Vége az operatív lízingnek

Az Európai Bizottság 2006 óta dédelgetett tervei a könyvelésben megszüntetnék az operatív lízinget, helyette bérletként vagy eladásként kell feltüntetni az adott ügyletet. Kérdés, mi lesz a piacon fellelhető operatív lízingtermékek sorsa.
F. Szabó Emese, 2011. május 19. csütörtök, 07:20

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Az Európai Bizottság számviteli szabályozást érintő tervei szerint 2015-ben a könyvelésben megszűnik az operatív lízing, helyette vagy eladásként vagy bérletként kell feltüntetni az adott ügyletet.

A még hatályos rendszer a bizottság szerint többek között azért nem megfelelő, mert egy adott ügylettel kapcsolatban egyre kevésbé volt fontos maga a tranzakció, sokkal inkább számított az, hogy számviteli szempontból annak milyen eredménye van. A pénzügyi lízing például növeli egy társaság mérlegfőösszegét, míg az operatív nem, az költségként kerül a könyvelésbe. Nem szerencsés, ha egy finanszírozási konstrukciót e számviteli szempontok, s nem az üzleti stratégia határoz meg.

Nagy az ellenállás
A bizottság 2006 óta foglalkozik az új standard kialakításával, az eredeti hatályba lépés 2013 lett volna. Ha nem döntenek újabb hosszabbítás mellett, a szabályt a nemzeti törvénykezésbe is be kell építeni. Kérdéses, sikerül-e tető alá hozni a végleges szöveget 2014-re. Jelentős ugyanis az ellenállás, az összegyűjtött szakmai érvek nyomán most folyik az egyeztetés. Alapvetően azért berzenkednek az érintettek, mert a szabályozás bonyolult, s magára a szabályozásra a piacnak nincs szüksége. Az álláspontok közeledtek ugyan, ám még mindig messze vannak egymástól.

A dolgok azért nem ennyire egyszerűek, az operatív lízing sok szempontból különbözik a bérlettől − mondta lapunknak Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Az operatív lízingnél a cég keresi meg azt, akitől az adott eszközt vagy szolgáltatást lízingelni kívánja, míg a bérletnél ez fordítva van. Arról nem beszélve, hogy számos konstrukció szolgáltatás igénybevételéről szól, aminek nincs sok keresnivalója a mérlegben.

Eredetileg onnan indult az új standard kialakítása, hogy a vállalatok ügyletei váljanak transzparensebbé. Egy repülőgép-finanszírozás esetében van annak relevanciája, hogyan jelenik az meg a mérlegben. Ez ugyanis olyan volumenű fejlesztés, ami alapvető hatással van a cég megítélésére. Ugyanez egy céges autóflotta esetében nyilván nincs így.

Azt egyelőre nem lehet meghatározni, mely termékek maradhatnak fenn az új standard életbe lépését követően. Valószínűleg a bonyolultabb termékek "élnek túl", hiszen azok összetettségük miatt nem helyettesíthetők másfajta konstrukciókkal. Szintén eséllyel maradhatnak a piacon a tömegtermékek, amelyeket népszerűségük fenntart. Más, kevésbé keresett termékek azonban vélhetően eltűnnek, pontosabban más termékekbe olvadnak.

 

 

HOZZÁSZÓLÁSOK