A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) ismét a napi sajtóból értesült a kormány reklámadóra vonatkozó újabb tervezetéről, annak ellenére, hogy a szakmai szervezetek és a kormány képviselői egyeztetési tárgyalásokat folytattak a múlt héten.

Az MLE továbbra is a leghatározottabban ellenzi reklámadó bevezetését és az újabb tervezet szerinti adófizetési kötelezettség kiterjesztésének szándékát. Már a korábbi tervezettel kapcsolatban is egységes álláspontot képviseltek az érintettek, és hangsúlyozták, hogy az iparág nyereség rátája nem haladja meg az évi 2-3 százalékot az új adó fajta kivetésével, illetve a beszedésének a tervezet szerinti ütemezésével gyakorlatilag teljesen eltűnik a szektorban esetleg még termelődő nyereség, ami termékek megszűnéséhez, a szektorban működő vállalkozások számának csökkenéséhez, további létszám leépítésekhez, a munkanélküliség és ezzel összefüggésben a szociális ellátásban a kiadások növekedéséhez, az adó és járulékbevételek csökkenéséhez vezet.

Nem lehetne kibújni a reklámadó alól

Egymilliárd forint felett mindenki fizet, akiknek van reklámbevétele. A kormányzat minden kiskaput igyekszik bezárni a médiavállalkozások előtt, hogy azok ne bújhassanak ki a majdani reklámadó megfizetése alól. A legújabb elképzelés szerint ugyanis a kormányzat a kapcsolt médiavállalkozásokra is kiterjesztené a reklámadó-fizetési kötelezettséget − legalábbis ez derül ki a lapunk birtokába jutott, de meg nem erősített tervezetből. Az indoklás szerint mindezt annak érdekében tenné meg a kormányzat, hogy a fizetendő adót az adóalanyok "szétdarabolásával" ne lehessen csökkenteni (részben vagy egészében megkerülni). A javaslat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényt "hívja segítségül". Ezek alapján állapítanák meg az ilyen vállalkozások adófizetését, s eszerint az "összeszámított" adóalap után kellene az adót kalkulálni.
Az adó mértéke a korábbi tervezethez képest nem változna, vagyis egymilliárd forintig nem kellene adót fizetni, egy- és ötmilliárd forint között a reklámbevétel egy százaléka lenne az adó, öt- és tízmilliárd forint között tíz, ezen felüli reklámbevétel után pedig húsz százalékot kellene fizetni. A kapcsolt vállalkozási adónál az egyes adóalanyok a kiszámított adót olyan arányban viselik, "amilyen arányt a saját adóköteles nettó árbevételük az összes nettó árbevételen belül képvisel." A korábbi változat szerint a cégek megtehették volna, hogy társaságukat számos kis cégre darabolják.
Újdonság továbbá, hogy részletesen nevesítik az adó alanyát, így például a médiatörvény szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltatóra vonatkozik a jogszabálytervezet. Fizetniük kéne azoknak is, akik nem tartoznak az előbbi körbe, de napi műsoridejüknek legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat adnak, s az legalább az ország felében elérhető. Az adó alanya továbbá a sajtótermékek kiadója, illetve a szabadtéri reklámhordozó (óriásplakát), sőt azokra a lakóközösségekre is "gondolt" a jogszabály, amelyek az ingatlanjaikon reklámokat helyeznek el, az ebből származó bevétel után is adózni kellene. Információink szerint az egyeztetések még nem fejeződtek be az érintettek között a tervezetről.

A drasztikus adó-, a szektorális különadó-, illetve járulék emelések a nemzetközi és hazai tapasztalatok szerint is visszafogják a fogyasztást, az értékesítést, növelik a munkanélküliséget és ezen hatások kumulálódnak az állami bevételek csökkenésében. A magyar médiapiac a fogyasztás és a reklámozás értékének csökkenésén keresztül évek óta az egyik legnagyobb vesztese a gazdaság stagnálásának, a fogyasztóknál és gazdálkodó egységeknél kialakult jövedelemkiesésnek.

A most megismert újabb változat azzal, hogy a kapcsolt vállalkozásokra is kiterjeszti az adófizetési kötelezettséget, forintosítható gazdasági és felmérhetetlen társadalmi károkat okoz, ellehetetlenítve a minőségi lappiacot.

A megismert tervezet több részében szakmailag elfogadhatatlan: pontatlanul definiálja az adó alapját, érvényesíthetetlen előírásokat fogalmaz meg egyes adóalanyokat illetően, nem érvényesíti az adót egyes jelentős, külföldi illetőségű internetes vállalkozásokkal szemben, nem teszi lehetővé a kettős adózás elkerülését például a bartermegállapodások esetében, nem biztosítja egyes, a bevétel megszerzéséhez szükséges költségek levonhatóságát és aránytalan adómértékeivel az Európai Unió egyes jogszabályaival ellentétes diszkriminatív megközelítést alkalmaz.

A tervezett adó kivetése a magyar médiaszektorban bizonyosan jelentős mértékű létszámleépítéseket fog eredményezni, lecsökkenti vagy megszünteti a médiaszereplők tartalomfejlesztésre fordítható forrásait.

Az információra épülő társadalom alapvető fontosságú építőköve a pontos információkat és színvonalas értéket létrehozni képes médiaszektor. Az anyagi erőforrások további elvonásokkal történő csökkentése mellett az iparág ezt a feladatát nem tudja betölteni, a társadalom plurális információhoz jutási lehetősége egyoldalúvá szűkül. A kivetendő reklámadó legújabb tervezete alapján, ráadásul pont a minőségi médiumok, szeriőz lapok fenntarthatósága kérdőjeleződik meg.

Fentiek mellett a Magyar Lapkiadók Egyesülete úgy látja, hogy komoly aggályok merülnek fel a tekintetben, hogy megfelel-ez az új adó az uniós normáknak.