Véget vetnének a magántőkealapokkal való trükközésnek

Törvénymódosító javaslatot nyújt be az Együtt a nyílt végű, zárt magántőkealapokra vonatkozó szabályok megváltoztatására - adta hírül a párt. A lépés célja az, hogy se a politika, se a gazdaság szereplői ne rejthessék el ilyen alapok mögé vagyonukat, illetve ne lehessen eltitkolni, hogy egy-egy magántőke alapból vásárolt vállalat valójában kinek a tulajdonában is áll.
Domokos László, 2017. augusztus 23. szerda, 11:44
Fotó: Napi.hu

Egy ilyen, Mészáros Lőrinchez közeli, Metis elnevezésű magántőkealap szerezte meg az MKB Bank Zrt. 45 százalékos részesedését anélkül, hogy kiderült volna, valójában ki rakott bele pénzt, és kinek a tulajdonába került az állami milliárdokból konszolidált bank. Ugyanezzel a rejtőzködő technikával szerzett meg a Konzum PE Magántőkealap Ausztriában egy korábban a Buda-Cash tulajdonában álló szállodát. Majd a Mészáros Lőrinc és az Opimus Nyrt. egy Status Capital nevű céget szerzett meg, amely a Status MPE Magántőkealapot indítja útjára - írtaz Együtt.

A zárt magántőkealapok lényege, hogy tulajdonosi köre meghatározott, vagyis nem fektetheti be bárki ilyen alapba a pénzét, emellett a befektetők teljesen rejtőzködők maradhatnak a nyilvánosság elől, semmilyen nyilvános adatbázisból nem tudható, kiknek a pénzét is kezelik.

Vagyis a Fidesz e befektetési formával belföldi offshore megoldást hozott létre, eltitkolhatóvá téve a magánvagyonokat. Probléma emellett a mai szabályozással az is, hogy a zárt magántőkealapok kinyomtatott befektetési jegyei név és nyom nélkül cserélhetnek gazdát, így lényegében senki nem tudhatja, valójában kinél vannak a jegyek, és ki a valós tulajdonos - hangzik az indoklás.

Az Együtt éppen ezért módosító javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a nyílt végű, zárt magántőkealapok szabályozására vonatkozóan. Így kötelezővé tennék, hogy az ilyen alapok befektetési jegyeit csakis dematerializált formában, értékpapírszámla vezetéséhez kötve lehessen előállítani. Így nyomon követhető a befektetési jegyek tranzakciója és valós tulajdonosa azonosítható.

Emellett az Együtt javaslata szerint a befektetési alapkezelőknek névvel, a lakcím, illetve a székhely megjelölésével, beazonosítható formában közzé kellene tennie a befektetési jegyek tulajdonosát abban az esetben, ha valaki megszerezte a kibocsátott befektetési jegyek összesített névértékének legalább 10 százalékát. Ugyancsak hirdetményben kellene közzétenni a befektetési alapkezelőnek azt is, ha valakinek a 10 százalék feletti részesedése 10 százalékra vagy az alá csökken. A közzétételi kötelezettség a már korábban megszerzett 10 százalék feletti részesedésekre is vonatkozna.

Az ellenzéki párt számít minden, az átláthatóság, illetve a korrupció felszámolása iránt elkötelezett párt, illetve országgyűlési képviselő támogatására.

Az Együtt módosító javaslata semmilyen formában nem érinti a lakosság körében is népszerű nyíltvégű, nyílt befektetési alapok szabályozását - olvasható a mai bejelentésben.

HOZZÁSZÓLÁSOK