A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Magyarország meghatározó gazdaságelemző agytrösztjei eltérően ítélik meg az idei év gazdasági kilátásait, kihívásait. Leginkább a belső kereslet területén szóródnak a vélemények, van, aki a vásárlóerő további lemorzsolódását, más a háztartások jövedelmi helyzetének stabilizációját várja. Nem egyértelmű a külső konjunktúra hozzájárulása sem, ahogy a mindig hektikus mezőgazdaság is okozhat még pozitív meglepetést, de csalódást is. Egyben azért egyetértés van a közgazdászok között: nincs benne a fordulat potenciálja a magyar gazdaságban, legjobb esetben is alig lesz érezhető növekedés a választásokig.

Lemaradtunk a régiótól

Bár pontos képet majd csak a ma publikálandó GDP-adatból látunk, az szinte biztos, hogy tavaly a visszaesés elérte a másfél százalékot − véli Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója. Ez jelentősen elmarad a régiós teljesítménytől, hiszen például Lengyelországban vagy Szlovákiában 2,5 százalékos növekedés lehetett. Karsai szerint a magyar gazdaság rossz teljesítményéért aligha lehet a külső konjunktúrát okolni, azért elsősorban hazai tényezők, így a gazdaságpolitika a felelős.

A GKI az idei évre sem vár pozitív változást, a belső kereslet rendkívül gyenge marad, a beruházások a tavalyi 4 százalékos visszaesés után idén is legalább 2 százalékkal csökkennek, többlet egyedül az exportban lehet, így összességében stagnálni fog a gazdaság. Nagy beruházás nem lesz az idén, sőt, ami az autóiparban benne volt, az lényegében kifut, egyedül az uniós pénzek finanszírozhatnak néhány projektet.

Érdemi javulás a fogyasztás területén sem várható, itt a GKI 0,5 százalékos visszaesést prognosztizál, kissé csökkenő vagy nagyjából stagnáló reálbérek mellett. Karsai ehhez hozzáteszi, hogy a minimálbér szintjén lehet enyhe reálbér-emelkedés, de az biztos, hogy a 4,5 százalékos inflációt meghaladó bérköveteléseket az üzleti szféra nem fogja tudni széles körben kigazdálkodni.

A beruházások elmaradása különösen aggasztó, a beruházási ráta még esni is fog, és idén várhatóan valahol 16 százalék körül alakul majd, miközben a fejlett országokban ez a mutató 20 százalék körüli, térségünkben ennél is nagyobb. Az építőiparban az idén talán megállhat a 7 éve tartó visszaesés, ami bár örvendetes, de ennek az EU-támogatások felhasználási kényszere mellett az az oka, hogy rettenetesen alacsony szintre zuhant az iparág teljesítménye − mondja a közgazdász. Zsugorodást vár a GKI a pénzügyi, a kereskedelmi és az ingatlanszektorban is. Minimális növekedés a külső konjunktúrának köszönhetően a feldolgozóiparban lehet. A tavalyi aszályos év után viszont jelentősen emelkedhet a mezőgazdasági GDP, amely egymagában fél százalékponttal járulhat hozzá a növekedéshez.

Karsai szerint hosszabb távon csak akkor lesz fellendülés a magyar gazdaságban, ha javulni tud a befektetői bizalom. Ehhez gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, sürgősen javítani kellene az üzleti szféra jogbiztonságán. Bizalomerősítő csomagra a választásokat követően számít a közgazdász, aki szerint bárki alakítson is kormányt, lépnie kell. A kérdés legfeljebb ennek hitelessége lehet.

Idén 0,3 százalékos GDP-növekedést vár viszont a Századvég Gazdaságkutató Zrt. A bővülés motorja a felerősödő belföldi kereslet lesz − mondta el lapunknak Barcza György vezető elemző. A szakember arra számít, hogy a reáljövedelmek jó 2 százalékkal is nőhetnek, egyfelől a minimálbér- és nyugdíjemelésnek köszönhetően, másfelől akár több száz milliárd forintos pozitív hatása is lehet a végtörlesztés kifutó hatásának.

A végtörlesztés segíthet

Tavaly ugyanis a végtörlesztésre fordított jövedelmek jelentős mértékben gyengítették a vásárlóerőt, idén viszont ennek a jövedelemforrásnak akár a fele is a fogyasztásban csapódhat le. A háztartások fogyasztási kiadásáról a legfrissebb előrejelzésük ugyanakkor még szerény 0,2 százalékos visszaeséssel számol, stagnáló, 10,8 százalékos munkanélküliségi ráta mellett. Árnyalja továbbá a képet, hogy a külső konjunktúra gyengülni fog, ezért Barcza csökkenő exportkeresletre számít, miközben az elemzőközpont a behozatal 2,5 százalékos felfutását jósolja.

A beruházások terén sem jeleznek fordulatot a Századvégnél, bár a tavalyi 4,7 százalékos visszaeséshez képest az idei évre csupán 0,4 százalékos csökkenést prognosztizálnak.

A Kopint-Tárkinál is arra számítanak, hogy idén még nem lesz érdemi növekedés. Mint Palócz Éva vezérigazgató elmondta: a tavalyi utolsó negyedév várhatóan nagy visszaesése után az idei év első felében még folytatódni fog a gazdaság zsugorodása, ám az év második felében − elsősorban a kormányzat hangulatjavító intézkedései miatt − várható némi javulás. A mezőgazdaság szerepe Palócz szerint is fontos, bár a GDP-komponensek között kis súllyal szerepel, és jellemzően nagyon hektikusan ingadozik, ám a tavalyi év nagy visszaesése miatt idén pozitív lehet az ágazat hozzájárulása. Nem így a nagy súllyal bíró belső felhasználás. A reáljövedelmek alig fognak emelkedni, a magánfogyasztás pedig stagnál majd, hiszen 500 ezer család ragadt a devizahitel-csapdában. Az ismert alkalmazotti statisztikák ráadásul csökkenő foglalkoztatási tendenciát mutatnak, vagyis egyszerűen nincs forrása a magánfogyasztás felfutásának.

Csak állami beruházások

A külső konjunktúra a tavalyi évhez képest ugyan kicsit javulhatott, ezen belül Németország viszont lassulni fog, ami Magyarországnak nem jó. Az ipar beruházási kilátásai nagyon rosszak, amit jól illusztrál, hogy idén valószínűleg jelentős mértékben visszaesik a működőtőke-beáramlás. Tavaly bár egy 4 milliárd dollárnyi bruttó beáramlást lekönyveltek, ez egy átfolyó tételnek köszönhető. Idén tovább fognak esni a beruházások, a beruházási rátát 15-16 százalék közé várja Palócz Éva, változatlan GDP mellett. Látszik, hogy a bizonytalan gazdaságpolitika miatt a külföldi befektetők egyszerűen elpártoltak Magyarországtól, a negatív tendenciát csak árnyalni tudják majd a várhatóan nagyobb volumenű állami beruházások.