Elfogadták Ukrajnában a magyarok által támadott nyelvtörvényt

Az ukrán parlament elfogadta csütörtökön a nyelvtörvényként emlegetett törvényjavaslatot, amely ellen a közelmúltban hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát - írja az MTI.
Szabó Dániel, 2019. április 25. csütörtök, 13:49
Fotó: Getty Images

Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslat elfogadásához legalább 226 képviselői szavazatra volt szükség, de ennél jóval többen, 278-an támogatták, köztük a Petro Porosenko leköszönő államfő mögött álló frakció 106 tagja is. Az előterjesztést az oroszbarát politikusokból álló Ellenzéki Blokk frakciójának minden tagja elutasította.

A parlament még tavaly októberben fogadta el első olvasatban a törvényjavaslatot, és február végén kezdett vitázni a törvény végleges változatáról. A jogszabályhoz több mint kétezer módosító indítványt nyújtottak be, így második olvasatban két hónapig tárgyalta törvényhozás.

A szavazás előtt a képviselőknek levetítettek egy filmet, amelyben írók, költők, színészek, tudósok, aktivisták és egyházi személyek - utóbbiak között Filaret, az új ukrán ortodox egyház tiszteletbeli pátriárkája, aki személyesen is jelen volt az ülésteremben - beszéltek arról, hogy milyen fontos számukra a törvény elfogadása.

Andrij Parubij házelnök megjegezte, hogy Petro Porosenko hivatalban lévő elnök ígéretet tett a törvény aláírására. A törvény elfogadását a képviselők állva tapsolva, "Dicsőség Ukrajnának, dicsőség a hősöknek!" üdvözléssel fogadták, és elénekelték a himnuszt.

A jogszabály a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást, bírságot, a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez.

A törvény hatálya az UNIAN ukrán hírügynökség felsorolása szerint kiterjed az állami vezetőkre és a képviselőkre, a bírákra és az ügyészekre, a jegybank alkalmazottaira, a katonatisztekre, a tanárokra, az államilag finanszírozott egészségügyi intézményekben dolgozó orvosokra.

A jogszabály kimondja, hogy Ukrajna minden állampolgára köteles beszélni az államnyelvet. Ezért nyelvtanfolyamokat indítanak a felnőtt lakosság részére.

A törvény létrehoz egy úgynevezett nemzeti államnyelvi szabványügyi bizottságot, amely egyebek mellett meghatározza, milyen színvonalú ukrán nyelvtudást követel meg a nyelvvizsga, amely ezentúl az ukrán állampolgárság megszerzéséhez szükséges lesz. A törvénynek az állampolgárság megszerzésével és az ahhoz szükséges nyelvvizsgával kapcsolatos része csak két év múlva lép életbe.

A jogszabály előírja, hogy a nyomtatott sajtótermékek példányszámának legalább fele ukrán nyelven jelenjen meg. Erre 13 havi türelmi idő van a törvényben. A törvény életbe lépése után két évvel a könyvkiadásban el kell érni az ukrán nyelvű kiadványoknak a legalább 50 százalékos kvótát. A hírportálok használhatnak más nyelveket, de az oldalaikat ezentúl kötelezően meg kell jelentetniük ukrán nyelvű fordításban is.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a minap úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a törvény tervezete elfogadhatatlan, mert felszámolná a kisebbségek valamennyi eddig élvezett nyelvi jogát.

A magyar kormány a tervezet megjelenése óta támadja a jogszabályt. Budapest erre hivatkozva blokkolja az EU illetve a NATO és Ukrajna közeledését.

HOZZÁSZÓLÁSOK