Végre elkezdhetünk spórolni?

Nyugaton "megszokott", hogy a válság, a bizonytalanság növeli a megtakarítások és a biztosítások iránti igényt. Magyarországon eddig ilyen tendencia nem volt felfedezhető.
NAPI, 2009. február 13. péntek, 12:30

A Napi Gazdaság cikke.

Pandurics Anett, a Magyar Posta Életbiztosító vezérigazgatója szerint a biztosítási kultúra nem éri el a nyugati országokét. Bár sok minden történt az elmúlt húsz évben az öngondoskodás megteremtésének érdekében (biztosítás, nyugdíjpénztárak, egészségpénztárak), de véleménye szerint továbbra sem várható robbanásszerű változás. A válság kétféleképpen hat a megtakarításokra, a kérdés, hogy most melyik hatás lesz az erősebb - véli Mátyás-Kollár Gabriella, az Aegon életbiztosítási igazgatója.

Egyrészt mindenki spórol a kiadásaival, másrészt igyekszik felkészülni arra, hogy pénzügyi tartalékokra lesz szüksége. A spórolás azt is jelentheti, hogy a biztosítások befizetését is visszafogja az ügyfelek azon része, amely már semmi másból nem tud pénzt előteremteni a jelenlegi fogyasztására, de azt is, hogy biztosításban fognak időről időre pénzt félretenni későbbi célok megvalósítására vagy esetleg későbbi rosszabb periódusok átvészelésére. Mivel az első csoport eddig is kevésbé költött biztosításra, a válság miatt tudatosabbá váló megtakarítók növelhetik a keresletet.

Bartók János, az Aviva Életbiztosító vezérigazgatója trendfordulót sejt a mostani helyzetben: az ügyfelek most először szembesültek igazán azzal, hogy milyen befektetési kockázatokat vállaltak és felfedezték a diverzifikáció fontosságát. Bartók szerint a befektetések erodálása azt is jelzi, hogy a megtakarítások csak egyfajta igényt fednek le és aki nem gondol a kockázati életbiztosításban lévő előnyökre, az hibát követ el. Mátyás-Kollár szerint a biztosítások megtartásánál fontos szempont lesz az is, hogy az ügyfelek ne realizálják a befektetési egységekhez kötött biztosításokban most elszenvedett veszteségeket, hiszen a megtakarítások kifutásáig általában hosszú idő van hátra, de a lejárat időpontja ki is tolható későbbi évekre.

Sokak szerint a piac előtt álló egyik legfőbb kérdés, hogy hogyan lehet az ügyfélhez eljuttatni a kockázati terméket. A befektetési biztosításokkal ellentétben ugyanis e terméknek lényegesen kisebb a "jutaléktűrő képessége". Azon a piacon, ahol az értékesítők hozzászoktak, hogy az éves befizetés 120-140 százalékát - akár milliós tételeket - kapnak meg jutalékként, most meglehetősen nehéz lesz "visszaszoktatni" az ügynököket és alkuszokat arra, hogy becsüljék meg az ügyfelenként remélhető 60-80 ezer forintot. Az ING álláspontja szerint a kockázati életbiztosítás jelenlegi termékárazása nem ad arra lehetőséget, hogy további jutalékoldali támogatást adjanak a komolyabb értékesítés érdekében.

Az Allianz Hungária szerint az átrendeződés inkább ügyféligény alapú lesz. Ha a váratlan helyzetekre megfelelő megoldást - így nagy összegű kockázati biztosítást - tudunk kínálni, akkor az ügyfelekben most könnyebben tudatosul a kockázati biztosítások szükségessége - véli Mátyás-Kollár. Bartók úgy véli, a most szerzett tapasztalatok alapján az ügyfelek sokkal konkrétabb elvárásokkal lépnek a piacra, amikor biztosítási termékben gondolkodnak. Csata Dénes, a Signal Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint ugyanakkor van létalapja a jutalékoldali növekedésnek, a kockázati életbiztosítások most jól eladhatók, az alkuszok is keresik e termékeket.

HOZZÁSZÓLÁSOK