A legnagyobb változás talán az, hogy amíg a 2000-es évek elején még mindenki hitelt akart nyújtani és így nagyon erős árverseny alakult ki a bankok között, addig mára inkább a stabilitásra és a folyósított hitelek biztonságos kihelyezésére fektetik a hangsúlyt a pénzintézetek. Fontos különbség az is, hogy fokozatosan az állam is egyre nagyobb szerepet vállalt a céges hitelezésből, így például egyre olcsóbb refinanszírozási forrást biztosított, közvetlen kamat- és kezességvállalási díjtámogatást nyújtott, de a garanciaprogramjaival a banki kockázatvállalást is igyekezett csökkenteni. Ez utóbbi igen fontos lépés volt a bankok felé, hiszen így a hitel bedőlése esetén a banki veszteség bizonyos hányadát - jellemzően 80 százalékos mértékig - megtéríti az adott intézmény. Banki szempontból egyébként egy ilyen fedezet sokkal értékesebb egy ingatlanfedezetnél, hiszen sokkal hamarabb érvényesíthető, míg a lehetőség a vállalkozások számára a tárgyi fedezet nélküli hitelhez jutást könnyíti meg.

Ezt ki is használták a vállalkozások, hiszen a garantőrintézmények kezességvállalása melletti hitelezés nagyon elterjedt az utóbbi 10 évben - tudtuk meg az OTP Banktól. Erre szükség is volt, hiszen az ingatlanokat már egyre kevésbé szívesen vonják be a szerződésekbe a pénzintézetek, az MKB szerint a válság rávilágított arra, hogy egyes - különösen ipari, logisztikai - ingatlanok értéke, amikor a termelés és a beruházás volumene negatív, meredeken tud csökkenni, így nem meglepő, hogy az ingatlanfedezeteket most már alacsonyabb értéken veszi figyelembe a legtöbb bank.

Fókuszban a cash flow

Mára azonban az is megváltozott, hogy már nem a hitel fedezete a legfontosabb a pénzintézetek számára, hanem a cash flow alapú hitelezést helyezték előtérbe, így például több bank is arról számolt be, hogy egyre jobban elemzik az adott hitelkihelyezés hátterét, hogy a korábbiaknál sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy mi a hitel pontos célja, és milyen a cégek pénzügyi helyzete. Szigorítás volt az is, hogy egyre kevésbé tették lehetővé az ügyfélnél felmerülő költségek átvállalását, de az is ritkábban fordul elő, hogy az egyébként változatlan járulékos költségeket - pl. folyósítási díj, hitelkeret beállítási díj - elengedjék a bankok, vagy ha mégis, akkor azt csak kisebb mértékben teszik meg. Mindemellett jóval szigorúbbak az elvárások az üzleti tervekkel kapcsolatban, így azt jóval alaposabb vizsgálatnak vetik alá, ez pedig a cégektől is nagyobb pénzügyi felkészültséget igényel.

Erre már csak azért is szükség van, mert a válság hatására sok cég pénzügyi mutatói romlottak jelentősen, így ők mára hitelképtelenné váltak a bankok számára. Ugyanakkor azt minden általunk megszólított pénzintézet hangsúlyozta, hogy a jól működő, nyereséges és jó jövőbeli kilátásokkal rendelkező vállalkozások most is hitelhez juthatnak - akár könnyebben is, mint ők maguk azt gondolnák. A Budapest Bank például azt emelte ki, hogy amikor hitelbírálatra kerül sor, akkor sok cég először nem érti, hogy miért kérnek tőle bizonyos pénzügyi mutatókat. Pedig ezzel a pénzintézet csak jelezni akarja, hogy ha ezektől eltérnek, akkor hosszú távon nem fognak tudni kiszámítható, fenntartható működést elérni, így végül többségében pozitívan fogadják ezeket a jelzéseket.

A rövid távú hiteleket keresik

Az elmúlt évtizedben a hitelezési igények is változtak. Miközben folyamatosan csökkent a vállalkozások beruházási kedve, gyakoribbak a rövid távú likviditási problémák, így egyre nőtt az igényük a rövid lejáratú, jellemzően hitelkeret típusú termékek iránt - közölte a Napi Gazdasággal a CIB kommunikációs osztálya, ahonnan azt is megtudtuk, hogy máig nő a folyószámlahitelek száma, miközben a hosszú lejáratú - köztük beruházási - hiteleket, bármilyen kedvező feltétellel kínálják is, nem igazán keresik a cégek.

Ennek megfelelően a fentebb említett fedezet, avagy önrész is egyre kisebb hangsúlyt kap, hiszen azokat jellemzően inkább a hosszabb távú, beruházási hiteleknél kérik a bankok. Amikor mégis szóba kerül, akkor az OTP például 20 százalékos önrészt kért a mikro- és kisvállalatoktól - többet mint a válság előtt -, míg a középvállalatoknál nem történt jelentős mértékű változás ezen a területen az elmúlt években. Ott inkább arra figyelnek, hogy a támogatott beruházás jövedelmező legyen.

Az önerő és az egyéb fedezetek mellett a devizahitelek követelményei is szigorodtak, így a bankok mindegyike arról számolt be, hogy a devizakockázatot minimalizálva csak annak a cégnek adnak ilyen jellegű kölcsönt, ahol a természetes egyensúly fennáll, tehát a vállalkozó jövedelme is abban a devizában keletkezik.

Nem csak szigorítottak

Bár a válság tehát összességében a szigorítás felé terelte a bankokat, az egymás közti verseny nem állt le, így vannak olyan területek, ahol ma könnyebb megfelelni az előírásoknak, mint tíz évvel ezelőtt. Az MKB például azt emelte ki, hogy a járulékos díjak egy részét a pénzintézetek elengedték, de az elektronikus csatornák megjelenésével "az igénylés módjában is történtek kényelmi típusú változtatások."

A CIB-nél arról számoltak be lapunknak, hogy - mindamellett, hogy egyes banki díjakat csökkentettek - tavaly teljesen megújították a mikrovállalkozásokat érintő hiteltermék-palettájukat, így az előzőekhez képest magasabb hitelösszeg érhető el alacsonyabb kamatokkal, amit ráadásul szélesebb ügyfélkör számára tettek hozzáférhetővé. A hitelek megítélésekor a kedvezmények mellett nőtt a személyes kapcsolattartók szerepe is, akik lefordíthatják a vállalkozások igényeit és tanácsaikkal segíthetik a céget - hangsúlyozták a CIB-nél.

Az OTP 2008 óta néhány támogatott konstrukciónál növelte a támogatás intenzitását, de azt is kiemelték, hogy összességében a jelenlegi kamatkörnyezet az elmúlt 10 évhez képest nagyon alacsonynak tekinthető, ami többek közt a vállalkozások terheit is csökkenti.