getty Images

Ukrajnában 2015 óta háború van, még ha az mostanra alacsony intenzitásúvá nyugodott. Az ország gazdaságát ettől még szervesen meghatározza a konfliktus: tömeges elvándorlást váltott ki, milliók az országot hagyják el, mások az állam területén belül kényszerültek költözésre. A kelet-ukrajnai területeken sok helyen élhetetlenné váltak a körülmények, mert megszűntek a köz- és közműszolgáltatások.

Az ENSZ 2017-es becslése szerint 5,9 millió ukrán vendégmunkás dolgozott Európában, ám ez a szám vélhetően kisebb a valóságosnál. Erre utal, hogy gyorsan nőnek a külföldön dolgozó ukránok hazautalásai: 2018-ben 35 százalékkal 16,5 milliárd dollárra ugrottak, ami jóval több mint az ország GDP-jének 10 százaléka.

Viszont a 42 millió lakosú országban ettől még nem állt meg a gazdasági élet. Bár pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, de a becslések szerint 2018-ban 3,3 százalék lehetett az éves GDP-növekedés, vagyis még mindig ütemesnek mondható, hiába szűkítik az állami fiskális mozgásteret az IMF-től és az EU-tól felvett hitelek.

A befektetések - bár sok helyen találkoznak nehézségekkel a vállalatok, kisebb cégek - ettől még folyamatosak. Egyelőre viszont Magyarország kimaradt az üzletelésből, de ez hamarosan megváltozhat: tavaly novemberben Siófokon átadták a magyarországi tiszteletbeli ukrán konzul, Horváth Zoltán irodáját.

Az ukrán gyökerekkel rendelkező üzletember pedig megalapította az East-West Mentor Consulting Group nevű cégét is, amely a két ország befektetői között közvetít, valamint segíti őket eligazodni az eltérő jogi szabályozások között. Arról, hogy Horváth Zoltán miként látja a gazdasági együttműködés lehetőségeit, valamint hogy hogyan fest Ukrajna öt évvel a Majdan győzelme és a Krím elcsatolása után Ackermann Sándorral, a Külügyi és Külgazdasági Intézet posztszovjet térségekre szakosodott szakértőjével közösen tartott háttérbeszélgetésen számolt be.

Ukrajna megpecsételt sorsa

"Az 1991-ig tartó szovjet uralom gazdaságilag eleve predesztinálta Ukrajna sorsát. Csak megnehezítette a helyzetet a 2004-es narancsos forradalom, a 2008-as gazdasági válság, majd a 2013-2014 Majdan és az ukrajnai válság" - ismertette az ország gazdaságát az elmúlt időszakban leginkább meghatározó állomásokat Ackermann. Az eddig 11 ezer halálos áldozatot követelő fegyveres konfliktus még tart az országban, hiába csendesedett le, a teljes megnyugvás még nem várható a közeli jövőben.

A harcok erősen terhelik az ukrán állam gazdaságát: Petro Porosenko elnök még 2015-ben mondta azt, hogy naponta 8 millió dollárba kerül a háború, azóta pedig nem történt olyasmi, ami alapján azt lehetne gondolni, hogy ez az összeg érdemben csökkent volna.

Az ország keleti területén fel-fellángoló konfliktus amellett, hogy morálisan egy borzalmasan letaglózó eseménysorozat az országban, komoly pénzügyi érvágás is. Donbassz térsége már a szovjet időkben is fontos ipari terület volt, hatalmas kárt okoz az államnak, hogy elveszítette a felügyeletet a régióban - tette hozzá Ackermann, aki a problémák között említette a 6-7 milliósra becsült belső és külső elvándorlást is.

A márciusi elnökválasztások kapcsán a szakember arról beszélt, hogy várhatóan nem történik fordulat Ukrajnában: euroatlanti elköteleződésű kormány marad március után is Kijevben.

Az élet megy tovább

"Mindig sajnáltam, hogy a kilencvenes évekbeli itthoni gazdasági folyamatokba nem csatlakozhattam be, mert még gyerek voltam. Mindig úgy gondoltam erre az időszakra, mint amelyikben jó üzleteket tudtam volna kötni. Most viszont Ukrajnában hasonlítanak a körülmények ahhoz a korszakhoz, jelenleg ott meg lehet találni a feltételeket, lehetőségeket" - ismertette befektetői szempontból az ország opcióit Horvát Zoltán magyarországi ukrán tiszteletbeli konzul.

Ő úgy látja, hogy a leginkább a kis- és középvállalkozói réteg találhat erős partnereket Ukrajnában. A magyar üzletember-diplomata tapasztalatai alapján mindkét oldalon van erre nyitottság, mind a termék-, mind a szolgáltatásexport és -import területén.

A kiaknázatlan lehetőségek abban is látszanak, hogy bár a két ország szomszédos egymással, Ukrajna legfontosabb európai gazdasági partnere mégis Hollandia, Olaszország, Németország és Lengyelország. Jelenleg az ukrán-magyar forgalom aránya egyik oldalról sem több 2-3 százaléknál.

A közel egy éve megalapított East-West Mentor Consulting Group tanácsadó cég eddigi eredményei alapján Horváth Zoltán úgy látja, hogy míg Ukrajnából inkább konkrét építőipari beruházások érkeztek Magyarországra, addig kifelé jellemzően az élelmiszer- és műszaki kereskedelemben sikerült eredményeket elérni. Viszont szerinte több olyan szolgáltató cég is van, amely szeretné megvetni a lábát a szomszédban, de ez bonyolultabb, mint a termékek kiszállítása, több időt és energiát kell beleölni, hogy az eredmények látszódjanak.

Fontos a közvetítés a felek között, mert bár a két ország történelmében sok a hasonlóság és a közös pont, az üzleti kultúrában aprónak látszó, de annál jelentősebb eltérések vannak. "A magyar befektetők nehezen fogadják el, hogy miért kell olyan sokat beszélni egy üzletről, mint amennyire bőven szeretik ezt megtárgyalni az ukránok. Fordítva pedig azt szokják meg nehezen, hogy Magyarországon gyorsan a lényegre kell térni" - ismertetett egy ilyen tényezőt Horváth Zoltán, aki közvetítő cégével ennél nehezebb helyzetekben is próbál útba igazítást adni: például a jogszabályi kereteket ismerteti meg az azokra nyitott vállalkozókkal.

Tiszteletbeli konzulként politikai kérdésekben nem kívánt állást foglalni, így nem nyilatkozott a nyelvtörvény és Ukrajna NATO-csatlakozása kapcsán kibontakozott konfliktusról a két ország között. Összesen annyit mondott, hogy a kis- és középvállalkozói szinten nem okoz ez fennakadásokat, az üzletkötéseknek pedig ettől nem kell megállniuk.

Ukrajnán át vezet az út keletre

De a Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara tagjaként sem nem véletlenül nevezte el East-Westnek (kelet-nyugatnak) a kapcsolatlétesítést segítő társaságot: Ukrajna ugyanis amellett, hogy az euroatlanti térség és geopolitikai mező felé nyit, a posztszovjet térségben is megvetette a lábát, erősítette kapcsolatait. "E folyosókra a keletebbre lévő egykori szovjet tagállamokhoz a magyar vállalkozók nehezen találhatnák oda, viszont az ukrán partnerek segítségével izgalmas lehetőségek várnak rájuk" - fogalmazott a tiszteletbeli konzul.

"Kijevben létrehoztunk egy partnerirodát, amely az ottani befektetőkkel létesít kapcsolatot, és náluk intenzív az érdeklődés a magyar lehetőségek felé" - mondta a Napi.hu kérdésére Horváth, hogy mekkora a mozgolódás a beruházásoknál. viszont egyelőre nem hirdették a céget, de így is több partnerrel dolgoznak már együtt, de konkrét számokról nem kívánt beszélni.

Nem a munkaerőkölcsönzés a legjobb a két országnak

Lapunk kérdésére, hogy miként látja az ukrajnai munkaerő kiáramlását - amely Magyarországot is érinti, sőt az állam támogatja is - személyes véleményként azt mondta, hogy a jelenlegi kölcsönzői rendszert nem tartja célravezetőnek. Úgy véli, hogy az emberek elvonása érthetően árt Ukrajnának, de itthon sem hozza a várt hatékonyságot. (Sőt, ahogy azt riportunkban bemutattuk, a jelenlegi rendszer sok konfliktust is szül.)

Horváth azt vallja, hogy érdemesebb ukrajnai partnereket keresni, majd magyarországi leányvállalatokon keresztül foglalkoztatni az embereket. "Így az emberek hazatérnek Ukrajnába, miközben itt értéket teremtenek, ott pedig adóznak is, ami kölcsönösen megéri a feleknek" - vázolta fel saját nézeteit, amelyekre már példákat is látott. Építési vállalkozólént ő is tapasztalta azt, hogy milyen káros volt, amikor a magyar munkaerő vándorolt el a magasabb nyugat-európai bérek után. Fontosnak tartja emellett azt is, hogy nem feltétlenül órabért érdemes fizetni, hanem valamifajta teljesítménybérezést érdemes alkalmazni.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

europeer, 2019.02.28 10:41

A hazaáruló és népnyúzó fidesz-kdnp a saját állampolgárai ellen dolgoznak, láthatóan elhatározott szándékkal teszik tönkre a népet.
Most kihagyom az egészségügyet, satöbbit, csak a munkára helyezem a hangsúlyt.
A rendszerváltás után minden kormány arra gyúrt, hogy megszüntessék a munkahelyeket/cégeket és a megélhetés kiadásait növeljék. Úgynevezett világpiaci árakra tolták a rezsiköltségeket, és olyan bolthálózatokat engedtek be, amelyek drágábbak voltak itt mint nyugaton.
A megszűnt munkahelyek kényszervállalkozásokat szültek, amelyeket kicsináltak a sokféle és magas adókkal. Vagyis sem munkahelyek nem voltak, ahol alkalmazottként dolgozhattak volna, és vállalkozóként sem tudta megélni, mert kinyírták őket adókkal.
Ezután jöttek a multinak nevezett fegyenctelepek, rabszolgabéren tartott zombikat termelve.
Orbánnak volt pofája azzal kampányolni a cégeknél, hogy itt jól képzett olcsó munkaerő van.
Tehát a magyar politikus nyomta le a csóri melós bérét, és a nép helyett magára meg a betelepülő cégekre költött.
Amit ellopott a néptől, azt odaadta gazdag cégeknek, és azok még hatalmas adókedvezményt is kaptak.
A saját kényszervállalkozóit pedig az adókkal nyírta ki.
Amikor már többszörösen alátett a rohadék magyar politikus a népének, akkor jön az újabb népirtó húzása, hogy importálja az olcsóbb migráns munkaerőt.
Mert nem az van, hogy természetes egyéni vándorlás alapján jön a dolgozó, hanem a rohadék magyar qrmány kampányol kint és hozza vagonszámra az olcsó melóst a saját népe ellen.
Az a népirtó fidesz-kdnp párt, amelyik a néptől elvett milliárdokat hazugság plakátokra költi miszerint a migráncs nem veheti el a magyarok munkáját.
Nem a migráncs veszi el a magyarok munkáját, hanem a fidesz-kdnp qrmány.
A fidesz-kdnp qrmány megengedi a külföldi gazdag multiknak, hogy kirúgással és olcsó külföldi melósbehozatallal fenyegesse a magyar melóst.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html