A csődbe ment utazási iroda elveszítette az ingatlanait is

Egy utazási iroda biztosítással fedezte a vagyoni biztosítékot és a biztosító jelzálogjogot, valamint vételi jogot kötött ki az iroda két ingatlanára. Amikor az utazási iroda csődbe ment, a biztosító hazahozta az utasokat, kifizette az el nem szállított utasok díjait, majd élt a két ingatlanra a vételi jogával. Az iroda ezt nehezményezte, de a bíróságok a biztosítónak adtak igazat.
Németh Géza, 2021. február 6. szombat, 18:06
Fotó: Napi.hu

A Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset kiindulópontja az, hogy az utazási iroda az előírt vagyoni biztosítékot biztosítással kívánja megadni. Szerződést is köt egy biztosítóval, amely 12,9 millió forint biztosítási díjért vállalja egy évre a vagyoni biztosíték nyújtását, 1,3 milliárd forint erejéig.

A biztosítási szerződésben azonban kiköti, hogy 200 millió forint vagyoni biztosítékot kér az irodától. Ezt úgy kapja meg, hogy az iroda két ingatlanán lévő 400 ezer forintos jelzálog mellé bejegyezteti a saját, 200 milliós jelzálogjogát. Egyúttal a biztosító vételi jogot nyer a két ingatlanra, 50 millió forintért, amennyiben az iroda tartozna neki. A biztosító a vételárba beszámíthatta a biztosítási szerződésből származó igényét.

Fél év után az iroda csődbe ment. Az illetékes hivatal megvonta az engedélyét, majd a biztosító 52 millió forintért hazahozta az utasokat, illetve visszafizette az el nem utazottak által befizetett díjakat. Ezt követően élt a vételi jogával, azaz 50 millióért megvette a két ingatlant. Miután ezt nem fogadta el az iroda, beperelte a biztosítót.

Ezzel indokolt az elsfgokú bíróság

Az elsőfokú bíróság elutasította az iroda keresetét. Az indoklás szerint a biztosítási esemény bekövetkezésével megnyílt a biztosító kielégítés iránti joga az irodával szemben, és a biztosító csak ezt követően élt a vételi jogával. A biztosító választhatott, hogy melyik biztosítékát érvényesíti. Nem ütközik jogszabályba, hogy - miután a teljesítései meghaladták az 50 millió forintot - a két ingatlanra élt a vételi jogával.

Az elsőfokú bíróság szerint a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékaránytalanság a perbeli opciós szerződés tekintetében nehezen értelmezhető. Az iroda a biztosítékul adott ingatlanok értékét saját maga határozta meg, ráadásul azokat már korábban jelzálogjoggal megterhelte. A biztosítót 1,3 milliárd forintig helytállási kötelezettség terhelte, amelyhez viszonyítva a 200 millió forint önrész egyáltalán nem tekinthető aránytalannak. Nem lehetett előre tudni, milyen összegért kell majd a biztosítónak helytállni, ha biztosítási esemény következik be. Ennek a bizonytalansági tényezőnek a kockázatát mindketten vállalták, és ennek tudatában kötötték meg a szerződést.

Hiába mentek még tovább

Az iroda fellebbezett az ítélet ellen, de a másodfokú bíróság helyben hagyta a korábbi határozatot.

Ez a bírói fórum kifejtette, hogy a bírói gyakorlat általában érvényesnek fogadja el a biztosítéki célú opciós kikötést olyankor is, amikor a hitelező egyidejűleg jelzálogjogot is kiköt, ugyanis a tulajdonos a jelzálogjoggal terhelt ingatlant tovább megterhelheti a hitelező javára, azon a dolog és a vételár pontos megjelölésével vételi jogot engedhet.

Az iroda végül a Kúriától kért felülvizsgálatot, de ott is veszített.

HOZZÁSZÓLÁSOK