Negyven millió forintra bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság Budapest Főváros Önkormányzatát a városnéző autóbuszok koncessziója miatt - derül ki a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött határozatból.

A Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatában a bírság néhány százezertől pár millió forintig terjed, így a mostani bírság kirívóan magasnak minősül.

Kapcsolódó

A főváros még tavaly novemberben írt ki koncessziós pályázatot a városnéző autóbuszos szolgáltatásra.

Erre három ajánlat érkezett:

  • Program Centrum Kft. és a Mr Nilsz Kft. (közös ajánlattevőként)
  • The Big Bus Company Limited
  • City Tour Hop on Hop off Kft.

A bírálóbizottság City Tour ajánlatát érvénytelennek találta, mert a cég által benyújtott dokumentumok hiányosak voltak.

A másik két ajánlat közül a Program Centrum és a Mr Nilsz bizonyult jobbnak, annak ellenére, hogy a másik cég sokkal magasabb éves koncessziós díjat ajánlott. A Big Bus havi nettó 41,7 milliós fix díjat fizetett volna a fővárosnak, ha pedig további járműveket állít forgalomba, akkor 2,5 millió forintot buszonként, szintén havonta. A Program centrum és a Mr. Nilsz havi 25 milliót ajánlott, a további buszokért pedig 2,4 milliót.

A közgyűlésre várt a döntés

A Fővárosi Közgyűlésre várt a döntés, hogy odaítélje valamelyik pályázónak a szerződést, azonban az egész eljárást eredménytelennek minősítették. A közgyűlés egyben felkérte Tarlós István főpolgármestert, hogy vizsgálja meg: a BKV milyen feltételekkel tudná a saját erőforrásaival vagy alvállalkozó bevonásával üzemeltetni a városnéző buszokat. A képviselők emellett kérték, hogy vizsgálják meg egy új koncessziós beszerzési eljárás BKV általi előkészítésének és lebonyolításának lehetőségét.

Voltak gondok a döntéssel

A Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, mivel szerinte az ajánlatkérő nem jelölte meg a közbeszerzési törvény azon előírásait, amelyet alkalmazva eredménytelennek nyilvánította az eljárást és nem is indokolta a döntését.

Ezen túl a verseny tisztasága, az átláthatóság és a nyilvánosság alapelvét is megsértette, tekintettel arra, hogy az eljárás eredménytelenné nyilvánításának jogszerűsége is kétséges azáltal, hogy nem jelölt meg eredménytelenségi jogalapot

- írja az elnök.

A döntőbizottság szerint "a beszerzés során hozott összegezésből nem tudható, hogy a közgyűlés 2018. június 13-i rendkívüli ülésén mely szám alatt hozott határozatról van szó, és az mit tartalmazott.

Az ajánlatkérő akkor jár el jogszerűen, ha a képviselőtestület (közgyűlés) által hozott határozatot konkrétan megnevezi összegezésében, azt esetleg idézi, és a határozat mögött álló okokat megfelelteti a közbeszerzési törvény (illetve jelen eljárás során még a beszerzési dokumentumok) valamely eredménytelenség megállapítása alapjául szolgáló normatív előírásának.

A döntőbizottság megállapította, hogy az összegezésben nem tüntették fel, hogy az eredménytelenség megállapítására mely, közbeszerzési jogi értelemben kötelezően alkalmazandó előírás tartalma alapján került sor."

Magyarul a főváros slendriánul nyilvánította eredménytelennek a közbeszerzést és ez sokba kerül neki.

Sokba került a felületesség

A 40 milliós bírságot a következőkkel indokolta a döntőbizottság:

  • a becsült ellenérték magas, 57,8 milliárd forint volt,
  • a Főváros nem tanúsított a jogorvoslati eljárás során a törvényben előírtaknál nagyobb együttműködést,
  • továbbá korábban is vétett már a közbeszerzés szabályai ellen.

Régi történet

Budapest már évek óta azt tervezi, hogy újraszabályozza a városnéző buszok piacát, mivel a szolgáltatók jövőkép nélkül, átmeneti engedélyekkel működtek és bár magára a városnéző buszoztatásra nagy szükség van, a járművek zavarják az embereket, akadályozzák a közlekedést - szerepelt az Fővárosi Közgyűlés előterjesztésében.

Jelenleg mintegy 50-60 városnéző busz fut az utakon, sok közülük elavult, környezetszennyező. A BKK-nak évi 55-60 millió, a fővárosnak 8-10 millió forint bevétele származik mindebből.

A kiélezett verseny - az előterjesztés szerint - nem szolgálja az utasok érdekét. A cégek buszai naponta több mint ezerszer állnak be a 80 megálló valamelyikébe 20-60 perc sűrűséggel. Sokszor jelentkezik túlkínálat, kevés az utas. Az sem előnyös, hogy a szolgáltatás nem egységes, a jegyek csak az adott cég buszaira érvényesek, ez pedig összezavarhatja a turistákat.

Az újraszabályozás már 2016-ban felmerült, akkor a cégek tartottak is egy sajtótájékoztatót, amelyen tiltakoztak, hogy egyes szereplőket kiszorítsanak a piacról. Akkor az volt a terv, hogy már 2017-től csak egy szolgáltató lehessen.

A kép forrása: Szász Péter/Napi.hu.