Váratlanul csapott le a hideg időjárás - senki nem számított ilyen gázárakra

Látványosan nagy kilengéseket okozott a földgázárakban február vége és március közepe között a szokatlanul hideg időjárás. Ebben a helyzetben a kereskedőkre hárult a feladat, hogy kezeljék az ingadozásokból fakadó kockázatokat. Az energia-beszerzés kihívásairól a MET Magyarország szakértőivel, Szépfy Márton kereskedelmi igazgatóval és Matisfalvi András kiemelt fogyasztókért felelős értékesítési vezetővel beszélgettünk.
K. Kiss Gergely, 2018. március 28. szerda, 11:16
Fotó: Reuters

- Két, viszonylag enyhe téli hónap után februárban Európa-szerte "bekeményített" az időjárás. Hogyan hatott ez a gázpiacokra?

- Matisfalvi András: A spot (azonnali) piacokon nagyobb kilengést lehetett érezni február végén: egy héten belül 20 euró körüli árakról felpattant 102 euróra a földgáz árjegyzése Közép-Európa legnagyobb gáztőzsdéjén, az osztrák VTP-n. Szintén megnégyszereződtek az árak a holland TTF platformján, amely pedig a kontinentális Európa legnagyobb gáztőzsdéje. Ezek a hatások - bár jóval tompítottabban - magukkal húzták a forward (határidős) piacokat is: az emelkedő trend ezeknél is jellemző volt, de nem haladta meg a 10 százalékot.

A hőmérséklet ingadozások okozta drasztikus árfolyamkilengések elsősorban a kereskedőket érintették. Az ipari fogyasztók közül pedig csak azok a felhasználók voltak "veszélyben", amelyeknél nem vagy csak korlátozott mértékben kezelték a piaci ármozgásnak való kitettség kockázatát. A lakossági fogyasztók az állami árszabályozás miatt egyáltalán nem voltak érintettek.

Matisfalvi András (Fotó: Németh Dániel)

- Voltak olyanok a piacon, akik előre számoltak ezekkel a hatásokkal?

- M. A.: Januárban a meteorológusok még azt prognosztizálták, hogy februárban jön az enyhülés; ehhez képest elég hamar, körülbelül egy hét leforgása alatt fordult az előrejelzés. A szibériai eredetű légáramlat hirtelen tört be a kontinensre, erre felkészülni nehéz. Olyan piaci szereplő nem volt, amely a hirtelen lehűlést hetekkel előre beárazta volna - ehhez kristálygömbre lett volna szükség.

Érdekesség ugyanakkor, hogy négy-öt napig tartott az éles árnövekedés, amelyet három nap csökkenés követett, vagyis az emelkedés nagyjából tíz nap alatt "lefutott". Ha a lehűlést hamarabb előrejelzik, a vevőkön nagyobb valószínűséggel úrrá lett volna a bizonytalanság, hogy a hideg akár sokáig kitarthat. Így a keresleti oldal végig erős lett volna, ami miatt sokkal jobban elhúzódhatott volna az áremelkedés.

Kinek kedveztek és kinek nem a hirtelen jött hatások?

- M. A.: Azon kereskedőknek kedveztek, akik jól tervezték meg az ellátandó portfólió fogyasztásának alakulását. Akinek short pozíciója volt, tehát a forrásszerkezetében hiány mutatkozott, rosszul járt, hiszen a hideg miatt megemelkedett fogyasztói kereslet okozta többlet gázmennyiséget ezekben a napokban a magasabb spot árakon kellett pótolnia. Általánosságban az a kereskedő tudott érdemi hasznot realizálni, aki day traderként, a napi kereskedésben is aktív a piacokon.

Szépfy Márton: Az energiakereskedelem zéró összegű játék. Az a szereplő, aki kockáztatta, hogy több földgázra lesz szüksége (mert arra számított, hogy az idő hidegebb lesz), a lehűlés érkeztével annak a kereskedőnek a rovására tud profitálni, aki az ilyen időszakban nem rendelkezik kellő mennyiségű forrással. A kereslet megugrik, ha az előrejelzések hideget, illetve csökken, ha enyhülést mutatnak. Meg kell azonban jegyezni, hogy az időjárás és a földgázárak között szoros ugyan az összefüggés, de nem kizárólagos. Például a 2008-2009-es gazdasági válság idején, amikor a nyugat-európai tőzsdék elkezdtek zuhanni, a hideg tél ellenére is csökkentek a gázárak.

Szintén meghatározó lehet, hogy a kereskedő milyen típusú fogyasztókkal áll kapcsolatban. Vannak a "flat profilú" fogyasztók, amelyeknél a hónap/hónap alapon mért fogyasztásában nincs jelentős eltérés. Ezek jellemzően olyan iparvállalatok, ahol a termelési technológiához szükséges a gázfelhasználás. Például az üveggyártásban, a műtrágyagyártásban vagy a járműiparban aktív vállalatoknál január elsején megnyomják a Start gombot, és sok esetben december 31-ig le sem állnak a gázfogyasztással, miközben a termelés körülbelül azonos kapacitással megy. Ezeknek az üzemeknek is van fűtési igényük télen, de ez összességében elhanyagolható tétel.

A másik kategóriát a "fűtési profilú" fogyasztók képezik, rájuk jellemző az időjárás-indexáltság. Az ő földgázfogyasztásuk az átlaghőmérséklet csökkenésével arányosan felpörög, miközben a nyári időszakban nem nagyon fogyasztanak, legfeljebb melegvíz-előállítási céllal. A lakosságon kívül ezek a felhasználók főként erőművek, távhőtermelők, amelyek között nagyon kevés olyan akad, ahol télen a fogyasztás ne lenne jelentősen nagyobb, mint nyáron. A magyarországi gázkereslet több, mint egyharmada ezekhez a fogyasztókhoz köthető. Az ő esetükben fontos, hogy a hőmérséklet-ingadozásból fakadó kockázatokat a kereskedők kezeljék.

- Hogyan tud manőverezni a kereskedő? Kerülőutakat keres, és más forrásból veszi a földgázt?

- Sz. M.: A lehűlés okozta áremelkedés egész Európára kihatott, így az összes piac megemelkedett, nem volt kerülőút. Ez alól Magyarország gázellátása sem volt kivétel. A forrás - tehát, hogy a gáz honnan jön - fontos, de ami ténylegesen számít, az az árazás. Magyarországon jellemzően bármelyik határponton érkezik be a földgáz, az orosz molekula lesz, de a nagy kérdés az, hogy az árát miként alakítjuk ki, és mihez indexáljuk.

Az energia-beszerzés sok tényezős folyamat. A legfontosabbak a molekula ára és a logisztikai díj, e kettő teszi ki az összköltség nagy részét. A vevőnek az a fontos, hogy az adott leszállítási ponton hogyan tud költségelőnyt elérni akár nyugati, akár keleti forrásból. Ezek ma már konkurenciái egymásnak, hiszen az árképletek tekintetében nincs jelentős eltérés közöttük. A tradicionális olajos képletet szinte valamennyi szerződésben felváltja a nyugat-európai piaci árképzés. Emellett a logisztikai díjban sincs különösebb differencia: itt az árak alakítása a jogalkotók hatásköre, akik ma már törekszenek arra, hogy versenyhelyzetet teremtsenek, és a korábbi különbségek többé ne legyenek mérvadóak.

Napi.hu, Németh Dániel

- M. A.: Az árakat nézve a régióban leginkább az ausztriai VTP gázkereskedési pont (ezzel fizikailag is össze van kötve Magyarország), illetve a hollandiai TTF piac árjegyzései irányadók.

- Hogyan lehet az árakat kiegyensúlyozni?

- M. A.: Nem mindegy például, hogy a nagyfogyasztók fix áron vagy a piaci mozgásokat követő, indexált áron vásárolják a földgázt. Van olyan kereskedő, aki biztosítja annak a lehetőségét, hogy az adott szerződéses időszakon belül változtatni lehessen az árképleteket. Például, ha valaki indexált áron szerződik, de később úgy ítéli meg, hogy leestek az árak, és a várakozásai szerint már nem fog tovább csökkenni az árszint, akkor a kereskedő lehetőséget biztosíthat, hogy a fogyasztó fixálja az árat. Így amikor emelkedik a piac, a fogyasztó mentesül a többletköltségektől.

Ez fordítva is működik: ha már elég magasak az árak, és várhatóan lefelé fognak tendálni, akkor a fix árról át lehet térni egy indexált árra. Ha esik a piac, akkor a csökkenésből profitálni tud a fogyasztó. A fixálás-defixálás pedig újra és újra működhet: a szerződéses időszakon belül többször is lehet váltogatni, és így a piaci ármozgásokat kedvező módon lehet kihasználni. A gyakorlatban az árképletek alakítása a fogyasztó és a kereskedő szoros együttgondolkodásának eredménye kell, hogy legyen.

- Sz. M.: Napjainkban az energia-beszerzés nem más, mint kockázatkezelés vagy kockázat-optimalizálás. A fogyasztónak egyedül nagyon nehéz dolga lenne, hiszen ma már a termékpaletta kis túlzással végtelen. Egy igazán jó beszerzés lényege, hogy a valós igényeket megfelelő módon térképezzék fel, az energiaköltségek alakulását pontosan meghatározzák, végül pedig az energiahordozó, amikor szükség van rá, a megfelelő módon álljon rendelkezésre. Mindehhez szükséges a folyamatos eszmecsere a fogyasztó és a kereskedő között.

- Milyen hatásokkal jár, hogy egyre több forrásból elérhető a gáz?

- Sz. M.: Európa forrásellátása az Egyesült Államokból érkező LNG-nek (cseppfolyósított földgáznak) köszönhetően mind jobban diverzifikálódik. Az LNG-terminálok száma folyamatosan bővül - például Horvátországban, Lengyelországban vagy a Baltikumban -, így az amerikaiak egyre beljebb "merészkednek" az orosz forrás-zónákhoz közeli területeken. Ugyanakkor orosz részről is több projekt van a tervezőasztalokon, ezek két-három éven belül elérhetik Európát. Mindez versenyélénkülést okoz, és a kereskedelmi profit folyamatosan mérséklődik.

Az aktív kereskedelmet folytató cégek száma csökken ugyan, a fogyasztókért és az adott pozíciókért folytatott verseny viszont növekszik. Ezért az ügyletek margin-tartalma centekre vékonyodott a "régi szép időkhöz" képest. A piacon ma már egy-két százalékos haszon szép eredménynek tekinthető.

- M. A.: A fogyasztók célja, hogy minél olcsóbban, a kereskedők célja, hogy minél diverzifikáltabban tudjanak forráshoz jutni. Ha megvalósulnak a Magyarországot is érintő nagyprojektek, akkor a különböző források között nagyobb versenyhelyzet alakul ki. Azt nem jelenthetjük ki, hogy a jövőben csakis csökkenő földgázárakra lehet számítani, de minél több forrás küzd a Magyarország ellátásában való részvételért, az adott piaci körülmények között relatíve annál alacsonyabb árak várhatók.

A cikk megjelenését a MET Magyarország támogatta.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Bahnsteig_Eins, 2018.03.28 20:34

Érdemes tehát az oroszokat hirigelni, együtt visítva a szankciózó brüsszeli bohócokkal...

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html